Muzsika, 1970 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám - JUHÁSZ ELŐD - VARGA BÁLINT ANDRÁS: Ketten Aaron Copland-ről - Találkozások amerikai zene nagy öregjével

Könyvek - lfottá(< wn/q ÚJFALUSSY JÓZSEF: FARKAS FERENC. Zeneműkiadó, 1969. A „Mai magyar zeneszerzők" sorozat leg­újabb füzete a műveikkel napjainkban be­mutatkozó ifjabb nemzedék mesteréről, Far­kas Ferencről szól. Farkas nevelői munkája nélkül ennek a generációnak a jelentkezése szinte elképzelhetetlen: az ő iskolájában ta­nulták meg a mesterség dolgait, s bővült lá­tókörük, hogy egyéniségük kibontakozzék. Farkas Ferenc portréját Űjfalussy József rajzolta meg, a legfontosabbra utaló, markáns vonásokkal. A zeneszerző szinte zavarbaej­tően gazdag oeuvre-jében a fejlődés, a kibon­takozás fő irányvonalát jelzi: hogyan figyelt fel ez az elementáris zenei tehetséggel megál­dott komponista kora zeneszerzés-technikai vívmányaira, technikai újításaira, s hogyan hatottak ezek saját műveinek kialakulására. Űjfalussy József írása épp koncentráltsága, plaszticitása miatt mesteri: a zenetörténész­kolléga és barát szeretettől áthatott hódolata az alkotóművész és pedagógus Farkas Fe­rencnek. — A zeneszerző műjegyzékét Tóth Margit állította össze igen gondosan és körül­tekintően. MAI MAGYAR SZERZŐK PARTITÜRÁI Sarlós László a Zeneműkiadó igazgatója az Űjságíró Szövetségben tájékoztatta a sajtót a kiadó új nagypartitúra-sorozatáról. A Zene­műkiadó a Zenei Hetek eseménysorozatához kapcsolódott ezzel a vállalkozásával: mai magyar komponisták műveinek reprezentatív partitúra-kiadásával. Az első megjelent par­titúrák igen kedvezően bizonyítják a ko­moly szándékot, a kiadványok minden te­kintetben alkalmasak arra, hogy a nemzetközi piacon reprezentálják kottakiadásunkat. Mi­hály András kamaraegyüttesre írt Három té­tele a darmstadti fesztivál tavalyi magyar koncertjén hangzott el, s a Budapesti Kama­raegyüttes számára íródott; a zeneszerző leg­jelentősebb munkája ebben a műfajban. — Sárai Tibor I. szimfóniáját — melyet Mikis Theodorakisnak ajánlott — a tavalyi Zenei Heteken mutatta be Lehel György a Rádió­zenekarral. Sárai eddigi művei között kima­gasló hely illeti meg ezt a szimfóniát, melyet igen kedvezően fogadott a bemutatón a kö­zönség. — Kadosa Pál 1966-ban komponált VI. szimfóniája a magyar szimfonikus iroda­lom reprezentatív alkotásai közé tartozik Partitúrája most az első nagypartitúra-kiad­ványok között jelent meg. — Papp Lajos zene­szerzői fejlődésében fontos állomás volt a Szűcs Lórántnak ajánlott „Dialogo" zongorára és zenekarra. Bemutatója három évvel ezelőtt hangzott el a Magyar Rádióban, Erdélyi Mik­lós vezényletével, Szűcs Lóránt és a Rádió­zenekar közreműködésével. — Láng István xilofonconcertinóját Mura Péter és Kálmán­czy Zoltán mutatta be Miskolcon, a miskolci zenekarral. — A partitúra-sorozat legszebb darabja Durkó Zsolt „Altamira" című zene­kari művének partitúrája, a szerző kézírásá­nak reprodukciója alapján. A mű megírására barlangrajzok ihlették a zeneszerzőt, s ezek a rajzok díszítik a partitúra címlapját is. A ma­gyar zeneműkiadás büszke lehet erre a soro­zatra: a kiadó felbecsülhetetlen szolgálatot tesz vele az új magyar zene ügyének, s vele az egész magyar kultúrának. A ZENEÉLET SOROZAT ELSŐ HÁROM KÖTETÉRŐL FÖLDES IMRE: HARMINCASOK Beszélgetések magyar zeneszerzőkkel. Zene­műkiadó, 1969. Földes Imre interjú-kötetében tíz beszélge­tést olvashatunk mai magyar zeneszerzők­kel. 1967-ben, a Nemzeti Galériában meg­tartott előadás-sorozaton hangzottak el ezek a beszélgetések a mai magyar zene ifjabb nemzedékébe tartozó komponistákkal. Tí­zen vannak tehát képviselve ebben a kö­tetben, mely a spontán, kötetlen dialógusok hangulatát, közvetlenségét is megőrizte. Bo­zay Attila, Durkó Zsolt, Kocsár Miklós, Láng István, Lendvay Kamilló, Papp Lajos, Petro­vics Emil, Soproni József, Szokolay Sándor vall bennük pályájáról, műveiről, alkotói problémáiról. Egyedül Kurtág Györgyöí nem sikerült Földesnek szóra bírnia, az ő ze­néjéről három kitűnő előadóművésszel, Fel­legi Ádámmiú. Hevesi Judittal és Székács Já-37

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék