MúzeumCafé, 2019 (13. évfolyam, 69-74. szám)

2019/3. május-június / 71. szám • Gasztro - Étel, ital, múzeum - GASZTRO

az 1993-as privatizáció után egymást váltották a külföldi (dél-afrikai, amerikai, belga, brazil, japán) tulajdonosok, a gyár múzeuma megmaradhatott nagyvállalatok gyűjteményeit, kiállításait pénzügyi nehéz­ségek vagy az új tulajdonosok érdektelensége sodorta ve­szélybe. Szimbolikus a szadai Édesipari Szakmúzeum sor­sa, amelynek gyűjteménye nyomtalanul elveszett, de sokat hallhattunk a budapesti Malomipari Múzeum bezárásáról is. 1996-ban kezdte meg működését a Magyar Élelmiszeripa­ri Tudományos Egyesület Tudomány- és Technikatörténe­ti Szakosztálya a 16 éve működő hasonló nevű bizottság nyo­mán. Az élelmiszeripari ágazatok, intézmények képviselői, főleg nyugdíjas szakemberek, a terület kutatása mellett a baj­ban lévő muzeális intézmények sorsára is odafigyeltek.13 TI A kőbányai múzeum a szerencsések közé tartozott. Bár az 1993- as privatizáció után egymást váltották a külföldi (dél-afrikai, amerikai, belga, brazil, japán) tulajdonosok, a gyár múzeuma megmaradhatott. 1990 novemberében a kiállítást megújítot­ták, de 2000-ben el kellett hagynia a reprezentációs igénye­ket is kielégítő korábbi teret. A kiállítás anyagának egy része ekkor költözött át a bejárati épület egyik szegletébe, miköz­ben az eszközök, a raktárhelyiségek még mindig a régi kiál­lítótérben várakoznak. A gyár első muzeológusa, az 1982-es eredeti kiállítás rendezője Horváth Iván János (1940-2002) már korábban elment, 1983-tól Kozákné Peczeki Ibolya elő­adóművész vezette a múzeumot, majd őt 1994-től Kozma Jánosné Oláh Júlia (1933-) követte, a gyár vegyészmérnöke, a Sörről híres Kőbánya című, 2004-ben megjelent könyv szer­zője. О rendezte a most látható kiállítást is. T A tárlat mindössze egyetlen térben tekinthető meg. A belépés után a sörgyártáshoz kapcsolódó szakmákkal, a kádárok és a bognárok munkájával találkozhatunk. A másik oldalon a Dre­­her-arcképcsarnok a család jeles tagjaival ismerteti meg a kö­zönséget főleg dokumentummásolatok révén, hogy utána a látogató egyből elmerülhessen a sörcsapolás és a sörkereske­delem rejtelmeiben. Eredeti tárgyakon keresztül vonul fel az a nem is rövid történet, amíg a csapolás és a sörkimérés a szén­savnyomással működő csapok megjelenésével el nem válhatott egymástól. Sajnos nem derül ki, hogy ezek a folyamatok mikor mehettek végbe. Ezen némileg segít a következő epizód, ami­kor a magyar, főleg a pest-budai sörfőzők története bomlik ki. [13] Salánki Ist­ván: A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egye­sület Tudomány- és Technikatörté­neti Szakosztálya tevékenysége és gyűjteményeinek helyzete. In: Tanul­mányok a természet­­tudományok, a technika és az or­voslás történeté­ből, real-eod.mtak. hu/5891/i/Tanul­­manyok_i998_32_ SalankiAMagyar ElelmiszeripariTu­­domanyos.pdf. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék