MúzeumCafé, 2016 (10. évfolyam, 51-56. szám)

2016/1. március-április / 51. szám • Hagyaték

a röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszálló marketingigazgatója (egyben a Kastély­­szállók Szövetségének titkára) elmondta, hogy az épület megmaradt értékeit, pél­dául a belső fa lépcsőházat nagy becsben tartják, de a klasszikus vonalú új olasz dizájnbútoraik jellemzője inkább a kényelem és az elegancia. A régi tulajdono­sok leszármazottait felkeresve beszereztek néhány korabeli fotót, amit a folyo­sóra kihelyeztek, és rendben tartják a kertben lévő Verseghy-kriptát, de igazából nem szeretnék, ha vendégeik egy múzeumban éreznék magukat. Építik ugyanak­kor saját történelmüket: minden évben kiadják az év eseményeit tartalmazó „kas­télykrónikát” elhelyezik híres vendégeik fényképét a szálloda falán, réztáblán örö­kítik meg a náluk házasságot kötő párok nevét. A Tolna megyei Medinán megbúvó Apponyi Kiskastély honlapja előre figyelmeztet, hogy senki „ne várjon pompázatos termeket, éttermünkben fehér kesztyűs pincéreket. Ez nem egy mesterkélten régies hangulatú, hamisan csillogó kastélyhotel. Egy XIX. századi középnemes életének, miliőjének és korának lenyo­mata­­ falusi bájjal fűszerezve.” A kastély a tulajdonos, Halász Zsolt és felesége, Horváth Csilla otthona is. Horváth Csilla elmondta, férje világéletében kastélyban szeretett volna lakni, imádja az antik holmikat, legyen az bútor vagy autó. Ezért vette meg 2009-ben a kastélyt, amikor lehetősége nyílt rá. Ám a felújítás a jól menő fogorvosnak is nagy teher lehetett, ezért a turisztikai végzettségű felesége javaslatára eldöntötték, hogy a kastély felét lakásként használják, a másik felét pedig szállodaként üzemeltetik. A szimbiózis működéséről annyit mond: „örü­lünk, ha van vendég, de annak is, ha épp nincs.” Hét szobát adnak ki, nem akarnak bővülni, mert, mint mondják, az már a saját és vendégeik nyugalmát veszélyez­tetné. Bár roppant büszkék művükre, mégsem látják szívesen a kíváncsiskodó­kat, nem lehet csak úgy bekéredzkedni a tizenöt hektáros park övezte kastélyba. Horváth Csilla szerint komoly erőfeszítéseket tettek - harmonikusan együttmű­ködve az örökségvédelmi hatósággal - hogy eredeti formájában újítsák fel a kas­télyt, megtalálták az eredeti festést, ha pedig találtak egy eredeti zárat, nyílászá­rót, parkettadarabot, akkor annak mintájára gyártatták le a többit. Kifaggatták az egykori tulajdonos, Rezső gróf még a faluban élő szolgálóit, és felkeresték Bécs­­ben élő fogadott lányát, a 94 éves Bella kisasszonyt, aki szintén felidézte emlé­keit, sőt eredeti dokumentumokkal, fotókkal is segítette a munkájukat. Az egykori berendezésből csak egy hatalmas szekrény maradt meg, valószínűleg azért, mert olyan súlyos és hatalmas volt, hogy nem tudták elvinni. Magánzók - kis extrával Somogyban, a száznyolcvanöt lelkes Kisasszondon lévő Sárközy­­kúria, amelyben Csokonay Vitéz Mihály A magánossághoz című verset írta, jelen­leg Róna Péter közgazdászé. A kastély a központja az oxfordi professzor mező­­gazdasági vállalkozásának is. A várdai Somssich-Matolay-kúriát pedig a rend­szerváltáskor Szász Endre vette meg, özvegye ma is ott él, és a festő életművét 133

Next