Muzsika, 1964 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1964-12-01 / 12. szám - SOMOGYI VILMOS: Hárfa-mesteriskola a hartfordi egyetemen
Hárfamesteriskola a hartfordi egyetemen Rohmann Henrik, az Operaház hárfaművésze mesteriskolát tartott Egyesült Államok-beli Hartford egyetemén. A tanfolyamot Wirtzler Arisztid, New Yorkban élő magyar hárfaművész kezdeményezte, s az egyik tanár a francia Pierre Jamet volt. — Amerika különböző városaiból érkeztek a növendékek — mondotta Rohmann Henrik —, köztük két néger hallgatóval. A jazz világában eddig sem voltak ismeretlenek a néger hárfások, a klasszikus zenében azonban most először jelentkeznek. Indulnak a jövő évi (Izraelben tartandó) világversenyen is; a mesteriskola részben éppen erre a versenyre készítette elő a fiatal művészeket. A hartfordi egyetem, ahol Wirtzler Arisztid hárfatanszakot vezet, a legnagyobb zenei egyetemek közül való, százhat professzor mintegy kétezer növendéket tanít. (Hasonló jelentőségű egyetem van Bloomingtonban: az „Indiana University", ennek tanárai a többi között Starker János és Kozma Tibor. Bostonban a zongoratanszak vezetője Böszörményi Nagy Béla. Herz Ottó New Yorkban, Dániel Ernő a Santa Barbara-i egyetemen kapott katedrát.) — Wiitzler barátommal mintegy hatezer kilométert jártunk be. Koncerteztünk, és nagy élményem volt, hogy többek közt a gramblingi néger egyetemen is játszhattam. Nagyszerű közönségünk volt itt, feszült figyelemmel hallgatták műsorunkat az új, háromezer nézőt befogadó koncertteremben. Egy-egy szám előtt szinte a „légy zümmögését" is hallani lehetett. Hangverseny után néger egyetemi hallgatókkal vacsoráztunk együtt — számos kérdés hangzott el zenei életünkről. — Jártunk a chicagói hárfagyárban, ahol a hárfákat speciális fából készítik, hogy az idő viszontagságainak ellenálljanak. (Már csak azért is, mert az éghajlat ott sokkal nedvesebb, mint másutt.) Megismertem — számomra újdonság volt — a kis trubadúrhárfát, amelyen már hat éves gyermekek is játszhatnak. Pedáljuk nincs, hangjuk hasonlít a nagy hárfák hangjához. Japánban ez az új hangszertípus virágzó hárfadivatot tett lehetővé, saját hárfa-gyárat alapítottak. Kedvelt hangszerük lett az „Aoyama Irish Harp", amely hasonló a trubadúrhárfához. Zenei életüknek egyik vezetője, Mr. Mimura elmondotta nekem, hogy az új hangszer kedvéért sokan átpártoltak a régi nemzeti hangszertől, a koto-tól (pengetős hangszer), az ír típusú hárfához, mert ezek könnyen elhelyezhetők és kezelhetők a kis japán házakban. Végül szeretném megemlíteni, hogy 1966-ban Hartfordban hárfás világversenyt rendeznek, ennek megszervezése ügyében Wiitzler Arisztid a legutóbbi hetekben Moszkvában, Belgrádban és Budapesten folytatott megbeszéléseket. A hárfa népszerűsége úgy látszik, növekedőben van. Zeneszerzők is kedvelik: Serly Tibor közölte New Yorkban, hogy új művet írt két hárfára és vonószenekarra, ezt Würtzlerrel mutatnánk be 1965 tavaszán Budapesten. A mű nagyon érdekes új hanghatásokat ígér. Somogyi Vilmos Posztumusz könyve jelent meg Schönbergnek Arnold Schönberg, a nagy osztrák komponista a zeneelméleti kutatás és a zeneoktatás terén is maradandót alkotott. Kiváló zenepedagógiai érzékéről a tanítványok sokasága közt Alban Berg és Anton Webern tanúskodik. A California egyetemen tartott előadásait két könyvben foglalja össze, amelyek már életében megjelentek. Utolsó tervei közé tartozott a komponálás törvényeinek megfogalmazása és tankönyvben való ismertetése. Ezt a művét azonban márnem tudta befejezni. Egyetemi asszisztensét, Leonard Skint bízták meg azzal, hogy a rendelkezésére bocsátott vázlatos terveket dolgozza ki. Ez most megtörtént, és a munka egy része a londoni Faber and Faber cég kiadásában, Preliminary Excercises in Counterpoint címmel. Schönberg 1950-ben írt előszavával megjelent. 34 ORATÓRIUM KARL MARXRÓL Egy fiatal észt zeneszerző, Jan Raats, szimfóniák, kvartettek és az „Oda az első űrhajóshoz" című szimfonikus költemény zeneszerzője, — vonósconcertóját Rudolf Barsaj kamarazenekara nagy sikerrel adta elő Angliában és az Egyesült Államokban — oratóriumot komponált Marxról. Mint az észt zeneszerző a moszkvai APN hírügynökség munkatársának elmondotta, az oratórium négy részből áll. Munkások kórusai énekelnek a prológban és az első részben. A második rész témája az Októberi Szocialista Forradalom és Lenin. Érdekessége az oratóriumnak, hogy a komponista a befejező részt a mai Amerikának, a dolgozók életének, reménységeinek szentelte.