Muzsika, 1963 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1963-02-01 / 2. szám - Kodály Zoltán ünneplése - KERTÉSZ IVÁN: Ünnepi Kodály-hangversenyek

KODÁLY ZOLTÁN ÜNNEPLÉSE Kodály Zoltánt, 80. születésnapja alkalmá­ból az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársa­ság Érdemrendjével tüntette ki. December 12-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyilvános ünnepi ülé­­­sen köszöntötték a Mestert. Rusznyák István üdvözlő beszéde után Erdei Ferenc méltatása hangzott el a nagy tudósról, — aki hazánk felszabadulása után az Akadémia első elnöke volt, — a modern Magyarország kiemelkedő kultúrpolitikusáról, a páratlan nevelőről, a magyar nép nagy művészéről. Ezután kezdő­dött az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudo­mányi Szakosztályának, a Népzenekutató Cso­portnak és a Bartók Archívumnak három na­pos ünnepi előadássorozata. Az első napon Szabolcsi Bence „Kodály és a világművelt­ség", Denijs Dille „Bartók és Kodály" cím­mel tartott előadást. A Bartók Archívum „Bartók Béla és Ko­dály Zoltán" elnevezésű kiállítását Bónis Fe­­­renc és Falvy Zoltán rendezte. A hivatalos hagversenyeken kívül félhiva­tásos és amatőr együttesek is rendeztek kon­certeket Kodály műveiből. A Zeneakadémia nagytermében és a művelődési házakban egy­aránt Kodály muzsikája csendült fel ebben az időszakban. Vidéki városaink megemlékezései és kon­certjei közül kiemelkedett a szülőváros, Kecs­kemét ünnepi hangversenysorozata. ÜNNEPI KODÁLY­HANGVERSENYEK „Kodály a cappella kórusművészete olyan ajándékot ad Európának, amilyenben annak évszázadok óta nem volt része. Nekünk ma­gyaroknak pedig olyan ajándék ez a kórus­művészet, amilyenről talán még álmodni sem tudtunk mindezideig" — írja Tóth Aladár 1929-ben. Ekkor pedig még csak tízegynéhány gyermekkart komponált meg a Mester, a nagy férfi- és vegyeskari művek még előtte álltak. A bírálat mégsem tűnik túlzónak, hisz már ebből a néhány kis kórusból kiderült, hogy itt valami új, valami korszakalkotó születik. Magyarországon ebben az időben a világi a cappella kóruskultúrát a „dalárdák" kép­viselték, melyek német, vagy német mintára készült selejtes ,,Liedertafel"-dalokat énekel­tek. Kodály gyermekkori, majd később egyéb kórusművei felkavarták a kórusmozgalom pos­hadt állóvízét és egészséges pezsgést indítottak meg. Ezek a művek magyarok, de egyben a legmagasabb európai színvonalat reprezentál­ják: a modern harmóniák kitűnően énekelhető szólamokból tevődnek össze, a dallamok érzé­kenyen követik a magyar beszéd speciális lej­tését, a kórusok „hangszerelése", a sokféle szín és színkombináció a különben eléggé egyhangú műfajt változatossá, érdekfeszítővé teszi. Kodály szakít a jóformán egyedurat- MUZSIKA 1963. FEBRUÁR VI. ÉVF.2. SZÁM 1

Next