A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (1. kötet, 3-4. szám)

V. V. Jermilov: A szocialista realizmus elméletének néhány problémája

V. V. .TERMILov A SZOCIALISTA REALIZMUS ELMÉLETÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA I. Sztálin elvtársnak A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései című klasszikus munkája rend­ívüli­ mértékben gazdagította a tudományt, új, nagyszerű példája volt a marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztésének, meghatározta az elméleti munka további feladatait és irányát, megsemmisítő csapást mérve a vulgarizátorokra, nemcsak a nyelvtudomány, hanem a tudomány egyéb területein, így például az esztétika és a szocialista realizmus elméletének területén is. Sztálin elvtársnak abban a történelmi időszakban közzétett új munkája, amelyet hazánknak a kommunizmus felé való győzelmes haladása jellemez, hatalmas erővel fejezte ki azt a gondolatot, hogy a nyelv az érintkezés eszköze, megdöntötte a marxizmusnak marxista vulgarizálását, amely lényegében arra törekedett, hogy a nyelvet az érintkezés eszközéből az elkülönítés eszközévé változtassa, ami a nyelvet elkorcsosulásra kárhoztatta volna. Sztálin elvtárs kimerítően bebizonyította a nyelvnek az egész népre kiterjedő nemzeti jellegét és magas tudományos színvonalra emelte az egész nép által használt, hatalmas nyelvért vívott harcot mindaz ellen, ami felaprózza, részeire bontja a nyelvet, az úgynevezett „osztálynyelvek", zsargonok és mindaz ellen vívott harcot, ami az egész nép által használt nyelv életének széles területéről a szó közvetlen és átvitt értelmében vett „provincializ­musok" területére vezet; harcot mindaz ellen, ami szűkkörű, jelentéktelen, ami válaszfalakat, akadályokat teremt, magába zárt, csoport jellegű, nem pedig az egész népre kiterjedő, a múlt rendszernek a maradványai ellen, amely eltávolította egymástól az embereket, mindaz ellen, ami összefügg az előző uralkodó osztályok befolyásával. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy „a nyelv, mint a társadalomban élő emberek érintkezésének eszköze, egyenlően szolgálja a társadalom vala­mennyi osztályát és e tekintetben mintegy közömbösséget tanúsít az osztályok iránt."­ Sztálin elvtárs ebben az összefüggésben különösen hangsúlyozza a­ ­ Sztálin: Marxizmus és nyelvtudomány. Lásd: A szovjet nyelvtudomány kérdései (Marx-Vita) Bp. Szikra, 1951. 230. 1. fő Osztályközlemény 3. 4. — 18-23

Next