Muzsika, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1973-12-01 / 12. szám - SZILÁGYI FERENC: Csokonai verseinek dallamai

Hogy itt valóban népdaltöredékről van szó, azt bizonyítja a refrénnek a költeményétől elütő verselése: a Pa­rasztdal maga jambikus lejtésű nyugat­európai formában íródott, a refrén pe­dig hangsúlyos, magyaros verselésű. Hasonlóképpen, népdal ihletésére ke­letkezett Pálóczi Horváth Ádámnak Sá­ri rózsám ... kezdetű verse is, amely Csokonai Parasztdalának közvetlen mintája volt. Népies helyzetdalai — Szegény Zsu­zsi a táborozáskor, Szerelemdal a csikó­bőrös kulacshoz stb. — is annak kö­szönhetik életszerű elevenségüket s hite­lüket, hogy írójuk bensőséges kapcso­latba került a népdallal, mégpedig el­sősorban az iskolai törvényszék által ki­fogásolt éjszakai fuvolázások idején. De hivatkozhatnánk az Anakreoni dalok egyik jegyzetére is, ahol ezt írta: „minden dal [Lied, Song, Chanson, Canzone, Canzonetta] főképpen éneklés­re és muzsika mellé szokott készítődni." S ezzel el is érkeztünk voltaképpeni tárgyunkhoz. Csokonai — följegyzései és címjegyzékei tanúsága szerint — ver­sei jelentős részét zenekedvelésből és határozott írói programként (művei orális terjesztése céljával) eleve dal­lamra írta. A kész dallamokra való versírás, az ún. „sperontizmus" a XVIII. században virágkorát élte. (Nevét e divat a Spe­rontes néven működött Johannes Si­gismund Scholze [1705—1750] német ze­neszerzőről kapta.) Szokás magyarázni e divatot „a rokokó melódiaszomj­á"-val is, amelynek Csokonai, a formakultúra és a tágabb értelemben vett „zeneiség" egyik legnagyobb magyar művésze, szintén hódolt. Műveinek saját kezű címjegyzékein gyakoriak a dallamra utaló „Nota"-jel­zések, s Nagy Gábor debreceni ügyvéd­nek Csokonai eredeti kéziratairól ké­szített másolatain is előfordulnak ilyen utalások. Fiatalkori műveinek J. Gy. [­ Győri József] által másolt jegyzékén a költő­nek ez a saját kezű megjegyzése olvas­ható: „Kérem ne sajnálja a' Katáimat, és ezen versekből a' következendő íro­kat leküldeni még ma t. i. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 13, 23, 34, 40, 41, 43". Föl­tételezhető, hogy Győri József jegyzé­kének jelzett darabjai kottára, dallam­ra írt, ill. alkalmazott versek voltak. Csokonai műveinek egy másik diák­másolója pedig a költő három fiatalkori versét tartalmazó füzettöredékre ezt je­gyezte föl: „Nótákat­od [­pedig] igyek­szek szerzeni." Már 1794-ben a Magyar Merkurius­ban s a Magyar Hírmondóban közzétet jelentésében hírt adott a költő arról hogy művei várható „IV első Darab" jában, azaz négy első kötetében „Cla­virra való nótázások", tehát zongorán írt dallamok is lesznek. (Magyar Mer­kurius 1794. LXXXIV. sz. 1293—1294­­.) Ugyanott a 19. pontban ez a figye­­lemre méltó kiadásterve olvasható „Sok Áriák, Menuetto, Stájer, Lengyel Magyar, Török 'sa­t. Nóták, musika botokkal." Az is figyelmet érdemel hogy az 5. és a 6. pontban Metastasió­nak három „énekes játék"-át említi, 1­7-ben „Egy eredeti Énekes pásztori Já­ték"-ot ígér, s a 8. pontban már Mo­zart Varázsfuvolája szerepel Boszor­kánysíp címmel mint „Egy igen nagy Énekes Játék". A tervezett több kötetes kiadáshoz készített 1794/95-i címjegyzéken, az úgynevezett Első katalóguson határo­zott nyomai vannak zenei elgondolásai­nak: a 141 tételből álló listán 15 vers mellett szerepel a „IVota"-jelzés. E ver­sek a következők: I. A' Vidám Természetű Poéta. Ode. Nota. 1. VII. A feléledt Pásztor 10. (Ode) Ket­tős Dal. Nótájára igazítani. IX. Eggy kétségbeesett Maga gyilkosa. 14. Oda. Nótáját rendbe szedni. XI. Eggy kesergő Magyar. Ode, Nótá­ját ki tsinálni. 16. XVI. A' Versszépítő. Dal. Nota. 23. XVII. Miért ne innánk? Dal. Nota. 24. XVIII. A' rövid Nap 's hosszú Éj. Dal. Nota. 26. XX. A' szerelmes Szemek,­­vagy ost­romló Szemek.) Dal. Nota. 29. XXI. A Poétákba lakó Istenség. Dal. Nota. 32. XXIII. A' távolról kínzó. Dal. No­ta. 39. XXIV. Az Éj és a' Csillagok. Dal. No­ta. 40. XXV. A Méz' méze. Dal. Nota. 41. XL. A' tanúnak hívott Liget. Dal. No­ta. 73. XLI. A' Feredés. Dal. Nota. 75. LXXII. Fársáng' bútsúzó Szavai. Dal. Nota. Némely verscím után „Dal" megjelö­lés szerepel, ez azonban föltehetően csak irodalmi műfajmegjelölés, s nem jelent dallamra írt verset, amint ezt olyan művek is bizonyítják, mint a XVI. sor­számú A' Versszépítő, ahol a „Dal" megjelölésen kívül ott a „Noto"-jelzés. Érdekes további tájékoztatást ad Cso­konai dallamra írt verseiről debreceni

Next