MúzeumCafé, 2020 (14. évfolyam, 75-80. szám)
2020/6. november-december / 80. szám • Esterházy - audaces fortuna iuvat - Basics Beatrix: Adalékok egy szomorú családtörténethez
adódhat – elsősorban a szülői szeretet kifejezésének hiánya volt feltűnő. Ismétlődnek a sztereotip fordulatok, de a búcsúzás „forró öleléssel” valójában semmit sem jelent. Ugyanakkor ez is egyfajta eredmény – a levelek nyilvánvalóvá teszik, hogy egy szinte egyáltalán nem működő családról van szó, csendes szenvedésről, elhalt érzelmekről, kínlódásról. Ha ezekre gondolunk, igazán „modern” család ez. Így már érthetőbb a történészi magyarázatok túlsúlya – pótolni kívánják azt, amit nem kap meg az olvasó a levelek révén. ¶ A kötet két csoportba rendezve képeket is közöl, ezek többnyire fotográfiák, némi grafika és festmény, valamint levélkézirat társaságában. Bár a kötet elején a képek forrásaként megjelölt intézmények (Gödöllői Királyi Kastély, Magyar Nem zeti Múzeum, Österreichisches Staatsarchiv – Haus-, Hof- und Staatsarchiv és magángyűjtemények) között nem szerepel, két illusztráció származik egy igen érdekes és értékes amerikai egyetemi gyűjteményből, az Anne S. K. Brown Mi litary Collectionből, amely a Brown University Library kiválóan feldolgozott és digitalizált gyűjteménye. Hogy ezek miért éppen onnan kerültek a könyvbe, nem tudjuk, mivel mindkettő megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának anyagában: Vinzenz Katzlertől (1823–1882) I. Ferenc koronázása, litográfia, ltsz. 69045 és I. Ferenc József koronázási esküje, litogtorom, F. Dózsa Katalin figyelmeztetett, sose alkalmaztam a Sisi elnevezést, hiszen „nem voltunk barátnők”, ezt a becenevet csak a legszűkebb családjában használta, nem említve azt a sajnos ma is igen gyakori veszélyt, hogy rosszul írják-nyomtatják (nem is sorolom itt fel a különféle elrontott változatokat). Erre emlékezve a kötet címében megfelelőbb lett volna az Erzsébet név használata, bár tudjuk, a Sisi sajnos mindmáig népszerű brand a közönség körében. ráfia, hsz. 9175. ¶ A fordításról nehéz bármit is megállapítani, mivel nem ismerjük a német eredetit, akadt azonban egy zavaró momentum, a meglehetősen gyakori vadászatokról beszámoló részeknél rendszeresen „tehén”-nek lett fordítva az őz nősténye, amelyre van megfelelő magyar kifejezés, a suta. Így kissé zavarba ejtő ismétlődően elejtett tehenekről olvasni, főleg azoknak, akik nem jártasak a vadászat terén, márpedig valószínűleg az olvasók többsége ilyen. ¶ Végül egy utolsó megjegyzés. Annak idején, amikor Erzsébet királyné ábrázolásaival elkezdtem foglalkozni és publikálni azokról, kiváló kolléganőm és men¶ Hasznos és érdekes kiadványt foghat tehát a kezébe az olvasó, ha nem is az előzetes elvárásoknak megfelelően hasznosat és érdekeset, de úttörő vállalkozást, amely tovább árnyalja a képet, jóllehet nem elsősorban a Habsburg család talán legérdekesebb újkori szereplőjéről, Rudolf főhercegről, inkább a szüleiről, akik éppen e szülői szerepüknek tudtak a legkevésbé megfelelni.