Nagybánya és Vidéke, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-30 / 31. szám

1899. julius 80. lesz két nap múlva s a­kik a humort szeretik, alig várják, hogy együtt mulathassanak vele. Azt még a múlt héten megénekeltem, hogy nagy­szabású Petőfi ünnepély lesz itt holnap . Nagybánya megint kitesz magáért, nem úgy mint Debreczen Si­­monffy koszorújával. Az a magyar czentrum, meg az oláh fészek, hol tót típusok teremnek. Melyiket veszi körül több merés a nemzeti ünneplés után, majd meglátjuk.el is­Egyébiránt mi nem elismerésért lelkesedünk, hanem tesszük azt szivünk hazafias ösztönéből s hogy a szívnek mindig igaza van, azt már régen megírta a krónikás. nagybánya és vidéke. ______________ Különfélék. Kérelem a közönséghez. A Petőfi ünne­pélyt rendező bizottság azon kérelemmel fordul a város közönségéhez, hogy házaikat, ma va­sárnap és holnap hétfőn felrobogózni, holnap jul. 31.-én este­­­ 28 kor pedig ablakaikat kivilágítani szíveskedjenek. Eljegyzés: Praefort József gyógyszerész a napok­ban Budapesten eljegyezte Koronpay Teréz budapesti lakost, elhalt Helyettesítés: A megyés püspök Láposbányára az Fleischer Károly helyére helyettes lelkészül Felhő Gyula felsőbányai segédlelkészt nevezte ki Bikszádon a szépszámban egybegyült fürdőközön­ség igen jól mulat. F. hó 27 én, csütörtökön Zilahi Gyula jótékonyczélu »kaczagó-estélyt« tartott, melyen a közönség zajos derültsége közt több humoros mo­nológot adott elő. Az Anna-bál tegnap este volt. A nagybányai gazdasági egyesület, augusztus 30. vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza tanácster­mében rendes közgyűlést tart. A nagybányai ifjúsági kör foly évi augusztus hó 5-én a Kaszinó helyiségeiben jótékonyczélú zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti díj: személyjegy egy­kor. Családjegy 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Hoffmann Árpád és Platthy Géza ke­reskedéseiben. A láncrestély iránt az egész városban nagy az érdeklődés. A rendezőség felkért bennünket annak közlésére, hogy a­kik meghívót tévedésből nem kaptak, forduljanak a rendezőség bármely tagjához. A helybeli Szent­ Háromság templomot a város, mint kegyur gondozása alá vette és a templom külső falait restauráltatja. Néhány napja folyik már a munka s a templomról kiemelkedő két torony javítása már be van fejezve. Az eddigi fakó sárgás vörös szin he­lyett sárgás-szürke és világos sárga ezement színek­kel lesz a templom külső fala befestve. A nagybányai izr. jótékony nőegylet f. hó 22-én a Széchenyi ligetben jól sikerült tánczmulatságot ren­dezett. Az időjárás kedvezett a tánczmulatságnak. A fák között elhelyezett lampionok igen kellemes ha­tást tettek a közönségre. A tánczhoz Jóska bandája zenélt. A négyest 30 pár tánczolta. A mulatság tiszta jövedelme 40 frt volt A részletes számadást jövő számunkban közöljük. Gyűjtés a „Petőfi ház“-ra. Jókai Mór, a Petőfi társaság elnöke és Bartók Lajos, a Petőfi társaság al­­elnöke Nagybánya város tanácsához gyűjtési felhívást és gyűjtési ívet küldött. A város tanácsa ezen felhí­vás folytán 1899. július 22-én 2778/99. szám alatt kelt végzésével a gyűjtés eszközlésére Dergáts Sándor nagybányai állami főgimnáziumi tanárt, bizottsági ta­got kérte fel, és eljárása eredményéről jelentését f. é. augusztus 20-ig bevárja. A gyűjtés megindult, s már eddig is elég szép összeg folyt be. A gyűjtés befeje­zésekor az eredményről nyilvánosan be fogunk szá­molni. Addig is adományokat szívesen közvetítünk. Zilahi Gyula a budapesti Nemzeti Színház kitűnő művésze jótékonyczélú művészi estélyét aug. hó 3-án, csütörtökön este a Nagyszálloda dísztermében okvet­len meg fogja tartani. Ezen estély iránt előre is nagy érdeklődés mutatkozik. A műsor igen érdekes és mu­lattató pontokból áll. Megdrágult a czukor. A budapesti közlöny julius 21-iki száma egy rakás uj szentesített törvényt közöl. Legközelebb érdekli ezek közül a közönséget a czu­­koradóról szóló 1891­ XVIII t. cz. Ez a törvény rövi­den azt jelenti, hogy a czukor kilója augusztus 1-től hat krajczárral drágább lesz. Legalább télen volna meg, de most gyümölcs­befőzés idején drágult megle­hetősen érzékenyen érinti az uj törvény a közönség nyúlánk részét. Addig mig ebbe beletörődünk, az édes czukor kissé keserűen fog izleni. Ma és holnap még a régi árban árulják a czukrot. Az Uj Idők czimű szépirodalmi hetilap mai száma Petőfi Sándorra vonatkozó emlékezésekből áll. 49 il­­lusztráczió van benne, többek közt közli gróf Teleki Sándor arczképét is. A szövegben több helyen talál­kozunk Nagybánya és Költő nevével. Az Uj Idők e száma kapható 25 könyvkereskedésében.Ezért Nagybányán. Molnár Mihály Az új igazságügyi palota három évig még nem fog felépülni. A napokban érkezett le ugyanis az igazságügyminiszter leirata, melyben Nagybánya vá­ros és az igazságügyi korm­ány között a jelenlegi járásbírósági épületre vonatkozólag 1902. junius 30 ig meghosszabbított béki szerződést jóváhagyta. Petőfi életének legboldogabb szakából. Ez a czime a törökfalvi Pap Zsigmond által irt és a sajág 1897. február 14-iki ülésében Bartók Petőfi Tar­Lajos al­­elnök által felolvasott igen érdekes füzetnek. A baj­nok költő halálának 50. évfordulója alkalmából jóté­­kony czélra kiadta Nánásy István nagybányai nyom­dász. Ára 12 kr. Kapható Molnár Mihálynál Nagy­bányán. E füzet általános irodalmi becsén kívül ben­nünket közelebbről az a körülmény is érdekel, hogy a füzet anyagának legnagyobb része Petőfi nagybányai és költői tartózkodásáról szól. Megírta Petőfi egyik kortársa és barátja és pedig olyan jeles tollal, mint a milyen ti. Pap Zsigmondé. His­szü­k, hogy ezen jóté­­kony czélra kiadott füzet nagy kelendőségnek fog ör­vendeni. Egész rövid vonásokban vázoljuk a füzet anyagát, megjegyezvén, hogy a közvetlen megfigyelé­sek, az eddig ismeretlen új adatok, közölt okiratok teszik különösen érdekessé a füzetet. Szerző 1845-ben ismerkedett meg Petőfivel Pesten, Pálffy Albert nagy­bányai ember házánál. Szerző akkoriban festészettel foglalkozott. Lefestette Petőfit is, ki akkor 22 éves volt. 1847-ben utazott fel Petőfi Szatmár megyébe és Nagykárolyban a szept. 7-iki közgyűlés után a Szarvas fogadó tánczvigalmán ismerkedett meg Petőfi Szen­­drey Júliával. Első látásra szerző felé fordult Petőfi e szavakkal: »e leány az enyém.« Október 11-én ismét Nagykárolyban volt Petőfi, kinek kérésére szerző le­festette Szendrey Júliát és az az arczképét Petőfinek adta. Még azon év őszén, Szatmáron időzése alatt rándult Petőfi Nagybányán át Kohóra, gr. Teleki Sán­dorhoz, kinél több ideig mulatott. 1847-ben a pün­kösdi ünnepre Nagybányára jött Petőfi. Szerzői há­zánál meglátogatta és »per te« barátságot kötöttek. Pünkösd másodnapján Petőfi a szerzővel a Mária-li­­getbe (most Széchényi liget) sétált. Másnap a kereszt­hegyi bányában voltak. Következő nap Erdődre utazott Petőfi, de csakhamar Szal­márról ír szerzőhöz (a fü­zetben teljes szövegében közölt) két levelet. Nagybányai képes levelező lapok. Újabban három­féle csinos kivitelű képes levelező­ lapot hozott forga­lomba Molnár Mihály helybeli könyvkereskedő. Mind a három Nagybánya város egy-egy részletét mutatja be. Az egyik a Szent­ István tornyát ábrázolja restaurált alakjában. Mellette van a és a gimnázium épületének gimnáziumi tornacsarnok magyar-utczai oldala. A másik levelező lapon a Főtér nyugati oldala látható a Nagy-Szálló és a kir. járásbíróság épületeivel. A har­madik levelező­lap a Főtér déli oldalát ábrázolja. E képen a háttérben a taurált állapotban és a Szent­ István-torony szintén res­Szent­ Háromság-templom tor­nyai látszanak. Megjelentek a következő érdekes könyvek : Göre Gábor biró ur legújabb könyve „Veszedelmek“ czim­­mel 1 frt. — Clark A. Loth felesége 60 kr. — Keme­­chey, Mara rózsái 1 frt. 80 kr. — Pekár Gyula: A jukkerleány 1 frt 50 kr. — Szabóné Nógál Janka : Bűnök 1 frt 20 kr. — Ruttkay: A nő a társadalomban 2 frt. — Várossy Gyula: A családok hóhéra 50 kr. Kaphatók Molnár Mihály könyvkereskedésében. A szülők és gyámok figyelmébe. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszternek, 1892. évi 44000. számú utasítása 52. §-a értelmében a kisdedóvó intézetekben — a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő időben — legfölebb egy havi szünidő adható. Ebből kifolyó­lag községi óvodánknál a nyári szünidő f hó 31-ével veendi kezdetét s tart f. évi szeptember hó 1-ig, mely naptól kezdődőleg az óvóköteles korban lévő növen­dékek beiratása ismételten kezdetét veendi, mely al­kalommal kötelesek a szülők és gyámok a beírandó növendék anyakönyvi kivonatát és himlőoltási bizo­nyítványát is felmutatni s ennek nyomán a beírást eszközölni. Ugyanezen alkalommal figyelmeztetjük mindazon szülőket és gyámokat, kik az 1898—99. tan­évtől óvásdijjal még hátralékban vannak, hogy fize­tési kötelmeiknek az értesítés vételétől számított 8 napon belül annyival inkább eleget tegyenek, mert a késedel­mezőktől közigazgatási úton fog hátralékuk be­hajtatni. Egyidejűleg, a fenálló szabályzat értelmében és kellő tájékozás czéljából értesítjük az illető szülő­ket, hogy: hat éves kort betöltött növendék az óvo­dába be nem irható, de ilyenek, mint már iskolaköte­lesek, a népiskola első osztályába fognak beíratni. Minden egyéb tudnivalókról az óvónő szolgál bővebb felvilágosítással és kellő utasítással. Nagybányán, 1899. julius hó 30. Doroghy Ignácz igazgató. Házasutok kihirdetése. Kihirdetés alatt állanak: Kaucz Kálmán és Hitter Anna nagybányai lakosok. Mentőegyesület Nagybányán. A m. kir. belügy­miniszter folyó évi 8455. szám alatt rendeletetet adott ki a balesetek alkalmával szükséges segélynyújtásra vonatkozó hatósági intézkedések tárgyában. Ennek alapján Szatmár vármegye 1. főorvosa elkészítette az erre vonatkozó szabályrendelet tervezetét, mely törvényhatóság összes városaira, valamint azon népe­­­sebb községeire is kiterjed, hol járás-, községi-, vagy körorvosok székelnek. A szabályrendelet tervezete az idei őszi törvényhatósági közgyűléshez lesz beterjesztve. Tekintettel annak közérdekű voltára, rövid kivonat­ban közöljük ezen szabályrendelet főbb pontjait. E szabályrendelet szerint a törvényhatóság összes váro­saiban, tehát Nagybányán és Felsőbányán is, valamint azon népesebb községeiben, hol járás-, községi-, vagy körorvosok székelnek, a hatósági orvos felügyelete alatt 4—8, esetleg több tagból álló mentőegyesület alakítandó. Minden gyári és más telepen legalább két mentő tanítandó be. Mentőkül katonaviselt egyének, tűzoltók és önként vállalkozók alkalmazandók. A men­tőállomások legczélszerűbben a rendőrségnél helyez­hetők el, melyek kellő mennyiségű gyógy-, kötszerek­kel és eszközökkel szerelendő­k fel. A mentő­szekrény két kulcsa közül az egyik az orvosnál, a másik az inspekcziós mentőnél van. A mentő­szekrények telje­sen felszerelve mintegy 100—150 írtba kerülnek. Ha bárki tudomást szerez valamely balesetről, köteles gondoskodni arról, hogy a sérült felügyelet nélkül ne maradjon s köteles jelentést tenni az elöljáróságnak, esetleg bármely orvosnak, vagy az inspekcziós men­tőnek. Minden orvos és mentő köteles az első segélyt nyújtani, és az orvos vagy mentő szóbeli felhívását mindenki teljesíteni tartozik. E kötelességek megsze­gése mint kihágás büntettetik. A mentőket az orvos képezi ki, a­ki a mentőállomást berendezi, azt havon­­kint megvizsgálja. Az orvos évnegyedenkint népszerű nyilvános előadást tart előre kihirdetett ünnepeken vagy vasárnapokon. Az összes mentők szolgálatuk és működésük közben egy tenyérnyi széles fehér vászon karszalagot kötelesek viselni, melynek közepén egy ujjnyi veres kereszt van bevarrva. Bányászok és kohászok figyelmébe. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület 1899. au­gusztus 26., 27., 28. és 29-én Szepes Iglón kirándu­lásokkal kapcsolatos közgyűlést tart. A Teleki Géza gróf fogja vezetni s valószínű, közgyűlést hogy Dr. Wekerle Sándor is részt vesz a tanácskozásokon és kirándulásokon. A programúi érdekességét emelik az Igló-Fü­redre Krompachra, a csorbai tóhoz, a Húsz parkba, Rotterpatakára, Roztokenre, Bindtre, Zsakár­­falvára, esetleg Szom­olnokhuttára tervezett érdekes, kellemes és tanulságos kirándulások. A részvételi díj azok számára, kik csak az iglói közgyűlésen és közös ebéden, s az iglófüredi kiránduláson vesznek részt, 2 frt 40 kr; azok számára pedig, kik a többi kirán­duláson is részt vesznek, 6 frt, mely összegek Pach­­mayer János egyleti pénztárnok czimére Selmeczbá­­nyára küldendők. A jelentkezések határideje legkésőbb aug. 12. Részletes programmot kívánatra Sóltz Vilmos, egyleti ügyvivő alelnök küld, nem hivogatta a turbékoló galambokat, hanem kiült a tornáczra s elnézte a két gerliczét, elnézte órák hosszát, hallgatta azoknak édes bugását s elgondol­kozott, maga sem tudta miről. S ez igy ment napról­­napra, a kis asszonyka mind bánatosabb, szomorúbb lett, a nélkül, hogy okát tudná! Lehetetlen volt, hogy a kerülő észre ne vegye. Látta is jól ezt az ura s a mint csak tőle tellett, szórakozást keresett neki. Elvitte őt tavas­szal magá­val, együtt járták be az erdőt, megmutatta neki annak szépségeit, rejtett zugait s ez tetszett az asszonynak, de csak egy ideig. Megunta ezt is, mikor már ismerős lett előtte az erdő, nem kívánkozott többé oda, ott­hon maradt és a kerülő ismét magában járta útját. Ez alatt telt, múlt az idő s ismét nyár lett, szép, gyönyörűséges nyár. Hanem azt is észre kellett vennie a kerülőnek, mennyi változáson ment keresztül egy idő óta az asszony. Jókedve ismét visszatért, vig kaczájától hang­zott az erdő, elkísérte ismét a kis patak part­jáig, úgy, mint­ régen s estenden őzike iramlással fu­tott a fáradtan hazatérő karjaiba. Észrevette ezt a hirtelen változást a kerülő is, de erre már nem szól­hatott semmit, hanem egyszerű észjárásával hallgatott és figyelt. Hátha megtudná ő annak az oktát?... III. ...Teljes erővel sütött le a forró nyári nap az illávai határra. A tikkasztó légben a szúnyogok egé­sz raja húzódott végig az erdő bükkfái alá, a mezei vi­rágok lankadtan hajtották alá fejüket. A láp felől széles ívben húztak végig a vadkacsák, lecsapkodva a sűrűbe, honnan ki-kihallatszott a bölömbika hangja. Apró zsombékok váltották fel az ingoványos nádast, itt-ott egy-egy kis pázsit, szinte elsárgulva a nap hevétől. De egy helyen, honnan a vadkacsák repültek fel vijjogva, mintha kis ösvény vezetne be a nádasba hosszan, kanyargózva, míg egyszer hirtelen vége szakad. Ott ismét zsombékok kezdődnek, de oly közel egymáshoz, hogy sétálni lehet rajtuk, majd újból pázsit­­ váltja fel ezt. Itt már olyan magas a nád, hogy beárnyékolja egészen a kis pázsitszigetet, csak egy picziny napsugár tör keresztül rajta, bekandikál oda, de elpirul s nesztelenül megy odább. Vajon mit látott? Hófehér karjával szép fiatal nő öleli egy férfi nyakát, odaszorítja őt magához, piros ajkát rányomja annak ajkára s hosszú, forró csókot lehel reá. Mind­kettő szemében tűz van, láng van, a szerelem, a titkos, édes szerelem lángja. A férfi karjai közt tartja a vizi tündért boldogan, önfeledten s ezerszer súgja fülébe: szeretsz-e an­gyalom ? Mire ismét hosszú, édes csók a válasz. — Paradicsom van itt, földi paradicsom, messze, távol a világ zajától, a kandi szemektől, elrejtve, eldugva a láp ingoványai, a nádas pázsitja közé. S ha két szerető szív dobogása összetalálkozik, ha két sóvár ajak forr össz­­, val tudják e megszámlálni a percze­­ket, órákat; ketté tudják-e szakítani azt a rózsás lánczot, mely kettejüket összeköti, lebilincseli? Igen! A férfi még reszket a mámortól, még csókolja a nőt, kezét, karját, vállát, de az hirtelen kiszakítja magát karjai közül, még egy búcsú csókra csucsorodik össze ajka s azután valamit súgva a fülébe, gyorsan el­távozik. Elég ideje van összeszedni magát, amig haza ér ... (Vége köv.) 31. szám. (3) Szerkesztői üzenet. K. Miska. Juliskához irt bánatos versét szavalja el sze­mélyesen Juliskának. Hátha meghallgatásra talál. Ne kivánja, hogy kinyomassuk.

Next