Muzsika, 1983 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-01 / 5. szám - Balassa György, Leonyid Kogan, Eisikovits Mihály, Igor Markevich, Cathy Berberian
BÚCSÚZUNK BALASSA GYÖRGY Klarinétművész, egyetemi tanár. 1913. január 30-án született Budapesten. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Váczi Károlynál folytatta. 1937-38 között Winterthuri Városi Zenekar, 1945-68 között a Székesfővárosi Zenekar (később ÁHZ) szólóklarinétosa. 1949-től a Főiskola klarinét-tanára. Hangszer iskolák és A klarinét módszertana című könyv szerzője, közel 40 (1770 és 1810 közötti) klarinétmű közreadója. 1953-ban Liszt-díjjal tüntették ki, s 70. születésnapjára - ez év januárjában -megkapta a Szocialista Magyarországért érdemrendet. 1983. február 24-én hunyt el. LEONYID KOGAN Szovjet hegedűművész. 1924. november 14-én született Dnyepropetrovszkban. 1943-51 között a Moszkvai Konzervatóriumban, Auer egykori növendékénél, Abram Jampolszkinál tanult hegedülni. Már 17 éves korától rendszeresen koncertezik a Szovjetunióban. 1947-ben a prágai VIT-en, 1951-ben a brüsszeli Erzsébet királynő versenyen nyer I. díjat. 1955-ben debütál Londonban és Párizsban, 1957-ben az USA-ban. 1952-től a Moszkvai Konzervatórium tanára. Szóló fellépései mellett Emil Gilelsszel és Msztyiszlav Rosztropoviccsal számos trió-koncertet ad. Intenzíven foglalkozik a 20. századi zenével is; ő az első szovjet művész, aki Berg hegedűversenyét lemezre veszi. 1964-ben a Szovjetunió Népművésze címmel, 1965-ben Lenin-renddel tüntetik ki. 1982. december 17-én hunyt el. EISIKOVITS MIHÁLY Zeneszerző, zeneíró. 1908. október 8-án született Balázsfalván (ma Románia). A zenekonzervatóriumot és a jogi fakultást Kolozsvárott végezte. 1935-től Temesvárott, 1945 után a kolozsvári Magyar Konzervatóriumban és Művészeti Intézetben tanít. 1948-50 között az Állami Magyar Opera igazgatója Kolozsvárott, majd több mint két évtizedig a George Dima Zeneművészeti Főiskola tanára. 1933-ban, első szerzői estjén Ady-dalokkal mutatkozott be, és számos más magyar költő verseit is megzenésítette. A dalok mellett daljátékot, meseoperát, szimfonikus műveket, román népdalfeldolgozásokat, kórusműveket komponált. Zeneelméleti könyveket írt (román nyelven) a reneszánsz, a barokk és a 20. század polifóniájáról. 1983. január 13-án halt meg. IGOR MARKEVICH Orosz származású olasz karmester és zeneszerző. 1912. július 27-én született Kijevben (kétéves volt, amikor szülei elhagyták Oroszországot). A svájci Vevey-ben kezd zongorázni és komponálni. 1925-ben Párizsba megy, ahol zongorát Alfréd Cortot-nál, zeneszerzést Nadia Boulanger-nál tanul. Gyagilev, az Orosz Balett vezetője zongoraversenyt rendel tőle, melynek szólóját az 1929-es, Covent Garden-beli ősbemutatón maga a szerző játssza. Karmesterként 1930-ban debütál az amszterdami Concertgebouw zenekarának élén. 1934-35 között Hermann Scherchen mesteriskolájában képezi tovább magát. A háborús éveket Olaszországban tölti, és felveszi az olasz állampolgárságot. 1944-től a firenzei Maggio Musicale igazgatója. Ettől kezdve elsősorban a vezénylés tölti be életét, és a világ számos nagyzenekarának élén szerepel vendégkarmesterként. Mesteriskolát vezet a salzburgi Mozarteumban, Mexico Cityben, a Moszkvai Konzervatóriumban, Madridban és Monte-Carlóban. Magyarországról is számos fiatal muzsikus kereste fel nagyhírű nyári kurzusait. 1983. március 7-én hunyt el. CATHY BERBERIAN Amerikai énekesnő; 1928. július 4-én született Attleboroban (Massachusettes). Sokirányú tanulmányokat folytatott: opera-szakra járt a Columbia- és a New York-i egyetemen; pantomimot, hindu és spanyol táncot tanult; szólistaként működött egy örmény táncegyüttesben. Énekmestere Giorgina del Vigo volt; nyilvános bemutatkozásának színhelye Milánó, időpontja 1957. 1958-ban Rómában az Aria with Fontana Mix című Cage-művet énekli. 1950-66 között Luciano Berio felesége, vokális virtuozitása és rendkívüli előadói készsége a zeneszerzőt számos kompozíció megírására inspirálja (Circles, Sequenza III, Visage, Recital I). Sok már szerző, így például Stravinsky is komponált számára darabokat (Elegy for JFK). Repertoárja a 17. századi operától a kortárs zenéig és a különféle népzenékig terjedt. 1983. március 7-én hunyt el. Lapzárta után értesültünk zeneéletünk két kiváló személyiségének haláláról: 1983. március 30-án elhunyt CZÖVEK ERNA és KADOSA PÁL. Távozásukat megrendülten gyászolja a magyar zenésztársadalom.