Károlyi Ernő Kollázsok kicsiben és nagyban (Csepel Galéria és Művészetek Háza, 2010)

KÁROLYI ERNŐ MŰVÉSZETE Károlyi Ernő „elvont festői kifejezéseiben" a pszichikai felszabadultság örömteli alkotói folyamatát élhetjük át. Táblaképeiben és grafikai munkásságában valóban nincsenek kényszeresen kontroll alatt tartott festési vagy tartalmi prekoncepcionális tényezők. Az ingerület és a gátlás pszichofiziológiai folyamatában a töretlenül szárnyaló inspiráció, az élménykeltés irradiálódik akadálytalanul. Egyedül Károlyi biztos művészi ösztöne generálja a formákat, választja ki a színharmóniákat, a kompozíciós szerkezeteket és a mindig eleven faktúrákat. Önálló, külön világot tár fel ez a fetészet. Itthon nem nagyon lelhetünk rokonságra. Károlyi kérlelhetetlenül szuverén alkotó egyéniség, teljes eddigi életművét is ez jellemezte. Kompromisszumokat ma sem ismer munkássága. Nem igazodik a kompakt majoritáshoz, és stiláris antikonformizmusával nem is kapcsolódhat konjuktúra-csoportokhoz, vagy netán polgárjogot nyert különcködésekhez. Távol áll tőle a posztmodernizmus éppúgy, mint a korunkban többszörös hullámban jelentkező „Neue Sachlichkeit" szellemisége is. Csakis önmaga művészi lényegét adja rendkívüli tágasságú, a valóságból elvont és újjáalakítottan megidézett vizuális jelenségeivel. A művész alakító fantáziájának eredményeképpen végső soron a jelenségek a szemünk láttára redukálódnak lényegivé. Hasonló tendenciákra inkább az egyetemes festészetben lelhetünk. Manessier vagy Santomaso - korábbról pedig Delaunay - rokonítható Károlyi Ernővel. A magyar mester azonban egyénivé formálta a napjainkban is korszerűnek tekinthető és egybevethető törekvéseket. A történelmi közelség dacára ezért is érezhetjük igen figyelemre méltó és jelentős teljesítménynek a művész sokrétű, gondolatébresztő és tartalmas munkásságát. Aszalós Endre, művészettörténész THE ART OF ERNŐ KÁROLYI In the „abstract" painterly expression of Ernő Károlyi the spectator experiences the joyful freedom of creation. In his painting and graphic work you will not find any preconcepts of painting or content under pressure. Constant inspiration and experience both radiate unhindered in the psycho-phisical process of stimulus and sensation. Only Károlyi's genuine and firm instinct generates the Forms, decides on the color harmonies, the compositional structures and the always vivid surfaces. His painting explores a separate and independent world. There is no real parallel to it in contemporary Hungarian painting. He has got a soverign personality of creation with no compromise. With his stylistic nonconformity he does not follow the stylistic forms of compact majorities, fashionable groups or extremities. His art is a long way from both postmodernism and contemporary „Neue Sachlichkeit". He Firmly sticks to his own spacious and abstract visual forms derived and transformed from everyday reality. Finally this reality is being distilled into the essence in front of our eyes. You will find references of his painting in the work of Manessier or Santomaso or earlier Delaunay. But Károlyi has transformed these earlier tendencies still valid today into his very personal art. That is why you will feel his complex and thoughtful art a truly important and remarkable achievement in spite of the short span of history in the background. Endre Aszalós, art historian

Next