Muzsika, 2008 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2008-11-01 / 11. szám - DALOS ANNA: Egy másik magyar zenetörténet

IN MEMÓRIÁM HOLOKAUSZT-ÁLDOZAT MAGYAR ZENESZERZŐK Weiner László: Duó Budai Pál: Apró táncok a „Baba-doktor" című balettből Kuti Sándor: Szonáta, Szerenád Justus György: Jazz-szvit Gyulai Elemér: Altatódal, Air Vándor Sándor: Alr Szabadi Vilmos — hegedű Bársony Péter — brácsa Rohmann Ditta - gordonka Gulyás Márta, Mali Emese - zongora Wiedemann Bernadett — ének Hungaroton HCD 32597 többiek stiláris-kulturális szempontból nem csatlakoznak a két nagy magyarhoz, Bartókhoz és Kodályhoz. Budai Pál négyke­zese például (Apró táncok a Baba-doktor című balettből) jellegzetes és jól ismert zenei topo­szokra épít, műve - mint az a balett műfajá­ból adódik is - miniatűr táncok sorozata, s e toposzok, habár a 19. századra, sőt időn­ként még régebbre vezethetők vissza (Ke­ringő, Pásztordal), a neoklasszicizmus stiláris magatartásformáit idézik fel. Tulajdonkép­pen Justus György zongorára komponált jazz-szvitje is e neoklasszikus irányzat jelleg­zetes terméke: domesztikált, komolyzenésí­tett jazz-tételek egymásutánja, amely érzék­letesen vonultatja fel a stílus öt alaptípusát (rhapsody, waltz, tangó, blues, foxtrott). Vándor Sándor csellóra és zongorára kom­ponált Air című darabja ugyanakkor a 19. század, illetve Debussy líraiságára reflektál: a mű középpontjában a két hangszer között egyenrangúan eloszló dallam áll, s a fel­csendülő pentaton fordulatok sem adnak magyar ízt a tételnek, inkább Debussy módján egzotikussá teszik. A lemezen fel­hangzó másik Air, a fronton katonaként meghalt, s így a CD kontextusában inkább kakukktojásnak tekinthető Gyulai Elemér zongoradarabja viszont Schumann líraisá­gából indul ki, mint ahogy schumanni in­díttatását dokumentálja énekhangra és zongorára komponált Altatódal is (Aleksis Kivi versére, Képes Géza fordításában). Különös módon ez az altató csupán annyi­ban idézi fel a műfaji hagyományt, hogy a kíséret monoton ritmikával ismételgeti az altató formulát. Maga a formula azonban túlságosan is gyors­ mozgékony, így nem képes az elaltatás illúzióját kelteni, mint ahogy az énekszólam is meglepően heve­sen, agitatívan adja vissza a szöveg halálte­matikáját. A lemez legérettebb, s minden bizonnyal legeredetibb alkotója Kuti Sándor, akinek két műve is hallható a felvételen. A szólóhe­gedűre komponált Szonáta Bach szólószo­nátáinak hangvételét igyekszik megidézni. Az egyszólamú hangszer többszólamúságot imitáló letétje, a technikai virtuozitás igénye és a barokkizáló ellenpont alkalmazása mind-mind a neoklasszikus irányhoz kap­csolná Kuti művészetét, ám mégis lényege­sen eltér attól. Kuti Sándor nem távolságtar­tóan, idézőjelben, iróniával közelít Bach­hoz, hanem teljes mértékben komolyan veszi a modell stílusát, sőt mintha a 19. szá­zad nagy barokk Bach-interpretációjából te­remtené meg saját zenei nyelvét. Kétségte­len, hogy ez a nyelv ily módon hallatlanul eredetinek is hat. Hasonló benyomást hagy maga után vo­nóstrióra komponált Szerenádja is, amely még véletlenül sem Kodály Triószerenádját idézi meg, hanem Mozart Esz-dúr triódivertimen­tóját (K. 563). Bach helyét tehát Mozart tölti be: az ő stílusának elemei, elsősorban ritmi­kai, illetve zárlati formulái, periódusképzés­sel kapcsolatos megoldásai sejlenek fel tá­volról. Csak a 2. tétel Scherzandója hivatkozik népzenére, pontosabban népdaltöredékekre. A záró lassú tétel pedig megint a bachi ellen­ponthoz tér vissza. A Szerenádban még a Szonátánál is erőteljesebben érzékelhető Kuti sajátos stílusa: kortársi stiláris felhan­gok nélkül komponál, és technikájában az el­lenpont mellett meghatározó szerepet ját­szik a tematikus munka. A lemezen hallható zenei interpretációk igen magas színvonalúak. Gulyás Márta fe­szes ritmikával, érzékeny deklamációval szólaltatja meg Justus György Jazz-szvitjét, de Gyulai Elemér Air-jében lágy és érzékeny is tud lenni. Budai Pál darabjában Mali Emese csatlakozik hozzá: előadásuk érzékle­tesen mutatja fel a táncsorozat karakterda­rab jellegét. Gyulai Elemér Altatódalában Wiedemann Bernadettet kíséri Gulyás Márta: interpretációjuk hitelesen adja vissza a dal nyugtalanságát. Vándor Sándor cselló-zon­gora-darabjában Rohmann Ditta sötétbarna hangszínnel énekelteti hangszerét. Weiner László Duóját játékosan és élvezetesen játssza Szabadi Vilmos és Bársony Péter. Szabadi érzékenyen mutat rá Kuti egyéni hangjára a Szonátában, s ugyanezt figyel­hetjük meg a Szerenádban is, ahol Szabadi Vilmos partnere Bársony Péter és Rohmann Ditta. DALOS ANNA SAU BUDAI ElenérGYUlAI, György­­USTUS SÁNDOR KUTI Siírfor VÁNDOR-*­­ULDÓ WEINER 30 muzsika • 2008 NOVEMBER zenetörténet^­ A Discantus Énekegyüttes hollandiai versenygyőzelme Az 1996-ban Budapesten alakult a Discantus Énekegyüttes (vezetője Mészáros Péter) 2008. szeptember 20—21-én a hollandiai Poeldijkban ötödször megrendezett Tonen 2000 nemzetközi kórusfesztiválon és -versenyen mindhárom kategóriában indult, és mindet meg is nyerte. Folklór kategóriában arany diploma, egyházzenei kategóriában „Cum laude", világi kategóriában pedig „Summa cum laude" elismerés volt a jutalma, továbbá elnyerte a fesztivál közönség- és nagydíját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék