Muzsika, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám - SZILÁGYI FERENC: Csokonai verseinek dallamai
Hogy itt valóban népdaltöredékről van szó, azt bizonyítja a refrénnek a költeményétől elütő verselése: a Parasztdal maga jambikus lejtésű nyugateurópai formában íródott, a refrén pedig hangsúlyos, magyaros verselésű. Hasonlóképpen, népdal ihletésére keletkezett Pálóczi Horváth Ádámnak Sári rózsám ... kezdetű verse is, amely Csokonai Parasztdalának közvetlen mintája volt. Népies helyzetdalai — Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz stb. — is annak köszönhetik életszerű elevenségüket s hitelüket, hogy írójuk bensőséges kapcsolatba került a népdallal, mégpedig elsősorban az iskolai törvényszék által kifogásolt éjszakai fuvolázások idején. De hivatkozhatnánk az Anakreoni dalok egyik jegyzetére is, ahol ezt írta: „minden dal [Lied, Song, Chanson, Canzone, Canzonetta] főképpen éneklésre és muzsika mellé szokott készítődni." S ezzel el is érkeztünk voltaképpeni tárgyunkhoz. Csokonai — följegyzései és címjegyzékei tanúsága szerint — versei jelentős részét zenekedvelésből és határozott írói programként (művei orális terjesztése céljával) eleve dallamra írta. A kész dallamokra való versírás, az ún. „sperontizmus" a XVIII. században virágkorát élte. (Nevét e divat a Sperontes néven működött Johannes Sigismund Scholze [1705—1750] német zeneszerzőről kapta.) Szokás magyarázni e divatot „a rokokó melódiaszomjá"-val is, amelynek Csokonai, a formakultúra és a tágabb értelemben vett „zeneiség" egyik legnagyobb magyar művésze, szintén hódolt. Műveinek saját kezű címjegyzékein gyakoriak a dallamra utaló „Nota"-jelzések, s Nagy Gábor debreceni ügyvédnek Csokonai eredeti kéziratairól készített másolatain is előfordulnak ilyen utalások. Fiatalkori műveinek J. Gy. [ Győri József] által másolt jegyzékén a költőnek ez a saját kezű megjegyzése olvasható: „Kérem ne sajnálja a' Katáimat, és ezen versekből a' következendő írokat leküldeni még ma t. i. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 13, 23, 34, 40, 41, 43". Föltételezhető, hogy Győri József jegyzékének jelzett darabjai kottára, dallamra írt, ill. alkalmazott versek voltak. Csokonai műveinek egy másik diákmásolója pedig a költő három fiatalkori versét tartalmazó füzettöredékre ezt jegyezte föl: „Nótákatod [pedig] igyekszek szerzeni." Már 1794-ben a Magyar Merkuriusban s a Magyar Hírmondóban közzétet jelentésében hírt adott a költő arról hogy művei várható „IV első Darab" jában, azaz négy első kötetében „Clavirra való nótázások", tehát zongorán írt dallamok is lesznek. (Magyar Merkurius 1794. LXXXIV. sz. 1293—1294.) Ugyanott a 19. pontban ez a figyelemre méltó kiadásterve olvasható „Sok Áriák, Menuetto, Stájer, Lengyel Magyar, Török 'sat. Nóták, musika botokkal." Az is figyelmet érdemel hogy az 5. és a 6. pontban Metastasiónak három „énekes játék"-át említi, 17-ben „Egy eredeti Énekes pásztori Játék"-ot ígér, s a 8. pontban már Mozart Varázsfuvolája szerepel Boszorkánysíp címmel mint „Egy igen nagy Énekes Játék". A tervezett több kötetes kiadáshoz készített 1794/95-i címjegyzéken, az úgynevezett Első katalóguson határozott nyomai vannak zenei elgondolásainak: a 141 tételből álló listán 15 vers mellett szerepel a „IVota"-jelzés. E versek a következők: I. A' Vidám Természetű Poéta. Ode. Nota. 1. VII. A feléledt Pásztor 10. (Ode) Kettős Dal. Nótájára igazítani. IX. Eggy kétségbeesett Maga gyilkosa. 14. Oda. Nótáját rendbe szedni. XI. Eggy kesergő Magyar. Ode, Nótáját ki tsinálni. 16. XVI. A' Versszépítő. Dal. Nota. 23. XVII. Miért ne innánk? Dal. Nota. 24. XVIII. A' rövid Nap 's hosszú Éj. Dal. Nota. 26. XX. A' szerelmes Szemek,vagy ostromló Szemek.) Dal. Nota. 29. XXI. A Poétákba lakó Istenség. Dal. Nota. 32. XXIII. A' távolról kínzó. Dal. Nota. 39. XXIV. Az Éj és a' Csillagok. Dal. Nota. 40. XXV. A Méz' méze. Dal. Nota. 41. XL. A' tanúnak hívott Liget. Dal. Nota. 73. XLI. A' Feredés. Dal. Nota. 75. LXXII. Fársáng' bútsúzó Szavai. Dal. Nota. Némely verscím után „Dal" megjelölés szerepel, ez azonban föltehetően csak irodalmi műfajmegjelölés, s nem jelent dallamra írt verset, amint ezt olyan művek is bizonyítják, mint a XVI. sorszámú A' Versszépítő, ahol a „Dal" megjelölésen kívül ott a „Noto"-jelzés. Érdekes további tájékoztatást ad Csokonai dallamra írt verseiről debreceni