Muzsika, 2007 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11. szám - J. GYŐRI LÁSZLÓ: "Irányt és módszert váltottunk"
akkora PR-munkára, médiaszereplésre. De ne feledjük: az anyagi forrás hatalmas. Ennyi - beleértve a Liszt Ferenc téri gyönyörű épület felépítésének korát - soha nem állt még a Zeneakadémia rendelkezésére. Persze hogy ennek az én vezetői tevékenységemben mi volt az ára, arról is lehetne beszélni. - Mi volt az ára? - Jóval kevesebbet tudtam a belső dolgokkal foglalkozni, mint amennyit szerettem volna, és mint amennyivel nyugodtabb körülmények között egy rektornak foglalkoznia kellene. - Beszélgetésünk idején, 2007 szeptemberében a Zeneakadémia rendelkezésére áll egy csinos összeg tízmilliárd forint. Mi lesz most, hívják a bútorszállítókat? Van-e már hová menni a felújítás idejére? Hogyan oldják meg az oktatás folyamatosságát? Július 25-én született egy kormánydöntés, amelyet határozatba foglaltak. Ennek értelmében a Zeneakadémia a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül körülbelül tízmilliárd forinttal a kormány kiemelt projektje lett. Az összeg nagy része uniós pénz, de az állam is vállal egy bizonyos - nem elhanyagolható - önrészt. A szerződéskötésre január végén kerül majd sor. Nagyon kemény feltételeknek kell majd megfelelnünk, el kell készülniük a terveknek, közbeszerzési eljárásokat kell lefuttatni, és a többi. Az EU meglehetősen kukacos az ilyen ügyekben. Képzeljen el egy labirintust, amelynek a közepén van egy kis széf, benne tízmilliárddal, de hogy hozzájussunk a pénzhez, amelyet amúgy nekünk szánnak, végig kell járnunk az útvesztő megfelelő ösvényeit. Az előkészítés még mintegy nyolc-tíz hónapot vesz majd igénybe, azután következik az első lépés: jövő nyáron kezdődik a Wesselényi és Hársfa utca sarkán álló iskolaépület felújítása. A ház használati joga már a Zeneakadémiáé, de még működik benne egy iskola, amely a tanév végén költözik ki. Addigra elkészülnek a tervek. 2008 nyarán elkezdődnek ott a munkák, amelyek mintegy másfél milliárdba kerülnek majd. Terveink szerint ezzel párhuzamosan felújítjuk a „konzit" (a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát) is. A Wesselényi utcában körülbelül egy évig tartanak a munkálatok, 2009-ben elkezdődhet a Liszt Ferenc téri épület felújítása, mi addig kiköltözünk. 2010 végére, 2011 elejére elkészülhet a Zeneakadémia felújítása. - Mi lesz a koncertekkel? - A 2009/10-es szezonban egészen biztosan zárva lesz a nagyterem, valószínűleg a 2010/11-es évad első felében sem lesz itt koncert, de a 2011-es naptári év első felében talán már igen. Persze jó lenne, ha sikerülne úgy szakaszolni a munkát, hogy még a felújítás idején is lehessen hangversenyt rendezni, ahogy a felállványozott bécsi Musikvereinben is voltak már hangversenyek. A felújítás nyilván alkalom a kisterem rehabilitációjára is. Gondolom, szeretnék a házat olyan állapotba hozni, amilyenben építésekor volt. A cél valóban az eredeti állapot megközelítése. Fel kell számolni a stílustalanságokat, megszűnik az első emeleti ruhatár, melynek helyén eredetileg egy kis kávézó működött. Ezt a gyönyörű teret fogadásokra és különböző, a koncertekhez kapcsolódó események céljára kívánjuk használni. A kistermet eredeti rendeltetésének megfelelően kis operaházként szeretnénk működtetni. Ezek a legfontosabb változások. Az építkezés alkalom az infrastruktúra feljavítására is, egy ilyen rangú koncertterem ezt nem nélkülözheti. Megfelelő szinten kell kiszolgálni a művészeket, zuhanyozós művészszobákat kell kialakítani, minden szólistának külön. Rendes öltözőkben kell elhelyeznünk a zenekarokat is. Megfelelő számú vécét kell építeni, ki kell cserélni a székeket, légkondicionáló berendezésre van szükség. Az a réteg, amely annyira szereti a Zeneakadémiát, hogy hajlandó negyven fokban végigizzadni egy hangversenyt, és hajlandó a szünet végéig sorban állni a női vécé előtt, mára fogyatkozóban van. Azok viszont, akik ismerik a Zeneakadémia helyét és presztízsét, és még támogatni is hajlandók lennének, nem fognak eljárni a koncertekre, amíg nem biztosítják nekik azokat a körülményeket, amelyeket joggal elvárnak, és amelyek másutt természetesek. Az elmúlt időszakban rengeteget utaztam, töméntelen koncertteremben jártam. Bárhová mentem, mindenütt azt láttam, hogy a huszonegyedik században ezeket a feltételeket természetesnek tekintik. - Az átépítés mennyiben érinti az oktatás tereit?Mi lesz a tantermekkel? - A Wesselényi utcában lesz az oktatási központ, ott folyik a bachelor szintű képzés. A hallgatók tudnak majd ott gyakorolni, lesznek közösségi terek, nem kell a ruhatári pulton ücsörögve kávézniuk vagy a könyvtárban sutyorogniuk, amíg ki nem küldik őket. A Wesselényi utcai épületbe költöznek az irodák is. A Zeneakadémia megtartja a koncerttermet, a mesterképzés helyszíneit, itt maradnak a tanszékek, és itt folyik majd a magas szintű képzés. Élő, működő múzeumra gondolok, melyet azonban naponta használunk. Szeretném, ha a látogatók az épületbe lépve megéreznék a múlt, a jelen és a jövő egységét. A Zeneakadémia igazi titkát. - Köztünk szólva a tanárok munkakörülményei is elképesztők. - A tanszékek a felújítással egyidejűleg gazdasági önállóságot kapnak, ennek megfelelően a tanszékvezetők saját irodákba költözhetnek. Ezt csak a Wesselényi utcai épületben lehet megoldani. A Zeneakadémián viszont felújítjuk a tantermeket. A történelmi tantermek, amelyekben természetesen változatlanul zajlanak majd az órák, egyszersmind amolyan kis múzeumok lesznek. Ettől azt is reméljük, hogy ha egy-egy világnagyság eljön a Bartók- vagy a Dohnányi-terembe, már csak a hely presztízse miatt is elvállal majd egy kurzust.A termeket az idők során leválasztották vagy éppen kibővítették. Helyreáll az eredeti alaprajz? - Nem. A lehető legtöbb tanteremre van szükség, úgyhogy a racionalitás diktál majd. Amúgy pedig például a harmadik emelet eredetileg felerészben az igazgató, Mihalovich Ödön lakása volt (ő bent lakott az épületben), a másik felében az igazgató cselédségének volt a szállása. Ezt az állapotot - bármennyire tetszene is nekem - nem lehet visszaállítani. A Weiner-terem például vívóterem volt, a tanulóifjúság meg az operaénekesek itt tanulták a vívást. Az imént azt mondta, hogy idejének kilencven százaléka a pénz megszerzésével telt. Mivel töltötte a maradék idejét? Abban a régebbi interjúnkban például új tanszakok indításáról beszélt. A népzeneoktatás integrálása például a zenéről való gondolkodás változását mutatja. Annak idején említettem, hogy a klasszikus pesti zeneakadémiai képzés mellett mennyire fontosnak tartom a kortárs és a régi zene oktatását. Rá kellett jönnöm, hogy a Zeneakadémiának egyikre 4 muzsika • 2007 NOVEMBER