Muzsika, 1999 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1999-11-01 / 11. szám - Palcsó Sándor 70 éves - Hidi Péter 70 éves

BOLDOG HARC A MÁSODPERCEKÉRT Ismét hallható éjszakai adás a Bánók­ Rádió hullámhosszán Október elseje óta, ha éjszakánként a Bartók Rádió hullámhosszára állítjuk készülékünk keresőjét, ismét zenét hallhatunk. A Notturno című program létrejötte - sajnos -nem egyedül a Magyar Rádió érdeme, bár kétségtelen, hogy jelentős szerepe volt, van és lesz is benne. A műsor tíz európai ország közös vállalkozása, amelynek magyar támogatója az Antenna Hungária részvénytársaság. Az előzmén­yekről Terelik László­­, a nemzetközi műsorcserét gondozó szerkesztővel beszélgettünk. A genfi székhelyű European Broad­casting Union (EBU) rádiós testületében pattant ki az ötlet: a közösségben élő Európának kellene egy közös, klasszikus zenét sugárzó adó. Öt évvel ezelőtt elkezdték kidolgozni a terv részleteit: a közszolgálati rádiók továbbítsák és konferálják az egyes országok közönsége számára a műholdról érkező műsort, amely egy kódolt rendszeren át jut célba, a hallgató azonban szabadon foghatja az adást. A Magyar Rádió már hat éve tagja az EBU-nak, így a magyar szakértők az első pillanat­tól rokonszenvvel figyelhették és vélemé­nyezhették a projekt alakulását - mondja Ter­dik László. S noha Magyarországon csak 1999. október 1-jén szólalt meg először a Notturno - a Bartók Rádió már két éve aktív „beszállítója" a műsornak, kezdettől adott anyagot a szerkesztőknek, évente összesen száz órányi terjedelemben­­, ez igen jelentős részesedés. Felismerték a Notturno hatalmas publicitás-értékét, és a szerkesztési alapel­vekkel is egyetértettek: az adásokban példá­ul sosem játszanak le kereskedelmi forgalom­ban kapható CD-ket, inkább azokat a felbe­csülhetetlen értékű felvételeket adják közre, amelyekkel az európai közszolgálati rádiók archívumai büszkélkedhetnek, amelyeket te­hát maguk készítettek. A gyűjteményből ötévente más-más rádió szerkeszti majd az éjféltől pirkadatig tartó műsorfolyamot. Az első lehetőséget a BBC, illetve a BBC Radio 3, a brit közszolgálati rá­dió komolyzenei csatornája kapta meg. Elő­ször azzal bízták meg őket, hogy dolgozzák ki a biztonságos működés szisztémáját. Ez nem volt kis feladat, hiszen gondoskodni kell arról, hogy egy elektronikus jelre mindenütt indulhasson a szignál és az adás, amely tulaj­donképpen csönd és zene váltakozása, a „lyukakba" kell beleférnie a programban részt vevő országok nyelvén a konferálásnak. Az ötlet persze csodálatos: gondoljuk el, az ember egy adott pillanatban Koppenhágában ugyanazt a Mozart-, Verdi- vagy Kodály-mű­vet hallhatja, mint egy barátja, családtagja Bu­dapesten vagy Zágrábban... Minthogy a BBC Radio 3 ajánlata látszott a leginkább használ­hatónak, az EBU pénzt és két nagy merevle­mezes számítógépet adott a műsorkészítés­hez. S hogy jól választottak, azt több dolog is igazolja: a kétéves működés alatt mindössze három százalékig emelkedett a hibaarány. Idén a Notturno műszaki megoldása elnyerte az év legjelesebb számítástechnikai díját, a művészi színvonalért pedig a Sony jutalmazta az éjszakai programot. A londoni szerkesztőbizottság mandátu­ma öt évre szól, és öt hétre előre adja meg a részletes forgatókönyvet. Ilyen részletes do­kumentumot kaptak Terdik Lászlóék is, má­sodpercre pontosan megadott időkkel. Péter Ferenc igen gyakorlott bemondó, de az első felvételi napok alaposan megizzasztották. Egy-egy fel- és lekonferálásnak ötször is ne­kifutott a Márványterem melletti stúdióban. Nem mintha bakizott volna, hanem harcolt a másodpercekkel: hol túl rövidre, hol meg egy-két másodperccel hosszabbra sikerült az ismertetőszöveg. Egyszer túl élénk, az éjsza­kai hangulatnál vidámabb volt a konferálás, és sok az apró információ, máskor meg épp az ellenkezője: álmosító. A szerkesztőnek, a konferansziénak és a stúdióban, majd éjjel az adón dolgozó technikusnak 2000. január el­sejéig kell borotvaélen egyensúlyoznia -mondják. A tervek szerint ugyanis, ahogy a többi országban - Horvátországban, Szlové­niában, Szlovákiában, Dániában, Franciaor­szágban, Németországban, Norvégiában, Ír­országban, Litvániában és persze Angliában -az új évben már a pesti adóstúdióban sem a technikus nyomogatja a gombokat, hanem program alapján számítógép indítja a zenék közti szöveget - ez is innováció -; a gép ké­pes lesz a szünet terjedelmének megfelelő lassúságban vagy épp tömörítésben lejátszani a közlendőket. Január elseje egyébként a tekintetben is fordulópont, hogy e naptól kezdve a Nottur­no nemcsak Budapest vételkörzetében, ha­nem a teljes, országos hálózatban hallható lesz. Amikor a Bartók Rádió éjszakai műsora megszűnt, a hallgatók vállvetve harcoltak a rádiósokkal, induljon újra a program minél előbb. A közszolgálati intézmény szegénysé­ge ezt eddig nem tette lehetővé, s a Magyar Rádió most is csak úgy nevezhetett be a kö­zös programba, hogy az Antenna Hungária vállalta: állja a sugárzási idő költségeinek fe­lét. Nyilván azért, mert nagy presztízsveszte­ség lett volna, ha az ország - amelyet elősze­retettel neveznek Liszt, Bartók. Kodály orszá­gának­­ fekete lyukként tátongana Európa közepén, hiszen 2000-től Ausztria és Csehor­szág is sugározza a Notturnót, s Ukrajna és Románia is igen élénken érdeklődik a belé­pés lehetősége iránt. A Bartók akkor hagyta

Next