Muzsika, 1963 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1963-02-01 / 2. szám - ABODY BÉLA: A Háry János felújítása
rium és a Zeneművészek Szövetsége rendezett Kodály kórushangversenyt. Szabolcsi Bence akadémikus ünnepi bevezetője után 19 énekkar — köztük félhivatásos és hivatásos együtteseink — előadásában hangzottak el a legszebb a cappella művek. Hatalmas (és kitűnően mozgatott) kórusok álltak az Erkel Színház színpadán, betöltötték annak egész szélességét. „A magyarokhoz" előadásakor pedig még a nézőtér folyosói is hangversenypódiummá váltak a lelkesen daloló kis- és nagydiákok tömött sorai alatt. A nagy énekkarokat a gyermek-, illetve felnőttkarok legjobb „specialistái", Andor Ilona, Csányi László, Csenki Imre és Vásárhelyi Zoltán vezényelték. Nem állítjuk, hogy az a cappella kórusok legideálisabb előadási módja, ha nagyon nagy létszámú együttesek szólaltatják meg azokat, hiszen az egyes rész-énekkarok saját karnagyuk felfogását szokták meg: meglehetősen érezhető a különbség a kórusok nívója között: az erények elmosódnak a nagy masszában, a nagy távolságok miatt nehezebb a dirigálás stb. Azonban itt másról volt szó: a magyar kórusmozgalom imponáló tömegeinek kiállása volt ez a hangverseny Kodály kulturális harca mellett, és köszönet életművéért, melyben oly nagy szerepet juttatott a vokális zene hazai fejlesztésének. Kár, hogy a két koncert műsorát nem egyeztették — az elhangzott 25 mű közül nyolc mindkétszer szerepelt —, a kétszer énekelt kórusok helyett más, kimaradt remekművek, pl. a Csalfa sugár, a Liszt Ferenchez, az Esti dal, a Norvég leányok, szélesebb képet adhattak volna Kodály kórusművészetéről. Az Erkel-színházi est második részében a Kodály oeuvre-jében korszakalkotó Psalmus Hungaricus került előadásra, Ilosfalvy Róbert, a Budapesti Kórus, a Fővárosi Énekkar, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának közreműködésével. A beteg Szenkár Jenő helyett Lukács Miklós vezényelt. Kodály Zoltán megjelent mindkét hangversenyen. A közönség és az előadók forró ünneplésben részesítették a Mestert. Kertész Iván A HÁRY JÁNOS FELÚJÍTÁSA Méltó módon ünnepelte Operaházunk Kodály Zoltán nyolcvanadik születésnapját a Háry János felújításával. Nem hibátlan, még kevésbé vitathatatlan — van ilyen? — produkcióval, de a jó igyekezet, tehetség és ügybuzgalom értékes, és nyilván további, még sikerültebb megoldásokra inspiráló szövetkezésével. Mi lehetett a rendező, Békés András dolga? Hűség, alkalmazkodás a mű szelleméhez, szerkezetéhez. A Háry János — jelzi a műfaji meghatározás — nem lege artis opera, „szabályos" dalmű, folyamatos, töretlen logikájú, Házy Erzsébet és Bende Zsolt