Körmendi-Csák gyűjtemény, állandó kiállítóhely (Sopron Artner Palota, 2010)
»i j> X 30/959 5965 ARTNER PALOTA: a Körmendi-Csák kortárs nagy képző- és iparművészeti gyűjtemény kiállítóhelye A „hűség városának" történelmi óvárosa a mai Magyarország területének egyetlen ilyen szépen megmaradt urbanisztikai és művészettörténeti fragmentuma. Az óváros magas szellemi szinten folyamatban lévő műemlékvédelmi munkálatai utolsó fázisaként került sor a Templom utca házainak mamentésére. Ezek közül is kiemeljük a Templom u. 1. kétezer év fragmentumait őrző nagyon szép bar homlokzat mögött középkori boltozatokat tartalmazó épületet. Az épület udvari szárnya közel hat méter vastag városfalra épült, a falon két legális és egy titkos átjáróval. Ez a ház az „Artner Palota", a soproni polgármesterdinasztia városi lakóháza. Minden földszinti íme boltozott, mindegyik más kort őriz, de mind azt mutatja, hogy ezekben a városi palotákban , keleti lakótereket a földszinten istálló, kocsiszín, a híres soproni borászat térigénye került kielégítésre, borászatra a két gyönyörű boltozattal fedett pince emlékeztet leginkább, az egyiken a kút falazott hengere áthat a pinceszinten kőkeretes ablakkal. A pincében ezen az ablakon keresztül lehetett a kút vizéből venni. Az emeleten is vannak boltozott terek, az egyik traktusban többségében megmaradva. Az udvar a különböző építési periódusokat és szándékokat híven tükrözi, egyik oldala függőfolyosós, a másik barokk ablakokkal, sőt ikerablakkal ékes, szaályszerű utcai jellegű homlokzat. A kapualj mindkét oldalán lakok, ezek dongaboltozott nagy és szépen egybentartva előreállított terekből néznek. A terek az utca felé két-két szépső-kifelé belső-befelé nyíló ablakszárnnyal és belül acél spaletával nyitottak. középrizalit két volutás konzollal alátámasztott zárterkély harmadikként a kapu kőkeret zárókövének ugyancsak volutás gyámolításával az erkély parapetjén bájos provinciális barokk címer „Artner 1723" adatokkal. Az Artner család olykor a „Cesar ház" irtokosa is volt, s mint polgárcsalád ebben a polgárvárosban szinte egyenlő megbecsülést élvezett az Esterházy-Bezerédj Zichy-családokkal a magyar polgár és a magyar nemes, sőt mayar főnemes társadalmi fontosságának megfelelően. Miközben az épület helyreállításának legfőbb szempontja a műmlékvédelmi követelményrendszer betartása volt, azon közben bemutatás funkcionális igényei sem maradhattak kielégítetlenül. Itt került elhelyezésre az 1. emeleten a tulajdonos építész ügyvéd házaspár Magyarország egyik legnagyobb magánűjteménye. A helyreállítás ebből a szempontból is nagyvonaa szép térsor amfiládós elrendezésben zavartalanul érvényesülő boltozatok, tiszta világítási rendszer, egyszerű burkolatmegoldások szolgálják. A látogató örömmel élvezheti a kortárs magyar művészet és az építészettörténet harmóniáját. A kiállítás előzetes bejelentkezésre megtekinthető. Az épület földszintjén található 4 darab stílbútorokkal, eredeti stményekkel és szobrokkal berendezett lakosztály mellett egy időszaki kiállításnak helyet adó kiállítóterem is. erre [UNK]a : Dominkovits Péter: Az Artner család a 16-18. században Az egyes települések, a lokális társadalom története szorosan kapcsolódik az ott élt családok történetéhez. Ez a látszólag egyszerű megállapítás történetírásunkban nem volt mindig ily' evidencia-jellegű, de az elmúlt években elfogadottá vált. Ha kiindulópontunk az, hogy családok históriáján keresztül él a társadalom, akkor vitathatatlanul nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az olyan családoknak, amelyek több generáción keresztül tudatos családi-házassági stratégiával, az oktatás, mint mobilizációs eszközt felhasználva a helyi társadalomban jelentős közhivatalokat viseltek, vagyonuk, presztízsük nemzedékről nemzedékre növekedett. Sopron korai újkori történetében több ilyen famíliával is találkozhatunk (Dobner, Natl, Serpilius), mégis joggal mondhatjuk, a többnyire evangélikus városvezető családok között az egyik legnevesebb az Artner volt. Házi Jenő, Sopron város tudós főlevéltárosa családtörténeti sorai kitűnően összefoglalják a 16-18. század során e család jelentőségét Sopron szabad királyi város történetében. „Az Artner család tagjainak élete egybeforrt Sopron város újkori életével (...) Nincs még család Sopronban, amely újkori viszonylatban régiségre vetekedhetnék e családdal, és nincs még család Sopronban, amely három évszázadon keresztül úgy virágzott volna és Sopron közéletében állandóan és megszakítás nélkül olyan jelentős szerepet játszott volna, mint e családnak egymás után következő leszármazottai." Az Artner család 1478-ban tűnik fel Sopron város páratlanul gazdag Mohács előtti forrásaiban. Öt testvér, a bécsújhelyi polgár Lénárt, a Piestingben lakó Farkas, a meg nem nevezett helyen tartózkodó Ulrik, továbbá a leánytestvérek, Griesel Vilmos badeni polgár felesége Barbara, a másik név szerint meg nem nevezett bécsújhelyi polgárasszony elhalt hatodik testvérük (Sailer András neje) halála miatt az ingatlanvagyon megosztásán perre mentek. A ruszti (Rust) fél ház, Sopron város jobbágyközségében, a Fertő menti Meggyes (Mörbisch) határában a „Goldpergen" a Haimler, illetve a Wiesen dűlőkben fekvő szőlőbirtok polgárai ítélkeztek. Amint a fenti osztálylevélből kitűnik, a család ekkor még nem rendelkezett Sopron városi tulajdonnal, nem tartozott e város polgárságába, de a meggyesi ingatlanok, a vagyonosztály végbevitele régebb óta tartó gazdasági, személyi kapcsolatokra utalnak. 0 0 3 6 e-mail: info@sopronapartman.hu • www.sopronapartman.hu «Tel./Fax: 0036-99-789 645 Teljes alapterület: pince: 237m2, földszint: 401 m2, emelet: 429m2 Összesen: 1067m2 + udvar és az üres, beépíthető tetőtér. Templom utca 18. Pince alaprajz Földszinti alaprajz Emeleti alaprajz