Muzsika, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám - SZABÓ ZOLTÁN: Mestereink - Földes Imre

lemérni a diákok érdeklődését. Aki akarja, megteheti, hogy egyetlen órára sem jön, csak vizsgázik. — És mi a helyzet az egyetemi tago­zaton, a Liszt Ferenc téren? — A zenetörténet itt négyéves tan­tárgy. Én csak az utolsó évben kapcso­lódom be a munkába: századunk zené­jét tanítom. Szerencsére vizsgáztatnom nem kell, csak az indexet aláírni. — Miért szerencsére? — Azért, mert gyűlölök vizsgáztatni, kolléga­jelölteket egyetlen számjeggyel minősíteni. Persze komolyan veszem a vizsgáztatást, hiszen ez a feladatom, de sokért nem adnám, ha a Tanárképzőben sem kellene félévenként 150 dolgozatot kijavítani, 150 - 10—15 percet kereszt­kérdésekre vesztegetni . . . Nos, a Liszt Ferenc téren ez nincs. Itt viszont más bosszant! A 20. századi zenetörténet­órák látogatására ugyanis csak a kö­zépiskolai énektanárképző és karveze­tő­, valamint a zeneszerző- és a karmes­terképző tagozat hallgatói kötelezettek. A jelenleg érvényben levő tanterv értel­mében azok, akik századunk zenéjét játszani fogják (fogják játszani?), elég, ha Wagnerig ismerik a zenetörténetet. Képtelenség! Azért az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy az órákat bárki látogat­hatja. Nem panaszkodom, szép számmal vannak vendégeim, elsősorban a zongo­risták közül. A legkevesebb a hege­dűs . . . — Zeneelméletet is tanít? — Elsősorban a zongoristáknak. So­kat elemzünk. És minden csoporttal más-más hároméves programot járunk végig. Hol a zenei formák világát te­kintjük át, hol a hangrendszerekkel fog­lalkozunk, hol hangszerelési kérdések­kel — és így tovább. — Tanár úr tanítja a kivételes tehet­ségeket zeneirodalom-ismeretre . . . — Igen. Tanárnak kevés nagyobb él­ménye lehet annál, hogy évekig dolgoz­hatott együtt Csalog Gáborral, Kemenes Andrással, Nagy Péterrel, Szokolay Balázzsal , vagy valamikor régen Ko­csis Zoltánnal. Nem csak hallgattunk zenét, de intenzíven foglalkoztunk par­titúra-olvasással is. A zongoristák úgy kerültek a Főiskola első évfolyamába, hogy Brahms-szimfóniát, Stravinskyt, Bartókot játszottak partitúrából. Haydn-, Mozart-kvartetteket, -szimfó­niákat a vonósoktól is megkívántam. (Hogy mit fejlődnek azok, akik addig, míg nem kerül eléjük partitúra, csak egyetlen szólamot silabizálnak, ők a megmondhatót.) Csak hát — a Parkin­son-törvény mind jobban érvényesül. A kivételes tehetségek közé olyanok is ke­rülnek, akik fürge ujjakkal igen, de für­ge szellemmel nem rendelkeznek. A ki­vételes tehetség természeti tünemény! Jó, ha évenként egy-kettő akad belőle Magyarországon. — Miért vállalta el a MUZSIKA ifjú­sági rovatának gondozását? — Mert eddig kevésbé foglalkoztam az ismeretterjesztés írásbeli formájával. Miután befejeztem a rádiósorozatomat, arra gondoltam: itt az idő megismer­kedni az újsággal. És remélem, most végre megtudom, hogy egy-egy írásom megkurtítása után miért üzenték a lap­tól, a nyomdától: ne haragudjak, egy­két részlet a tördelésnél kiesett . . . — Milyen életkorú olvasókra számít? — Rovatunk elsősorban a 13—24 éves korosztálynak készül, de remélem, az idősebbek sem fogják anélkül átlapozni, hogy bele ne olvasnának. — Kik írnak majd benne és miről? — A munkatársak többsége fiatal, még főiskolás, vagy nemrég végzett if­jú zenetudós, gyakorló muzsikus. Kik tudnák a legjobban, hogy mi érdekli a korosztályukat, ha nem éppen ők? A ro­vatokat kicsit hozzájuk is igazítom, ír­jon mindenki arról, ami a legjobban foglalkoztatja! A Hangszerünk című so­rozatban főiskolások mutatják be azt az instrumentumot, amit tanulnak; írásuk­hoz egy-egy már a pályán működő mű­vésszel készített interjú-portré csat­lakozik. Muzsikus füllel , versek­ről ír majd nekünk Csengery Kristóf, aki a zenetudományi tanszak hallgatója, és maga is versel. Kollégája, Mezei Já­nos az improvizációról tervez sorozatot. Újházy László, a Camerata Hungarica tagja, a Rádió akusztikus mérnöke a hangtechnikáról készít cikkeket. „Jelen­ségek" címmel nagyon egyszerű példák segítségével én igyekszem majd az olva­sókat a legalapvetőbb zeneelméleti kér­désekbe beavatni. Lesznek egyedi írások is, és minden számban rejtvény. — PENGETŐ — miért éppen ez lett a rovat címe? — A pengetővel húrokat lehet pen­getni. A MUZSIKA középső nyolc ol­dalán olyan témákat is szeretnénk meg­pendíteni, amelyekkel a szélső oldala­kon nem találkozunk. Szabó Zoltán

Next