MúzeumCafé, 2019 (13. évfolyam, 69-74. szám)
2019/3. május-június / 71. szám • Gasztro - Étel, ital, múzeum - GASZTRO
az ünnepségnek csak egy, bár fontos része volt az ebéd, és a kiterjedt család teljes létszámban történő megjelenése különösen jelentős eseménnyé tette a napot csak egyes kis dolgokból üt ki a nyárspolgár. Igen zsírosan esznek és sokkal többet, mint a Szajna túlsó oldalán (tán azért is, mert több pénzök van) egyik oldalán a híres, nem, az egyetlen Katinka grófné, kinek mosolya, szemeinek kifejezése és gondolatmenete a grand siècle grande damejaira emlékeztet. (...) Az a magas alak királynői alak abban a lángszin costume-ben, leánya Batthány Ilona grófné. Komor, méltóságos szépség (...) És így vonulnak fel az ismert profilok előttem... Ebéd után színielőadás s élőképek.” Az ünnepségnek csak egy, bár fontos része volt az ebéd, és a kiterjedt család teljes létszámban történő megjelenése különösen jelentős eseménnyé tette a napot. Justh párizsi tartózkodása idején leginkább viziteléssel, vendégeskedéssel, a társasági élet eseményeivel teltek a napok. Az ottani ebédek alapvetően nem tértek el az itthoniaktól, főként azért, mert ugyanabban a körben mozgott az író. Ha visszagondolunk Paget pár évtizeddel korábbi pozsonyi vendégeskedésére, itt azonosítható a minta, ami a magyar arisztokrácia köreiben érvényes volt: „Egészen grand genre diner. Roppant sok szarvasgomba, excentrikus nevű ételek, les truffes, les huiles, les glaces stb. A menü ez a formája csak a legnagyobb szabású (ambassadeur, officiel, stb.) ebédeknél szokásos. Minden étel között más bor, kétféle champagne.”14 Az ebédmeghívások azonban, ahogy Justh is megjegyzi, az arisztokráciát utánzó gazdag polgárság világát is megismertették, az arisztokráciát mintegy „belülről" utánozva, hiszen egyre inkább összefonódott vele: „Alfréd Cramailhoz ebédre. Ez az intérieur tipikus Flog. St. Honoré. Az a haute bourgeoisie, amely már az ancien régime alatt az volt. Igen royalista, igen szolid, még szolidabb, mint a noble faubourg. Különben modora, szokása is egész élze ennek az osztálynak olyan, mint a Flog. St. Germain-é, amellyel jórészt már össze is van házasodva. Csak egyes kis dolgokból üt ki a nyárspolgár. Igen zsírosan esznek és sokkal többet, mint a Szajna túlsó oldalán (tán azért is, mert több pénzök van), cassant-abbak, puritánabbak, de amellett eszesebbek. Sokkal fiatalabb race. Erős, vaskos, nehézkes fajta. Semmi ideg, a százéves tétlenség csak nehézkesebbé tette őket. Ez a faj még éhes, s nem jóllakott s rossz gyomrú, mint a modern arisztokráciák rendesen.15 Gróf Bánffy Miklós (1873-1950) a 19. század vége-20. század első fele legkalandosabb sorsú arisztokratái közé tartozott. 121 [14] Justh Zsigmond naplója és levelei. Bp. 1977.74. [15] Uo. 18.