Muzsika, 1975 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám - KÁRPÁTI IMRÉNÉ: III. Kodály Szeminárium Kecskeméten

14 falaiból leszűrt eredményeikről tájékoz­tattak bennünket. Nagy örömünkre szolgált az a közlésük, hogy mindez rö­videsen nyomtatásban is megjelenik, és így hozzáférhető lesz valamennyi ének­tanár számára. A délelőtti foglalkozáso­kat hangversenyek zárták. Legjobb if­júsági kórusaink, hangszereseink Ugrin Gábor, Katanics Mária, Szabó Miklós és Straky Tibor vezetésével arattak a szimpózium és a szeminárium együttes hallgatóságánál őszinte sikert. A délutáni munka Kistétényi Melinda vezetésével a kamarazene-csoportok muzsikálásával kezdődött, majd a dél­előtti szolfézs-csoportok beosztása sze­rint karvezetéssel folytatódott. Ezt né­pitánc-óra követte (tanár: Bodai József) közös foglalkozásként a lelkesen táncoló norvég énektanárokkal. Végül együttes kórusénekléssel zárult a nap vacsora előtti programja. A kórust Katanics Mária vezette, kibontva előttünk a már ismertnek hitt művek legmélyebb réte­geit, s ezzel új értelmezést adott a meg­szokott helyébe. Esti hangversenyek tet­ték még színesebbé a szeminárium napi­rendjét. E hangversenyek műsorában a Tátrai-vonósnégyes, a Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa Párkai István vezetésével, valamint a korunk kamara­zenéjét megszólaltató Fábián Márta, Sziklay Erika, Szenthelyi Judit, Elek Tihamér és Fellegi Ádám művészete adott újabb élményeket számunkra. A gyakorló­órák közé beiktatott négy előadás a zenei nevelés négy különböző területét villantotta fel. Ittzés Mihály: Kodály énekgyakorlatai és az európai műzene, Lukin László: Kánon, imitáció és fuga Kodály vokális műveiben arra döbbentettek rá, hogy mennyi forrás van még ebben az életműben, amiből meríthetünk. Nagy érdeklődést váltott ki dr. Kokas Klára: Komplex művészeti nevelési kísérletek című, s e kísérleteket képmagnó és diaképek segítségével be­mutató előadása. Reméljük erről még többet is fogunk hallani. A felismerés és megértés örömét adta az a bemutató Kurtág György Játékok című sorozatá­ból, melyen a szerző maga vallott peda­gógiai célkitűzéseiről. Műveit részben a saját, részben ifjú tanítványainak meg­szólaltatásában hallhattuk. A hallgatóság soraiban sokan voltak olyanok, akik most érezték először, hogy korunk zenéje a maga hangzásvi­lágával nemcsak a magány, a bánat, a szorongás érzésének kifejezésére alkal­mas, hanem emberi melegségre, humor­ra, játékra is. Az éjszakába nyúló be­szélgetést, a magyarázatokat követő spontán zenei bemutatásokat, az egész hangzásvilág emberközelbe­ hozását kö­szönjük a zeneszerzőnek és az előadók­nak. Dr. Kárpáti Imréné ének-szakfelügyelő A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA KAMARAKÓRUSA PARKAI ISTVÁN VEZETÉSÉVEL A SZEMINÁRIUM ZÁRÓHANGVERSENYÉN (Tóth S. felv.)

Next