Muzsika, 1972 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám - BÓNIS FERENC: Bárdos Lajos szerzői lemeze
44 felhívja a nagyközönség s a hangversenyrendezés figyelmét e méltatlanul mellőzött remekművekre, megjelentetése mégsem hiábavaló. Bárdos Lajos szerzői lemeze Mai magyar zene: Bárdos Lajos kórusművei. Előadja a Magyar Rádió és Televízió vegyes-, női- és gyermekkara, valamint a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének férfikara. Vezényel Sapszon Ferenc, Csányi László és Kis István. LPX 11 538, Hungaroton 1972 Bárdos Lajos nem tartozik az „észrevétlen működő" muzsikusok közé. Ismerjük szellemi őseit, ismerjük zeneszerzői, pedagógusi, előadóművészi, tudományos és organizációs tevékenységét, közvetlen és közvetett hatását újabb zeneszerző- és kutatónemzedékekre; ismerjük komolyságát és szellemességét, minden megnyilvánulásában megmutatkozó eredetiségét. Mégis, kellett ez a lemez, hogy a sok ismert tényező valahogyan egységes képpé tudatosodjék közönségünkben. Bárdos szerzői lemezének viszonylag magas sorszáma a Mai magyar zenesorozatban egymagában is arra vall, hogy vannak a magyar zeneéletnek olyan jelentékeny munkásai, akiknek tevékenységét magától értetődőnek, természetesnek tekintjük, és épp ezért csak ritkán gondolunk arra — ha egyáltalán gondolunk rá —, hogy e mesterek működése időnként összefoglaló méltatást érdemel. Ez a lemez az első ilyen „összefoglaló áttekintés". Több-kevesebb ízelítőt ad Bárdos „differenciáltan egy műfajú" életművéből, kóruskompozícióinak különféle típusaiból. Főként vegyes- és női kórusait halljuk, mellettük két férfikart és három gyermekkart, összesen tizenhárom kompozíciót. Ezek között van népdalfeldolgozás, latin motetta, régi magyar műzenei dallam továbbszövése, XIX. és XX. századi költők szavainak megzenésítése, tréfás-játékos hangulatú és komoly emelkedett vagy tragikus hangú alkotás, a műfajuknak megfelelő változatossággal megformálva. Bárdos sok kórust írt amatőr együtteseknek, sokat iskolai kórusoknak is — de van számos kompozíciója, melyet teljes pompájában csak hivatásos együttesek tudnak a hallgató elé idézni. A Magyar Rádió és Televízió énekkara, Sapszon Ferenc vezetésével, ezúttal is nagyszerűen felelt meg feladatának: a legnagyobb nehézségeket is könnyedén s mindig nagyon szép színekkel oldotta meg. Kiemelésre kívánkozik az eszkimó vadászdalok nyomán írt Tavunga megrázó táj- és magányköltészetének tolmácsolása, a Régi Táncdal virtuóz felépítése, A Földhöz írott Kölcsey-kórus emelkedett klasszikus interpretálása. Nagyon szép az Ave maris stella bensőséges előadása is , mely a lemezen egyedüli darabként reprezentálja Bárdos mise- és motettaművészetét. A háborús idők poklát felidéző üstdobkíséretes kettőskórusnak, a Nyúl énekének félelmetesen nagyszerű előadása a lemez egyik csúcsteljesítménye. (Félő viszont, hogy az alcímmé előlépett három hangú üstdobkíséretnek —Há—D—Esz — a tasakon olvasható angol fordításáról — B—D—E fiat major — viszonylag kevesen fognak az alvilágra asszociálni!) Jól szerepelt a felvételen a Rádió gyermekkara is; a Honvédek tolmácsolásában lendületesen, bár kissé keményen hangzik a népszerű Dana-dana. Az Ősszel című bariton- és mezzoszoprán-szólós férfikar helyett viszont szívesebben hallgattuk volna a „Széles a Duná"-t vagy a mesterien felépített monotematikus I. népdalrapszódiát. Ám mindennel együtt: jó betekintést kaptunk Bárdos eredeti berendezésű, gazdag termésű zeneszerzői műhelyébe. Szívesen vennénk, ha egy következő „szerzői lemezen" bőségesebb választékot kaphatnánk azokból a műfajaiból is, amelyekről ez az első lemez csak jelzésszerű információt adott. Mindhárom lemez gondos rendezői, illetve hangmérnöki munkájáért Mátyás Jánost és Lukács Juditot illeti elismerés. Bónis Ferenc LAJOS BARDOS Choral Works