Muzsika, 1963 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1963-02-01 / 2. szám - Kodály Zoltán ünneplése - KERTÉSZ IVÁN: Ünnepi Kodály-hangversenyek
KODÁLY ZOLTÁN ÜNNEPLÉSE Kodály Zoltánt, 80. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. December 12-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyilvános ünnepi ülésen köszöntötték a Mestert. Rusznyák István üdvözlő beszéde után Erdei Ferenc méltatása hangzott el a nagy tudósról, — aki hazánk felszabadulása után az Akadémia első elnöke volt, — a modern Magyarország kiemelkedő kultúrpolitikusáról, a páratlan nevelőről, a magyar nép nagy művészéről. Ezután kezdődött az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztályának, a Népzenekutató Csoportnak és a Bartók Archívumnak három napos ünnepi előadássorozata. Az első napon Szabolcsi Bence „Kodály és a világműveltség", Denijs Dille „Bartók és Kodály" címmel tartott előadást. A Bartók Archívum „Bartók Béla és Kodály Zoltán" elnevezésű kiállítását Bónis Ferenc és Falvy Zoltán rendezte. A hivatalos hagversenyeken kívül félhivatásos és amatőr együttesek is rendeztek koncerteket Kodály műveiből. A Zeneakadémia nagytermében és a művelődési házakban egyaránt Kodály muzsikája csendült fel ebben az időszakban. Vidéki városaink megemlékezései és koncertjei közül kiemelkedett a szülőváros, Kecskemét ünnepi hangversenysorozata. ÜNNEPI KODÁLYHANGVERSENYEK „Kodály a cappella kórusművészete olyan ajándékot ad Európának, amilyenben annak évszázadok óta nem volt része. Nekünk magyaroknak pedig olyan ajándék ez a kórusművészet, amilyenről talán még álmodni sem tudtunk mindezideig" — írja Tóth Aladár 1929-ben. Ekkor pedig még csak tízegynéhány gyermekkart komponált meg a Mester, a nagy férfi- és vegyeskari művek még előtte álltak. A bírálat mégsem tűnik túlzónak, hisz már ebből a néhány kis kórusból kiderült, hogy itt valami új, valami korszakalkotó születik. Magyarországon ebben az időben a világi a cappella kóruskultúrát a „dalárdák" képviselték, melyek német, vagy német mintára készült selejtes ,,Liedertafel"-dalokat énekeltek. Kodály gyermekkori, majd később egyéb kórusművei felkavarták a kórusmozgalom poshadt állóvízét és egészséges pezsgést indítottak meg. Ezek a művek magyarok, de egyben a legmagasabb európai színvonalat reprezentálják: a modern harmóniák kitűnően énekelhető szólamokból tevődnek össze, a dallamok érzékenyen követik a magyar beszéd speciális lejtését, a kórusok „hangszerelése", a sokféle szín és színkombináció a különben eléggé egyhangú műfajt változatossá, érdekfeszítővé teszi. Kodály szakít a jóformán egyedurat- MUZSIKA 1963. FEBRUÁR VI. ÉVF.2. SZÁM 1