Muzsika, 2001 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2001-08-01 / 8. szám - J. GYŐRI LÁSZLÓ: A dal szüli énekesét: Malina János és Strém Kálmán a "Haydn Eszterházán" fesztiválról és Eszterháza újjászületéséről

ét és fél évvel ezelőtt a Muzsikában jelent meg Matina Jánosnak a Magyar Haydn Társaság elnökeként jegyzett tervezete, amely - ezebek mellett - arról szól, hogyan kellene a ma Fertőd városához tartozó Eszterházán -amelynek, mint az egyik pontban állt, vissza kell kap­nia ezt a történelmi nevet - Haydn emlékét ápoló ze­nei centrumot létesíteni. Ami eddig lezajlott, egyetlen nagy sikertörténetnek tűnik. Erről beszélgettem Matina Jánossá­ és Strém Kálmánnál. Matina ma már nemcsak a Haydn Társaság elnökeként, ha­nem a május 1. óta a kastély vagyonkezelését végző Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) munkatársaként is a kastély programjainak kialakí­tásán dolgozik. Strém Kálmán, aki a Budapesti Vo­nósok júliusi és a Magyar Haydn Társaság szeptem­beri fesztiváljának létrejötténél is ott bábáskodott -utóbbiban kezdeményező szerepet játszva -jelenleg a MAG megbízásából Eszterháza teljes zenei prog­ramjának lebonyolításáért felelős. STRÉM KÁLMÁN: Kétévi patthelyzet után a kastély vagyonkezelői joga a Műemlékek Ál­lami Gondnokságához került, ahol odaadó lelkesedéssel - és persze kellő szakértelem­mel - munkálkodnak a kastély műemléki és kulturális megújításán. Különösen örvende­tesnek tartom, hogy ami a Muzsikában an­nak idején megjelent - és ami természetesen nem magánvélemény, hanem a Haydn Tár­saságban tömörült szakemberek javaslata volt -, teljes egészében bekerült a kastély sor­sára vonatkozó kormány-előterjesztésbe.­­ A szeptemberi Haydn-fesztivál is része annak a törekvésnek, hogy Eszterháza visszakerüljön ha­zánk és Európa kulturális térképére. MALINA JÁNOS: A szeptemberi fesztivál a legfontosabb az összes ottani kulturális ren­dezvény közül. Létez­nek olyan dolgok, amelyek a világ egyet­len más kastélyában sem történhetnének meg. Ez a fesztivál újat és izgalmasat próbál mondani egy hiányosan ismert klasszikus­ról, s teszi ezt egy speciális helyen, ahol a szó­ban forgó klasszikus élt és alkotott. Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk továb­bá, hogy „közönségbarátnak" bizonyult az a koncepció, melynek szellemében az ismert és az ismeretlen Haydnt egyaránt megpróbáljuk bemutatni, az ismert, nagy alkotásokat ke­verjük az ismeretlenekkel. A fesztivált idén rendezzük meg negyedízben, és köszönettel tartozunk támogatóinknak azért, hogy idáig eljuthattunk. Közülük első helyen kell emlí­tenünk a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumát (ezen belül név szerint Hámori József és Rockenbauer Zoltán minisztert), to­vábbá a Nemzeti Kulturális Alapprogramot, a Gazdasági Minisztériumot, a Műemlékek Állami Gondnoksá­gát, a Magyar Villa­mos Műveket és a So­ros Alapítványt. - Mennyi idő alatt kerül be egy fesztivál a köztudatba? S. K.: Eisenstadt, azaz Kismarton a „szomszédvárunk", amely összehasonlí­tási alapként kínálko­zik számunkra. Kis­martonnak majd' egy évtizedre volt szüksé­ge, hogy elfogadják, és a fesztiválturizmus felfedezze magának. Tavaly a hétszáz főt befogadó teremben négy­szer adták elő az éppen aktuális operát. Négyszer vonzott telt házat, ami azt jelenti, hogy marketingmunkájuk nagyon eredmé­nyes. Rendre világsztárokat hívtak, ami elen­gedhetetlenül fontos volt a fesztivál beveze­téséhez. Megtehették, hiszen az ő költségve­tésük eddig tízszer akkora volt, mint a miénk. Művészi színvonal tekintetében így is álltuk velük a versenyt, mert a hozzánk láto­gató világhírű művészek (Malcolm Bilson, Si­mon Standage, Sergiu Luca) baráti alapon állapí­tották meg tiszteletdíjukat. Erre azonban hu­zamosabb ideig nem számíthatunk. A két helyszín még egy dologban különbözik: míg Kismarton évről évre csinosodik, Eszter­házán évről évre romlik az épületegyüttes ál­lapota. A kápolna magánerőből végzett fel­újításától eltekintve hosszú ideje nem történt komoly befektetés. A Magyar Haydn Társa­ság néhány éve kapott ugyan miniszteri rá- Ha­ydn Es­z­t­e­r­h­á­z­á­n A dal szóli énekesét Matina János és Strém Kálmán a „Haydn Eszterházán "fesztiválról és Eszterháza újjászületéséről Strém Kálmán

Next