Muzsika, 2001 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2001-08-01 / 8. szám - J. GYŐRI LÁSZLÓ: A dal szüli énekesét: Malina János és Strém Kálmán a "Haydn Eszterházán" fesztiválról és Eszterháza újjászületéséről
ét és fél évvel ezelőtt a Muzsikában jelent meg Matina Jánosnak a Magyar Haydn Társaság elnökeként jegyzett tervezete, amely - ezebek mellett - arról szól, hogyan kellene a ma Fertőd városához tartozó Eszterházán -amelynek, mint az egyik pontban állt, vissza kell kapnia ezt a történelmi nevet - Haydn emlékét ápoló zenei centrumot létesíteni. Ami eddig lezajlott, egyetlen nagy sikertörténetnek tűnik. Erről beszélgettem Matina Jánossá és Strém Kálmánnál. Matina ma már nemcsak a Haydn Társaság elnökeként, hanem a május 1. óta a kastély vagyonkezelését végző Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) munkatársaként is a kastély programjainak kialakításán dolgozik. Strém Kálmán, aki a Budapesti Vonósok júliusi és a Magyar Haydn Társaság szeptemberi fesztiváljának létrejötténél is ott bábáskodott -utóbbiban kezdeményező szerepet játszva -jelenleg a MAG megbízásából Eszterháza teljes zenei programjának lebonyolításáért felelős. STRÉM KÁLMÁN: Kétévi patthelyzet után a kastély vagyonkezelői joga a Műemlékek Állami Gondnokságához került, ahol odaadó lelkesedéssel - és persze kellő szakértelemmel - munkálkodnak a kastély műemléki és kulturális megújításán. Különösen örvendetesnek tartom, hogy ami a Muzsikában annak idején megjelent - és ami természetesen nem magánvélemény, hanem a Haydn Társaságban tömörült szakemberek javaslata volt -, teljes egészében bekerült a kastély sorsára vonatkozó kormány-előterjesztésbe. A szeptemberi Haydn-fesztivál is része annak a törekvésnek, hogy Eszterháza visszakerüljön hazánk és Európa kulturális térképére. MALINA JÁNOS: A szeptemberi fesztivál a legfontosabb az összes ottani kulturális rendezvény közül. Léteznek olyan dolgok, amelyek a világ egyetlen más kastélyában sem történhetnének meg. Ez a fesztivál újat és izgalmasat próbál mondani egy hiányosan ismert klasszikusról, s teszi ezt egy speciális helyen, ahol a szóban forgó klasszikus élt és alkotott. Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk továbbá, hogy „közönségbarátnak" bizonyult az a koncepció, melynek szellemében az ismert és az ismeretlen Haydnt egyaránt megpróbáljuk bemutatni, az ismert, nagy alkotásokat keverjük az ismeretlenekkel. A fesztivált idén rendezzük meg negyedízben, és köszönettel tartozunk támogatóinknak azért, hogy idáig eljuthattunk. Közülük első helyen kell említenünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát (ezen belül név szerint Hámori József és Rockenbauer Zoltán minisztert), továbbá a Nemzeti Kulturális Alapprogramot, a Gazdasági Minisztériumot, a Műemlékek Állami Gondnokságát, a Magyar Villamos Műveket és a Soros Alapítványt. - Mennyi idő alatt kerül be egy fesztivál a köztudatba? S. K.: Eisenstadt, azaz Kismarton a „szomszédvárunk", amely összehasonlítási alapként kínálkozik számunkra. Kismartonnak majd' egy évtizedre volt szüksége, hogy elfogadják, és a fesztiválturizmus felfedezze magának. Tavaly a hétszáz főt befogadó teremben négyszer adták elő az éppen aktuális operát. Négyszer vonzott telt házat, ami azt jelenti, hogy marketingmunkájuk nagyon eredményes. Rendre világsztárokat hívtak, ami elengedhetetlenül fontos volt a fesztivál bevezetéséhez. Megtehették, hiszen az ő költségvetésük eddig tízszer akkora volt, mint a miénk. Művészi színvonal tekintetében így is álltuk velük a versenyt, mert a hozzánk látogató világhírű művészek (Malcolm Bilson, Simon Standage, Sergiu Luca) baráti alapon állapították meg tiszteletdíjukat. Erre azonban huzamosabb ideig nem számíthatunk. A két helyszín még egy dologban különbözik: míg Kismarton évről évre csinosodik, Eszterházán évről évre romlik az épületegyüttes állapota. A kápolna magánerőből végzett felújításától eltekintve hosszú ideje nem történt komoly befektetés. A Magyar Haydn Társaság néhány éve kapott ugyan miniszteri rá- Haydn Eszterházán A dal szóli énekesét Matina János és Strém Kálmán a „Haydn Eszterházán "fesztiválról és Eszterháza újjászületéséről Strém Kálmán