Muzsika, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1962-12-01 / 12. szám - BREUER JÁNOS: Kodály és a színpad
A 20-as években két színpadi művön is dolgozik Kodály. Elsőnek a Háry János készül el, szövegét Paulini Béla írta, verseit Harsányi Zsolt. A játék eredetileg a Nemzeti Színház részére készült, de mindinkább kinőtte a prózai színpad kereteit s végül az Operaház mutatta be, 1926 október 16-án. A mű olyan nagy közönségsikert arat, hogy az 1926—27-es évadban az Operaház legtöbbet játszott darabja lesz. Szinte egyhangúan értékel a sajtó is, bár az elismerésbe itt-ott disszonáns hang is vegyül. Hívjuk ismét tanúul a kortársat, idézzünk Molnár Antal beszámolójából: „ ... ,Háry János' írói nem a maguk életére jellemző mesedarabot írtak, nem a Paulini és Harsányi ,Háry'-ját írták meg (ahogy pl. Garay a maga egyéni ,Háry'-ját teremtette az elbeszélő költeményben), hanem beleélték magukat a magyar paraszt költői gondolkozásába s azt vetítették ki elénk drámai alakban. A daljáték területén az ily fajta megoldás teljesen új (minálunk drámában Móricz Zsigmond hozta a legelső hasonló megoldást a ,Sári bíró'-ban, később a ,Pacsirtaszó'-ban, — ellentétesen Gárdonyival, kinek színpadi parasztjai ,úri' gondolkozással elstilizált figurák), új, mert a ,népszínmű' nevű daljáték tipikusan romantikus megoldás volt, melyben nem a nép lelke szólalt meg, hanem a népet anyagként fölhasználó költőé. Ezért mondhatjuk, hogy ,Iláry János'-sal született meg a legelső magyar népi daljáték. Így fog elkönyveltetni századokrólszázadokra a történelemben s a tankönyvekben. „A zeneszerző számára itt nagyjából háromféle megoldás nyílott. Megelégedhetett volna csupán egyszerű dalbetétekkel a megfelelő helyeken; fölfoghatta volna mesejátéknak az egészet és írhatott volna az irrealitást érzékeltető fantasztikus zenét; végül pedig arra az álláspontra helyezkedhetett, hogy Háry János alakja ,maga az életre kelt magyar mesetermő fantázia, — nem hazudik, mesét teremt, — költő —, amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál". Utóbbi volt Kodály álláspontja a Háry-zene komponálásánál, ahogy ő maga mondja a ,Magyar Színpad" október 15—16-i számában. Az ilyfajta megoldás vezette Kodályt ismét arra a nála már megszokott útra, melyen megmutatja, hogy a magyar paraszt zenéje megfelelő kézben az emberiségnek éppen olyan kincsévé válhatik, mint amilyenné a nyugati népzenék a nyugati klasszikusok fölhasználásában váltak. „Kodály zenekarkezelése éppoly tökéletes és egyéni, újszerűségében is általános emberi érvényű, mint kamarazenei együttes beállításai . . . Kodály a legkisebb zenekarból is minden lehetőséget ki tud szólaltatni, mert mestere az egyes hangszer szavának, ugyanezért mestere a nagy zenekarnak is .. ."A Molnár Antal 36 évvel ezelőtt írt szavai ma igazabban csengenek, mint bármikor. A Háry János a bemutató után is sokat változott még. Kodály elhagyta a IV. felvonást. Nyitányt írt a játékhoz, amely önálló koncertszámként, Színházi nyitány címmel ismert, s néhány új dalbetétet. Az átdolgozott változatot 1928 januárjában tűzte műsorára az Operaház. A Háry hatalmas sikere nyomán újabb operatervek kerülnek napirendre. Móricz Zsigmond Odysseus címmel librettó írásába fog, a munka egy része el is készül, de a terv megfeneklik. Foglalkozott Kodály egy Dózsa-opera tervével is, ennek szövegkönyvéből azonban egyetlen sort sem írt meg Móricz Zsigmond. Kodály Zoltán a Háry János harangjátékának makettjével, amelyet az Állami Operaháztól kapott ajándékba a mű 100. előadása alkalmából . A zene VIII. évfolyam, 3. szám, 1926. november 1.