MúzeumCafé, 2021 (15. évfolyam, 81-86. szám)
2021/3. május-június / 83. szám • Birtokviszony - kolonializmuskritika - birtokviszony - Fejős Zoltán: „Kincsek pusztulnak el az évek folyamán az amerikai magyarság kezén”
a külföldi magyarok és az óhaza közötti kapcsolatokat új irányban is fejleszteni kell. Nevezetesen: a külföldi magyaroknak kötelességévé kell tenni, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság termékeit külföldön terjesszék, propagálják a világba szétszóródott magyarokkal az összetartozás és a testvériesség fenntartásához minden eszközt igénybe kell venni, így a sajtó mellett az olyan újabb lehetőségeket, mint a filmet s különösen a rádiót a magyar mezőgazdaság és ipar fejlettségéről adtak képet, és hangsúlyosan kitértek a kiviteli kapcsolatokra s lehetőségekre. A magyar kivitel irányai a magyar termékek világhódító útját szemléltették. Látványában ez volt az „igazi”, vizuálisan „értékelhető” kiállítás. Míg a világkongresszus jóval szürkébb tárlata ehhez képest tartalmi „érdekességeivel”, tanulságaival próbálta a figyelmet fölkelteni, a külkereskedelmi kiállítás a látványosságával is hatott. Ezen volt látható az a nagyszabású világtérkép, amely a világban szétszóródott magyarok elhelyezkedését illusztrálta. Egy másik térkép Magyarország külkereskedelmi forgalmát mutatta. Kunder Antal (1900–1968) államtitkár a megnyitón egyértelműen kifejtette a kiállítás fő üzenetét, amely abban állott, hogy a külföldi magyarok és az óhaza közötti kapcsolatokat új irányban is fejleszteni kell. Nevezetesen: a külföldi magyaroknak kötelességévé kell tenni, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság termékeit külföldön terjesszék, propagálják.27 ¶ A kongresszus legfontosabb beszédét Kozma Miklós (1884– 1941) nyugalmazott belügyminiszter, az MTI és a Magyar Rádió elnöke mondta. A magyarság hivatásáról beszélt, amelyet „átfogó és teljes magyar helyzetismeretre” kell alapozni. Kiemelte a világkongresszus jelentőségét, majd történelmi viszszapillantást vetett a magyar múltra, és az öt világrészben élő magyarok helyzetét ismertette. Hangsúlyozta, hogy a világba szétszóródott magyarokkal az összetartozás és a testvériesség fenntartásához minden eszközt igénybe kell venni, így a sajtó mellett az olyan újabb lehetőségeket, mint a filmet s különösen a rádiót. Alaposan meg is kell ismerni – tette hozzá – a külföldi magyarok életviszonyait és teljesítményét, ezért minél előbb kifejlesztendőnek tartott egy „olyan muzeális jellegű intézményt”, amely „az állandóság jegyében” ismerteti és szemlélteti a külföldre szakadt magyarok életviszonyait, statisztikáját, munkáját, elért sikereit, földrajzi és kulturális környezetüket.28 A nagy ívű beszéd többet ígért, illetve szorgalmazott tehát, mint amit a kongresszusra időlegesen öszszeállított kiállítás megvalósított. Ez utóbbit fél év múlva ismét bemutatták az Uránia Filmszínház emeleti kiállító helyiségében. Ekkor Nagy Iván (1898–1977) miniszteri titkár.