Muzsika, 1963 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1963-02-01 / 2. szám - ABODY BÉLA: A Háry János felújítása

rium­ és a Zeneművészek Szövetsége rendezett Kodály kórushangversenyt. Szabolcsi Bence akadémikus ünnepi bevezetője után 19 ének­kar — köztük félhivatásos és hivatásos együt­teseink — előadásában hangzottak el a leg­szebb a cappella művek. Hatalmas (és ki­tűnően mozgatott) kórusok álltak az Erkel Színház színpadán, betöltötték annak egész szélességét. „A magyarokhoz" előadásakor pe­dig még a nézőtér folyosói is hangverseny­pódiummá váltak a lelkesen daloló kis- és nagydiákok tömött sorai alatt. A nagy ének­karokat a gyermek-, illetve felnőttkarok leg­jobb „specialistái", Andor Ilona, Csányi László, Csenki Imre és Vásárhelyi Zoltán ve­zényelték. Nem állítjuk, hogy az a cappella kórus­ok legideálisabb előadási módja, ha na­gyon nagy létszámú együttesek szólaltatják meg azokat, hiszen az egyes rész-énekkarok saját karnagyuk felfogását szokták meg: meg­lehetősen érezhető a különbség a kórusok nívója között: az erények elmosódnak a nagy masszában, a nagy távolságok miatt nehezebb a dirigálás stb. Azonban itt másról volt szó: a magyar kórusmozgalom imponáló tömegeinek kiállása volt ez a hangverseny­ Kodály kulturális harca mellett, és köszönet életművéért, melyben oly nagy szerepet jut­tatott a vokális zene hazai fejlesztésének. Kár, hogy a két koncert műsorát nem egyeztették — az elhangzott 25 mű közül nyolc mindkétszer szerepelt —, a kétszer éne­kelt kórusok helyett más, kimaradt remekmű­vek, pl. a Csalfa sugár, a Liszt Ferenchez, az Esti dal, a Norvég leányok, szélesebb képet adhattak volna Kodály kórusművészetéről. Az Erkel-színházi est második részében a Kodály oeuvre-jében korszakalkotó Psalmus Hungaricus került előadásra, Ilosfalvy Róbert, a Budapesti Kórus, a Fővárosi Énekkar, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Fil­harmóniai Társaság zenekarának közreműkö­désével. A beteg Szenkár Jenő helyett Lukács Miklós vezényelt. Kodály Zoltán megjelent mindkét hang­versenyen. A közönség és az előadók forró ünneplésben részesítették a Mestert. Kertész Iván A HÁRY JÁNOS FEL­ÚJÍTÁSA Méltó módon ünnepelte Operaházunk Ko­dály Zoltán nyolcvanadik születésnapját a Háry János felújításával. Nem hibátlan, még kevésbé vitathatatlan — van ilyen? — pro­dukcióval, de a jó igyekezet, tehetség és ügy­buzgalom értékes, és nyilván további, még sikerültebb megoldásokra inspiráló szövetke­zésével. Mi lehetett a rendező, Békés András dolga? Hűség, alkalmazkodás a mű szelleméhez, szer­kezetéhez. A Háry János — jelzi a műfaji meghatározás — nem lege artis opera, „sza­bályos" dalmű, folyamatos, töretlen logikájú, Házy Erzsébet és Bende Zsolt

Next