Muzsika, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám - MÁTYÁS JÁNOS: Kodály: Miserere (1903)
vetkező művek közül a Gyulai Pál versére komponált Estét említjük elsősorban (1904). A Miserere zenei anyaga azt tanúsítja, hogy a darab nem stílustanulmány, hanem szabad, önálló kompozíció. A kézirat könyvtárba kerülésének körülményeiről nem sokat tudunk. Dr. Prohács Margit emlékezete szerint amikor 1928-ban ő átvette a könyvtár vezetését, az már ott volt. Utóbb figyelmeztette is arra Kodályt, aki átnézte a partitúrát és azt mondta, hogy az egy főiskolai vizsgadarabja volt annak idején, azonban „különösebb érdeklődést nem mutatott" iránta. Ami az érdeklődést illeti, jól tudjuk, hogy Kodály éles szemű kritikus volt, s nem utolsó sorban önmagával szemben. Saját ifjúkori műveiből kérésre, biztatásra is alig adott ki egyet-kettőt; ismeretes például, hogy a Nyári este c. szimfonikus költemény későbbi, átdolgozott formában történt kiadása nem valósult volna meg Toscanini nélkül, akinek később a partitúrát ajánlotta („ ... quia me adhortatus est" — mert biztatott engem ...). Nem bizonyos azonban, hogy amikor a (Harmath István felv.) 1. KOTTAPÉLDA