A NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZLEMÉNYEI 4. ÉVFOLYAM (1953)

1953 / 1. szám - Az 1951. év nyelvészeti munkák bibliográfiája (és pótlások az 1950. évihez - Előszó

AZ 1951.ÉVI NYELVÉSZETI MUNKÁK BIBLIOGRÁFIÁJA (ÉS PÓTLÁSOK AZ 1950 ÉVIHEZ): Р2*Б7ШОГРА<ПН TP/ЛОВ ПО 4ВЕКОВЕЛЕНFE ОПУБЛИКОВАРГЫХ В 1951 ГОЛ/, (Я ЛОБ АБ ЛЕТ7 FT К ПРЕЛЬ; Л/ШГЙ) BIBLIOGRAPHIE DES OUVRAGES LINGUISTIQUES DE L'ANNE 1951. (AVEC COMPLETEMENT DE L'ANNÉ PRÉCÉDENTE). ELŐSZÓ,. Jelen bibliográfiánk az "1950 évi nyelvészeti munkák­ bibliog­ráf­iájá"­ban alkalmazott elvek szerint az 1951. évi nyelvészeti könyveknek, s az 1951. évi folyóiratok nyelvészeti cikkeinek és könyvismertetéseinek adatait közli, továbbá kiegészítéseket közöl előző évi bibliográfiánkhoz. Amennyiben az 1951. évi folyóiratok előző évi bibliográfiánkban már szereplő könyvekről érdemi ismertetést, hozzászólást stb. közölnek, a könyvek bibliográfiai adatait meg­­ismételtük, és szögletes zárójelben utaltunk előző bibliográfiánk megfelelő helyére; amennyiben azonban az ismertetés nem érdemi, bibliográfiánkból mel­lőztük. A feldolgozott folyóiratok és nemzeti bibliográfiák számának növekedé­se szükségessé tette, hogy előző évi bibliográfiánknál szigorúbban válogas­sunk. Kihagytuk bibliográfiánkból Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkáinak nem nyelvtudományi tárgyú vagy a nyelvtudomány kérdéseit nem érintő kommentár­jait. Elhagyásukat nemcsak bibliográfiánk szabott terjedelme indokolja, hanem a bibliográfia áttekinthetősége is. Egyébként az anyag kiválogatásának szem­pontjai nem változtak, de szigorúbban alkalmaztuk azokat. Foglalkoznunk kell végül az idegen nyelvű címek fordításának kérdésével. A "Magyar Nemzet" 1951. december 31-i száma ugyanis kifogásolta, hogy a német, angol és francia nyelvű munkák címeit nem fordítottuk magyarra, "így olyan­­ látszata van ennek - írja - mintha a magyar tudósok nem tudnának oroszul, Csehül, lengyelül, vagy a többi kiemelt nyelven, de feltételezik róluk, hogy valamennyien tudnak angolul, franciául vagy németül." A Magyar Nemzet cikk­írójával nem érthetünk egyet. Nyelvészeink túlnyomó többsége valóban tud né­metül, franciául és angolul és ezért a német, angol és francia címeket lefor­d­tani papírpocsékolás lenne. Az orosz nyelvű azaz a szovjet nyelvtudományi müveknél más a helyzet. Igaz ugyan, hogy nyelvtudósaink mindinkább els­aj­át­­t­­ák az orosz nyelvet, mégis a szovjet nyelvtudomány eredményeinek ismertetése

Next