MúzeumCafé, 2009 (3. évfolyam, 9-14. szám)
2009/2. április-május / 10. szám • Tanítani - Múzeumpedagógia itthon és a világban
Az égési világ* elfér egy pincében Lohooúliát. avajyvil('«naj»;vol)h állandó /ás/.ló¡¡\ ajUMilónv SZÖVEG: TÓTH NOÉMI FOTÓ: DEZSŐ TAMÁS Akinek eddig a rúdon lengésről csupán olimpiai asszociációi támadtak, annak itt a világ egyetlen Zászlómúzeuma - méghozzá a budapesti Józsefvárosban. Az egykori kis hetedikes térképbogarászó Balogh Lacika mára egy nemzetközileg is elismert, mintegy hatezer darabból álló gyűjtemény tulajdonosa. „A világ összes országának lobogója naprakészen megvan” - összegzi Balogh úr, aki betéve ismeri 1983 óta halmozódó kollekcióját, amely jóval nagyobb már, mint a hely, ahová zsúfolódik. Idővel talán a zászlókat is kibontják egy erre érdemes helyen, netán egy önálló múzeumban. Ígéret már van is erre, mert azt azért már felismerték mások is, hogy a zászlóknak nem egy pincében lenne a helyük. Az öt földrész zászlói mellett címerek, jelképek és térképek is sorakoznak a történelemidéző falakon: balról egy walesi sárkány, jobbról egy Sri Lanka-i oroszlán támad, odébb pedig derűs kontrasztot alkot a Turks- és Caicos-szigetek zászlójára hímzett tengeri uborka. „Eleinte a nagyitól kapott 1966-os világatlaszon kívül nem sok helyről tájékozódhattam: a feketefehér tévé mellett a lapok színleírása segített elképzelni a zászlókat” - révedezik Balogh László a Nemzetközi Zászló Társaságok Szervezetének - őt is ábrázoló - csoportképe alatt. Aztán elkezdett levelezni az országok legfelsőbb vezetőivel, ami 25 év alatt hétezer levelet jelent. Az ily módon megszerzett lobogók és zászlók nagyrészt gördülékenyen jutottak el Lászlóhoz, de volt precedens különféle érdekességekre is: „egyszer egy évig keringett egy válaszlevelem, mire a posta eljuttatta hozzám, Alaszkából viszont a megírástól számított két és fél héten belül kézhez vettem a csomagot. A legelképesztőbb a Gibraltárnak írt üzenetem volt, amelynek válasza 17 országot járt meg, mert a címzésben a legnagyobb földrajzi egységként Budaörs szerepelt, ezért mindenki odébb passzolta. Végül egy varsói postásnak jutott eszébe megkeresni és ráírni Budapestet, így a sokat látott levél végre eljutott hozzám.” A gyűjtemény a magyar települések jelvényeit is felsorakoztatja - a polgármesterek felajánlása -, s Balogh úr ismeretterjesztő előadásokkal és időszakos kiállításokkal is bővíti a felhozatalt. Bár a gyűjtemény nemzetközi visszhangja kiemelkedő - osztrák (2002) és francia (2004) felkérés is érkezett a Balogh Gyűjtemény átköltöztetésére -, és támogatottsága is csupán önkormányzati, nem pedig országos szintű, ő mégis kitart a Kárpát-medencében. „Bármilyen szervnél többet teszek az ország népszerűsítéséért, renoméjának növeléséért. Miniszterelnökökkel levelezem, néha képeslapot is kérnek az országomról.” Az érettségizett józsefvárosi gondnokból feltörekvő hobbigyűjtőt grandiózus fáradozásaiért - az 1995 óta működtetett Zászlómúzeum létrehozásáért - Józsefvárosért-díjjal jutalmazták, ám ezen kívül többnyire csak verbális támogatást tudhat a magáénak. „Az egyetlen, aki mellettem áll a működés kezdete óta, az Komáromi Tibor ex-olimpiai birkózó, a minket fenntartó Józsefvárosi Kulturális és Sport Kht. új igazgatója. Annyi rosszindulattal és irigységgel találkoztam már, akadt, aki bejelentette, hogy végzettségemnél fogva nem vezethetem a Zászlómúzeumot. Ekkor volt két, félelmekkel teli hónapom, de felsőbb szinten végül letudták egy ’hagyjuk’-kal” - konyul lejjebb Balogh László mosolytánca. Ezután a vitrin óvó árnyékában sorakozó, különféle országok miniszterelnökeitől kapott ajándékokra téved a tekintete, a pálmadús Aruba zászlajához érve pedig kiderül az is, magáról talán nem is mondaná, hogy Magyarországon megbízott tiszteletbeli konzulként ő képviseli a formailag Hollandiához tartozó autonóm területet. A mai értelemben vett zászlók őse a Római Birodalomban használt vexillum, de a társadalom több mint négyezer éve használ efféle jelképeket. „Használatuk a nemzeti identitás mellett megjelent a sportban, a tengereken, hadviseléskor, nagyobb szervezeteknél, illetve munkahelyen és sajtótájékoztatókon egyaránt” - fejtegeti szürke öltönyét barázdálva Balogh úr. A kiállított színes forgatagot elnézve érdemes belegondolni, hogy egy-egy nemzet, vagy régió miért pont azt a színt és jelképet választotta szimbólumának, azaz: mit akar mutatni magából a külvilágnak. Régen Európában a témában kompetens címerfelelősök feladata volt ezek megtervezése, ám a demokrácia megjelenésével elmosódtak a hagyományok, így a laikus következetlenség és tudatlanság szülte a modern jelképek egy részét, „így jönnek létre olyanok, mint az egyik, csoroszlyát ábrázoló regionális zászlónk” - nevezi el magát a tulajdonos. A színek konnotációi viszont korántsem egyértelműek és következetesek: „a fehér szín például a magyaroknál a hűséget, európai viszonylatban a békességet, Kínában a gyászt, míg Afganisztánban a harciasságot jelenti, így ha ott meglengeted a fehér zászlót, még le is lőhetnek. A zöld meg nálunk reményt, a trópusi országoknál a szavannát, az araboknál pedig az iszlámot jelképezi. Ehhez kapcsolódik Líbia különlegessége is, a világ egyetlen, egyszínű, homogén nemzeti lobogója.” Az egyik legmorbidabb zászló Korzikáé, mivel az egyszerű fehér háttérre rajzolt szerecsenfej arra utal, hogy régen elrettentésül itt levágták és kitűzték a feketék fejét. „Eléggé visszás szituációt szül majd, ha az Unióhoz csatlakozván a fekete nemzetek képviselői is megtapsolják az új zászló felhúzását” - mosolyog a történelem furcsaságain Balogh úr. László - akit már e név is majdnem kötelez - a magyar zászlókultúráról eléggé lesújtóan nyilatkozik.,Általában vagy nem érdekli az embereket, vagy magabiztosan butaságokat mondanak, de legalább a diákjaim a Nemzetközi Protokoll Egyetemen érdeklődve és megfontoltan hallgatják a heraldika- és vexillológia-óráimat, immár négy éve” - állít kórképet. Merthogy Balogh úr az ELTE tanszékén is szokott előadásokat tartani. De az ország általános kultúrájáról az a legkiválóbb bizonyítvány, hogy a múzeum bejáratának alján ez a felirat olvasható: EZ NEM WC - merthogy a szemközti kocsma látogatói gyakran ott végzik el a dolgukat. A jelenleg a József körúton működő, nagyjából kétszáz négyzetméteres pincehelyiség csak a kollekció törtrészének szemléltetésére elegendő, pontosabban Balogh úr szerint öszszesen „nyolc ekkora emeletre lenne szükség a teljes repertoár bemutatásához”. Ha ennyire nem is, de egy kétszeres alapterületű helyiségre már van ígéret 2009 nyarára, ám ennek konkrétumait egyelőre balladai homály fedi. Í1 Zászlómúzeum 1098 Budapest, József krt. 68. (a Nap utca sarkán) www.zaszlok.hu E-mail: zaszlomuzeum@freemail.hu Telefon: +36-1-3340-159 Nyitva tartás: kedd-péntek 12-17 óra Bejelentkezés esetén szombaton és vasárnap is Belépődíj: 200 forint