A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (31. kötet, 3-4. szám)
SZEMLE - Juhász Géza: Csokonai-tanulmányok (Szauder Mária)
SZEMLE A közoktatáspolitikában érdeklődése a felsőoktatás és részben a középiskolák irányába fordult. MANN MIKLÓS ezt elsősorban azzal magyarázza, hogy ezek az iskolatípusok tartoztak leginkább a minisztérium fennhatóságába. Egyetértünk ezzel a megállapítással, de ki kell egészítenünk. Amikor TREFORT a közoktatáspolitika időszerű kérdéseiről nyilatkozik és kijelenti: „minden tisztelet, becsület a népoktatásnak, a világosság mégis felülről jön . .. s ezért a felsőbb oktatás a legfontosabb" úgy véljük, hogy ez a gondolatkör szorosan kapcsolódik a centralistáknak az értelmiségről megfogalmazott felfogásához. A centralisták a Magyarországon meghonosodó polgári demokrácia fő pillérének nem a kereskedelem és nem a „műipar" polgárságát, hanem az értelmiséget kívánták. EÖTVÖS óhaja, hogy a „pénzoligarchák" új arisztokráciája helyett a kiművelt fejű, nemes szívű emberek kezében lássa az új társadalom vezetését, TREFORT óhaja is volt. Természetesen ez az óhaj sugallta az EÖTVÖS által indított népet nevelő, népet pallérozó művelődéspolitikát is. Úgy véljük, hogy TREFORT közoktatáspolitikáját, amely a felsőoktatás és a középiskola felé irányult, ez a szemlélet vezette. Nevéhez fűződik a korszak modern magyar felsőoktatásának kiépítése. Ekkor kezdte meg a magyar tudományos élet felzárkózását az európai országok színvonalához. TREFORT nagy jelentőséget tulajdonított az orvostudományok és természettudományok fejlesztésének. Ezek fejlesztéséhez az anyagi feltételeket is megteremtette. Nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem felállítása, a tanárképzés megreformálása, a későbbi Eötvös Kollégium eszméjének felvetése stb. Minisztersége alatt jelent meg polgári társadalmunk első középiskolai törvénye. A kapitalizmus fejlődése előtérbe állította TREFORT korában az ipari-kereskedelmi oktatás kérdését. A miniszter kitűnő érzékkel felfigyelt erre a jelenségre, és az igényeknek megfelelő iskolatípusok fejlesztésére törekedett. Érdemei a népoktatás mennyiségi fejlesztésének vonatkozásában is elvitathatatlanok. A szerző a kötet utolsó fejezetében összefoglalásként TREFORTot mint politikust és mint magánembert mutatja be. Az anyagot néhány fontos bibliográfiai adat közlésével zárja. MANN MIKLÓS esszészerű tanulmánya reális képet ad TREFORT ÁGOSTON életéről, tudományos és közéleti tevékenységéről, bemutatva jelentőségét a hazai tudománytörténetben, a politikai és kulturális életben. TÓTH GÁBOR Juhász Géza: Csokonai-tanulmányok Budapest, 1977. Akadémiai Kiadó, 413 p. Csokonai Vitéz Mihály életművének kutatása az utóbbi tizenöt-húsz évben lendült fel nagyon, mióta műveinek kritikai kiadására készül a magyar irodalomtörténészek magasan kvalifikált kis csapata. A kritikai kiadás elhatározása és megkezdése óta egymás után láttak napvilágot a Csokonaiművek és a róla szóló kisebb-nagyobb tanulmányok. A Harsányi István-Gulyás József Csokonai Vitéz Mihály Összes műveinek kiadása (1922), valamint a Franklin Társulatnál megjelent (1942) vaskos kötet (ez még a legteljesebb kiadás) óta több mint egy évtized telt el, míg 1955-ben Juhász Géza professzor Csokonai halálának 150. évfordulójára megjelentette Csokonai Vitéz Mihály Elegyes Poétái Munkái mellyeket mint debretzeni deák irt (1789-1795) című, szép kiállítású kötetét. Ennek utószavában már céloz „a rövidesen meginduló kritikai kiadás"-ra, melyben teljesen feltáródik majd a Csokonai életmű. Nagyobb kutatómunka után, 1956-ban megjelent Vargha Balázs sajtó alá rendezésében a Magyar Parnasszus sorozatban Csokonai két kötetes összes versei, mely már törekedik Csokonai műveinek kronológiai meghatározására éppen Juhász Géza alapos tudományos munkája alapján, aki megállapította Csokonai verseinek keletkezési időrendjét, és e kiadás számára a még ismeretlen és kiadatlan Csokonai-verseket is rendelkezésre bocsátotta, így ez az első olyan kiadása Csokonai költeményeinek, mely már a Juhász Géza irányítása alatt készülődő kritikai kiadásra támaszkodhatott. Ezt követte 1960-ban, szintén Vargha Balázs sajtó alá rendezésében Csokonai Vitéz Mihály Összes versei című kötete, melyben az eltelt évek tudományos kutatásait még jobban felhasználhatta, igazíthatott, javíthatott a költemények szövegén és időrendjén, melyhez a legnagyobb segítséget MTA I. Oszt. Közi. 31,1979