MúzeumCafé, 2019 (13. évfolyam, 69-74. szám)

2019/3. május-június / 71. szám • Gasztro - Étel, ital, múzeum - GASZTRO

mára muzeális értékű makettek segítségével ismerhetjük meg a gyár működését , egykor itt ötven hektáron négyezer ember dolgozott, külön istállókban tartották a szállításhoz szükséges lovakat, itt készítették a hordókat, a termeléshez szükséges eszközöket huszonhat darab igényes kialakítású épület maradt fenn a mai napig, amelynek a kivitelezését a korszak legigényesebb vállalkozói végezték­­! Feltárulnak a kézműves, a céhes, majd a gyári sörfőzés titkai, a sörpalackok változásai. Majd - mára muzeális értékű - ma­kettek segítségével ismerhetjük meg a gyár működését, hogy utána a sörkészítés és a malátagyártás fortélyaiból ízelítőt nyerhessünk. Ha szemfülesek vagyunk, az oszlopok között azokat az édesipari termékeket is megtalálhatjuk, amelyeket az első világháborút követő válságos időkben gyártott a cég. Bár a bemutatott tárgyak, műtárgymásolatok, makettek és ins­tallációs eszközök különlegesek, a látogató könnyen diffúznak érezheti a kiállítást. Szerencsére nem marad magára, hiszen a múzeumlátogatás legtöbbször gyárlátogatással párosul. A Sörutazás program túravezetője pedig emlékezetes élményről gondoskodik, miközben a (kizárólag 18 év feletti) látogatók­nak a működő gyárban magyarázza el a sörgyártás folyamatát és a gyárkomplexum történetét. A kiállításban levetített film után a kettes számú gyártelepet tekinthetjük meg. Egykor itt ötven hektáron négyezer ember dolgozott, külön istállók­ban tartották a szállításhoz szükséges lovakat, itt készítették a hordókat, a termeléshez szükséges eszközöket. Az egyko­ri sürgés-forgás helyén ma nyugalom, tisztaság, a különböző korú, szépen karban tartott épületek között a nagyüzemi ter­melésre csak a sörgyártás édeskés szaga utal. A műemlékem.hu szerint a telep területén az 1918 előtti időszak­ból huszonhat darab igényes kialakítású épület maradt fenn a mai napig, amelynek a kivitelezését a korszak legigényesebb vállalkozói végezték.14 Megdöbbentő méretű silók, tartályok között vezet az utunk, látjuk, milyen csövön jut fel a maláta­silók anyaga a főzőházba. Utunkat mindenütt mini kiállítá­sok segítik, amelyek hol eredeti tárgyakkal, hol makettekkel, hol ábrákkal, hol fotókon keresztül mesélik el, miként zajlott a különböző korszakokban a sörfőzés, vagy épp miként mű­ködnek a most látható gépek. A sörgyár 1995 és 2002 között megvalósított, műemléki szem­pontokat is figyelembe vevő rekonstrukciójának köszönhe­tően ma feledhetetlen látványt nyújt a főzőház. Az 1908 és 1912 között eklektikus stílusban épült főzőház és erjesztő­üzem technológiáját Theodor Ganzenmüller, a Bajor Királyi Sörakadémia tanára tervezte, az épület megvalósítása pedig [14] Ezeket egészíti ki a Dreher- és Havas-villa egykori parkja és a terület alatt húzódó többszintes, mészkőbe vájt pincerendszer. 154

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék