Muzsika, 2007 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11. szám - J. GYŐRI LÁSZLÓ: "Irányt és módszert váltottunk"

akkora PR-munkára, médiaszereplésre. De ne feledjük: az anyagi forrás hatalmas. Ennyi - beleértve a Liszt Ferenc téri gyönyörű épü­let felépítésének korát - soha nem állt még a Zeneakadémia rendel­kezésére. Persze hogy ennek az én vezetői tevékenységemben mi volt az ára, arról is lehetne beszélni. - Mi volt az ára? - Jóval kevesebbet tudtam a belső dolgokkal foglalkozni, mint amennyit szerettem volna, és mint amennyivel nyugodtabb körül­mények között egy rektornak foglalkoznia kellene. - Beszélgetésünk idején, 2007 szeptemberében a Zeneakadémia rendelke­zésére áll egy csinos összeg tízmilliárd forint. Mi lesz most, hívják a bútorszál­lítókat? Van-e már hová menni a felújítás idejére? Hogyan oldják meg az ok­tatás folyamatosságát?­­ Július 25-én született egy kormánydöntés, amelyet határozatba foglaltak. Ennek értelmében a Zeneakadémia a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül körülbelül tízmilliárd forinttal a kormány kiemelt projektje lett. Az összeg nagy része uniós pénz, de az állam is vállal egy bizonyos - nem elhanyagolható - önrészt. A szerződéskötésre január végén kerül majd sor. Nagyon kemény feltételeknek kell majd megfelelnünk, el kell készülniük a terveknek, közbeszerzési eljárá­sokat kell lefuttatni, és a többi. Az EU meglehetősen kukacos az ilyen ügyekben. Képzeljen el egy labirintust, amelynek a közepén van egy kis széf, benne tízmilliárddal, de hogy hozzájussunk a pénz­hez, amelyet amúgy nekünk szánnak, végig kell járnunk az útvesztő megfelelő ösvényeit. Az előkészítés még mintegy nyolc-tíz hónapot vesz majd igénybe, azután következik az első lépés: jövő nyáron kez­dődik a Wesselényi és Hársfa utca sarkán álló iskolaépület felújítá­sa. A ház használati joga már a Zeneakadémiáé, de még működik benne egy iskola, amely a tanév végén költözik ki. Addigra elkészül­nek a tervek. 2008 nyarán elkezdődnek ott a munkák, amelyek mint­egy másfél milliárdba kerülnek majd. Terveink szerint ezzel párhu­zamosan felújítjuk a „konzit" (a Bartók Béla Zeneművészeti Szak­középiskolát) is. A Wesselényi utcában körülbelül egy évig tartanak a munkálatok, 2009-ben elkezdődhet a Liszt Ferenc téri épület fel­újítása, mi addig kiköltözünk. 2010 végére, 2011 elejére elkészülhet a Zeneakadémia felújítása. - Mi lesz a koncertekkel? - A 2009/10-es szezonban egészen biztosan zárva lesz a nagyte­rem, valószínűleg a 2010/11-es évad első felében sem lesz itt kon­cert, de a 2011-es naptári év első felében talán már igen. Persze jó lenne, ha sikerülne úgy szakaszolni a munkát, hogy még a felújítás idején is lehessen hangversenyt rendezni, ahogy a felállványozott bécsi Musikvereinben is voltak már hangversenyek.­­ A felújítás nyilván alkalom a kisterem rehabilitációjára is. Gondolom, szeretnék a házat olyan állapotba hozni, amilyenben építésekor volt.­­ A cél valóban az eredeti állapot megközelítése. Fel kell számolni a stílustalanságokat, megszűnik az első emeleti ruhatár, melynek helyén eredetileg egy kis kávézó működött. Ezt a gyönyörű teret fo­gadásokra és különböző, a koncertekhez kapcsolódó események cél­jára kívánjuk használni. A kistermet eredeti rendeltetésének megfe­lelően kis operaházként szeretnénk működtetni. Ezek a legfonto­sabb változások. Az építkezés alkalom az infrastruktúra feljavításá­ra is, egy ilyen rangú koncertterem ezt nem nélkülözheti. Megfelelő szinten kell kiszolgálni a művészeket, zuhanyozós művészszobákat kell kialakítani, minden szólistának külön. Rendes öltözőkben kell elhelyeznünk a zenekarokat is. Megfelelő számú vécét kell építeni, ki kell cserélni a székeket, légkondicionáló berendezésre van szükség. Az a réteg, amely annyira szereti a Zeneakadémiát, hogy hajlandó negyven fokban végigizzadni egy hangversenyt, és hajlandó a szünet végéig sorban állni a női vécé előtt, mára fogyatkozóban van. Azok viszont, akik ismerik a Zeneakadémia helyét és presztízsét, és még támogatni is hajlandók lennének, nem fognak eljárni a koncertekre, amíg nem biztosítják nekik azokat a körülményeket, amelyeket jog­gal elvárnak, és amelyek másutt természetesek. Az elmúlt időszak­ban rengeteget utaztam, töméntelen koncertteremben jártam. Bár­hová mentem, mindenütt azt láttam, hogy a huszonegyedik század­ban ezeket a feltételeket természetesnek tekintik. - Az átépítés mennyiben érinti az oktatás tereit?Mi lesz a tantermekkel? - A Wesselényi utcában lesz az oktatási központ, ott folyik a bachelor szintű képzés. A hallgatók tudnak majd ott gyakorolni, lesz­nek közösségi terek, nem kell a ruhatári pulton ücsörögve kávézniuk vagy a könyvtárban sutyorogniuk, amíg ki nem küldik őket. A Wes­selényi utcai épületbe költöznek az irodák is. A Zeneakadémia meg­tartja a koncerttermet, a mesterképzés helyszíneit, itt maradnak a tanszékek, és itt folyik majd a magas szintű képzés. Élő, működő múzeumra gondolok, melyet azonban naponta használunk. Szeret­ném, ha a látogatók az épületbe lépve megéreznék a múlt, a jelen és a jövő egységét. A Zeneakadémia igazi titkát. - Köztünk szólva a tanárok munkakörülményei is elképesztők. - A tanszékek a felújítással egyidejűleg gazdasági önállóságot kapnak, ennek megfelelően a tanszékvezetők saját irodákba köl­tözhetnek. Ezt csak a Wesselényi utcai épületben lehet megoldani. A Zeneakadémián viszont felújítjuk a tantermeket. A történelmi tan­termek, amelyekben természetesen változatlanul zajlanak majd az órák, egyszersmind amolyan kis múzeumok lesznek. Ettől azt is re­méljük, hogy ha egy-egy világnagyság eljön a Bartók- vagy a Dohná­nyi-terembe, már csak a hely presztízse miatt is elvállal majd egy kurzust.­­A termeket az idők során leválasztották vagy éppen kibővítették. Helyreáll az eredeti alaprajz? - Nem. A lehető legtöbb tanteremre van szükség, úgyhogy a racio­nalitás diktál majd. Amúgy pedig például a harmadik emelet erede­tileg felerészben az igazgató, Mihalovich Ödön lakása volt (ő bent lakott az épületben), a másik felében az igazgató cselédségének volt a szállása. Ezt az állapotot - bármennyire tetszene is nekem - nem lehet visszaállítani. A Weiner-terem például vívóterem volt, a tanu­lóifjúság meg az operaénekesek itt tanulták a vívást.­­ Az imént azt mondta, hogy idejének kilencven százaléka a pénz megszer­zésével telt. Mivel töltötte a maradék idejét? Abban a régebbi interjúnkban például új tanszakok indításáról beszélt. A népzeneoktatás integrálása például a zenéről való gondolkodás változását mutatja.­­ Annak idején említettem, hogy a klasszikus pesti zeneakadé­miai képzés mellett mennyire fontosnak tartom a kortárs és a régi zene oktatását. Rá kellett jönnöm, hogy a Zeneakadémiának egyikre 4 muzsika • 2007 NOVEMBER

Next