Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-23 / 8. szám

(2) 1002. február 23. ugyan kis helyiségében (a minoritaház szives vendéglátó födele alatt,) de a bútorzat el nem készíthető mindaddig, mig azok méretéhez az uj helyiségek nagysága, magassága ismeretes nem lesz. Ezért nagyot lenditene a muzeum, ugyén, ha a nemes intéző körök, kiknek Nagybánya város jótékony (s jóra, nemesre áldozatot nem kímélő) közönsége átadta a régi járásbíróság épületének egy részét, — mielőbb megnyitnák azokat a termeket, melyek e szép és drága gyűjtemény befogadására fognak szolgálni, hogy ha lehetséges a nyár kezdetére már megnyíljék az intézet a nagyközönségnek a tudomány és műveltség oltárára: nemrég a pompás főgymnasiumot, pár éve a gyönyörű leányiskolát, most rendezi népes elemi iskoláit, s mindezen bokros és költséges teendői közt ráért még a múltak emlékének is maradandó biztos hajlékot emelni városi múzeumában. Eppur si muove. Haladunk, haladunk, csendben, lassan, de biztosan! Bencsik János. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 8. szám. A múzeumról. Titkári jelentés. — A nagybányai muzeumegyesület 1902. év febr. 16-én tartott évi rendes közgyűlésén felolvasta : Lakatos Ottó, titkár: Tisztelt Közgyűlés! A nagybányai múzeum-egyesület életéből eltelt immár a második esztendő. Ez is, mint az első, a csendes, a zajtalan munkálkodás időszaka volt. Ha visszatekintünk ezen év eseményeire, nem mutathatunk föl nagyobb eredményeket, de az a tudat, hogy egyesületünkre városunk culturalis fejlődésében fontos hivatás várakozik és a reménység, hogy a nagy közönség meg fogja érteni és méltányolni fogja törekvéseinket a lefolyt év tartama alatt csak megerősödött bennünk. Hogy a lefolyt évben nagyobb eredményt nem tudtunk elérni, annak legfőbb s ez idő szerint egyedüli okát abban találjuk meg, hogy a múzeumi tárgyak elhelyezésére és kiállítására nem rendelkezünk megfelelő helyiséggel. Hangyaszorgalommal összegyűjtött könyveink, okirataink és régiségeink még mindig a régi szűk s a közönségre nézve megközelíthetlen helyiségben vannak összehalmozva és az érdeklődő tekintetek elől eltakarva. Pedig meg vagyunk győződve, hogy ha ez az akadály irtunkból elhárittatik, hogyha összegyűjtött tárgyainkat kellőképen csoportosítva a nyilvánosságnak bemutathatjuk, szóval, ha a közönség múzeumunk fejlődéséről nem csak hall, hanem abból lát is valamit — a közönség érdeklődése egyszerre felszökken s fokozottabb mértékben nyújtja majd nekünk azt a támogatást, melyet habár kisebb mértékben eddig is hálásan tapasztaltunk. Különben a helyiségkérdés ügye a lefolyt évben egy lépéssel előbbre haladt, mert Nagybányá sz kir. r. t. város képviselő-testülete közgyűlésileg kimondta, hogy az úgynevezett régi városháza földszinti helyiségeit a városi múzeum czéljaira átengedi. E szerint remélhetőleg már csak igen rövid idő választ el bennünket attól az egyesületünk fejlődésére fölötte fontos időponttól, hogy az átengedett helyiségeket birtokba vegyük s ott a kellő átalakítások után összegyűjtött tárgyainkat a közönségre nézve részben szemlélhetőkké, részben pedig használhatókká tegyük. Kezeink meg lévén kötve, nem fejthettünk ki tehát semmi nagyobb tevékenységet az alapszabályainkban előírt czéljaink megvalósítására, hanem, mint az előző évben, úgy ezen évben is tisztán csak a múzeumi tárgyak gyűjtésére és az anyagi eszközök megszerzésére és biztosítására fordítottuk figyelmünket. És az eredmény ellen egyik tekintetben sem panaszkodhatunk, így a mi tevékenységünk első részét illeti, sikerült sok értékes könyvet, folyóiratot, okmányt és régiséget megszerezni, melyek akár helyi vonatkozásuknál,akár általános műbecsültnél fogva múzeumunknak mindenkor értékes anyagát fogják képezni. Hogy ezen állításomat számadatokkal erősítsem meg, van szerencsém fölemlíteni, hogy múlt évi kimutatásunkban 1475 leltárilag felvett tárgyról adhattunk számot és ma már ez a szám csaknem megkétszereződött, mert az iktató utolsó tétele 1901. deczember 31-én 2863 szám alatt állott. Ezen tárgyak egy részét az egyesület vétel utján szerezte, másik részének pedig egyes nagylelkű érdeklődők szives adományozása utján jutott birtokába. A vétel utján szerzett tárgyak között megemlítjük a »Budapesti Szemle« és a »Századok« cz. történelmi folyóirat csaknem összes évfolyamait, továbbá az »Uj Magyar Muzeum« 1850-től 1870-ig megjelent füzeteit és Szinnyey József »A magyar írók élete és munkái« cz. mű eddig megjelent 7 teljes kötetét. Megjegyzendő, hogy e művek az imént feltüntetett 2863 múzeumi tárgy közé felvéve még nincsenek, mert bár megrendelésük a múlt év folyamán történt, az egyöntetű bekötés miatt a könyvek elküldése halasztást szenvedett s így azok a múlt évi szerzemények naplójába már fölvehetők nem voltak. Ha már most ezeket is a többiekhez számítjuk, akkor a múlt évben beszerzett múzeumi tárgyak száma a 3000-et is meghaladja. Ajándékokkal pedig 1901. jan. 1 -től ugyanezen év decz. 31-éig a következők gyarapították gyűjteményeinket: A múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége, a Magyar N. Muzeum igazgatósága, a Magyar N. Muzeum Széchenyi könyvtára, Bpst székes-főváros tanácsa, a nagybányai bányaigazgató ág és a nagybányai gazdasági egyesület. A magánosok közül pedig: Bakondy Márton, Bányai József, Bencsik János, Csiky József, Dunay János, Ember Elek, Égly Mihály, Ferenczy Károlyné, Grün Albert (Budapestről), Homoki Elvira, Hubert Emil (Budapestről), id. Husoszky József, Kádár Antal dr., Kéry István dr. (Budapestről), Latinovits János (Budapestről), ifj. Molnár Antal, Molnár Mihály, Nagy Gyula :Zsidóról), Paczek Béla, Ti Pap Zsigmond, ifj. Pityik György (Kolozsvárról), Rónay Gyula (Budapestről), Schönherr Antalné, Schönherr Antal, Schönherr Gyula dr. (Budapestről,) Sipos Géza, I Stoll Gábor, Svárczer Ilka, Szendy örökösök, ifjú Szinnyey József (Budapestről), Szvntyán László, gróf Teleki Géza (Pribékfalváról), gróf Teleki Pál (Pribékfalváról), gróf Teleki Sándorné (Budapestről), gróf Teleki Sándor (Budapesről), Torday Gábor (Debreczenből), Vásárhelyi Gyula, Vida Aladár, Vigh János, Weisz Lajos, Zsuffa Fausztin és a nagybányai állami főgymnasiumi tanulók közül igen sokan Bencsik János tanár utján. Hogy könyvtárunkat minél jobban gyarapithassuk és e mellett az érdeklődést múzeumunk iránt városunk határain kivül is fölkelthessük, évi jelentésünket 10<1 példányban megküldöttük az összes házi múzeumoknak és nyilvános könyvtáraknak azzal a kéréssel, hogy hasonló kiadványaikat viszont megküldeni, illetve velünk csereviszonyba lépni szíveskedjenek. E lépésünk eredményeként eddig a következő egyesületek és intézetek fogadták el a csereviszonyt. Alsó-fehérmegyei történelmi, régészeti és természettudományi egyesület. Bács-bodrog vármegyei történelmi társulat. Békéscsabai muzeum-egyesület. Borsodmiskolczi közművelődési és muzeum-egyesület. Bpest székesfőváros. Délmagyarországi természettudományi társulat. Kecskeméti ev. ref. főgymnasium. Nagyváradi kir. jogakadémia. Pozsonyi kir. jogakadémia. Szabadkai muzeum. Székely muzeum és tiszafüredi muzeumegyesület. Ami pedig anyagi eszközeink gyarapodását illeti, erről is örömmel tehetünk jelentést. Ugyanis úgy Nagybánya városa, mint a magas kormány, melyek ifjú egyesületünket kezdettől fogva oly hathatós anyagi támogatásban részesítették, ez évben még nagyobb áldozatkészséggel állottak mellénk, hogy kitűzött czéljaink elérésében támogassanak. Nagybánya városa a tavaly segítségül nyújtott 600 koronát ez idén is megszavazta. A vallás és közoktatásügyi m. kir minisztérium pedig a múlt évben nyújtott 500 K államsegélyt 700 koronára emelte föl. Ez a jóakaratról tanúskodó támogatás mig egyrészről mély hálával tölt el bennünket úgy Nagybánya sz. kir. r. város tekintetes képviselő testülete, mint az országos főfelügyelőség iránt, mely a nagyobb állami segély kieszközlése végett a nagym. vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnál közbenjárt, addig másrészt erőt önt belénk, hogy lankadatlan kitartással haladjunk előre azon az uton, hol az elénk tűzött czélokat elérhetjük. És itt az országos főfelügyelőségnek még egy nemes tényéről kell megemlékeznünk. A főfelügyelőség ugyanis örömmel véve tudomást az 1900-ik évi működésünkről, 1901. jun. 20-án kelt , 263. sz. leiratában jelenti, hogy tervbe vette a nagy- bányavidéki néprajzi tárgyak gyűjtésének a támogaását is abból a czélból, hogy múzeumunk a vidék ethnográfiáját felölelő osztállyal is bővíttessék. És nemsokára megkaptuk a miniszteri leiratot, mely arról értesít, hogy ethnográfiai gyűjtésekre a kormány egyesületünknek 5000 segélyt utalványoz. Tette pedig ezt a főfelügyelőség a saját jóindulatából anélkül, hogy eziránt lépéseket tehettünk volna, valószínűleg azon személyi kapocsnál fogva, mellyel a főfelügyelőség egyik tagja révén egyesületünk fejlődése iránt a szokottnál nagyobb érdeklődéssel viseltetik. És még egyebet is tett. Hogy a néprajzi szempontból érdekes tárgyak összegyűjtését kellő eredménnyel végezhessük, megbízta Jankó János drt, a főfelügyelőség tagját s a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának tudós igazgatóját, hogy városunkba lejövén a gyűjtésben követendő szempontokra nézve az elnökségnek a szükséges útbaigazításokat megadja. Jankó János dr. dr azóta már egy napot töltött is városunkban s a közeli Zazarfaluban próbagyüjtést eszközölvén, az eredménnyel teljesen meg volt elégedve. Miután ez alkalommal hivatalos teendői sürgősen hazaszólították, s azzal az ígérettel távozott, hogy a következő nyáron ismét lejön és a megkezdett gyűjtés folytatását személyesen fogja vezetni. Midőn a múlt év történetéből ezt a kiválóan fontos eseményt kiemeltük, egyúttal rámutattunk a programúira is, melynek megvalósítása a most megkezdett évi munkálkodásunknak egyik részét képezi. Emellett aztán szándékunkban van a régi nagybányai kéziipar egyes még feltalálható productumait felkutatni és a múzeumban való elhelyezés által a jövő számára megmenteni. Különös súlyt fogunk helyezni itt a fazekas ipar egyes emlékeinek összegyűjtésére, mely ipar városunkban a közelmúlt időben a fejlettségnek meglehetős magas fokán állott. Egyéb tervünket a jövő és a körülmények fogják megállapítani. Áttérek most az 1901. évről szóló zárszámadásunkra, melyet szives megbirálás végett egyesületünk pénztárosa fog részletesen a 1. közgyűlés elé terjeszteni. — E pontnál mindenekelőtt arra az örvendetes tényre hívom föl a t. közgyűlés ügyelmét, hogy a tényleges bevétel 1242 korona 40 fillérrel haladja túl azt az összeget, melyet mint előirányzatot költségvetésünkbe fölvettünk. Ezt a kedvező eltérést részben okozta, hogy a magas kormány, mint fönnebb említettem — a főfelügyelőség közbenjárására —■ ezen évben a néprajzi gyűjtés megindítása végett is 700 koronával több állami segélyt engedélyezett, mint amennyit a múlt évi segélyezés alapján remélhettünk. A nagyobb bevétel másik oka pedig azon tényben rejlik, hogy a régen virágzó, de később a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán feloszlott nagybányai természettudományi kör összes, még élőben lévő tagjainak közös elhatározása alapján alapító tagként belépett egyesületünk), s 430 koronára rugó vagyonát átengedte múzeumunk czéljaira. Míg a bevételek ekként jóval felülmúlják, a költségvetésünkbe fölvett remélhető bevételek összegét, addig a kiadások 560 - 38 fillérrel maradnak mögötte az előirányzatnak. Ezen eltérés pedig abban bírja magyarázatát, hogy a régiségek vásárlására a múlt évben nem nyílt alkalom, a bútorozásra szánt összeg felhasználását pedig a választmány a helyiségkérdés megoldásáig jónak látta függőben tartani. Ez teszi érthetővé, hogy az előirányzott 5 korona 49 fillér maradvány helyett 1808 korona 27 fillér tényleges maradvánnyal zártuk le számadásainkat. Mielőtt jelentésemet befejezném, szomorú kötelességemnek tartom rámutatni arra a súlyos veszteségre, mely egyesületünket a lefolyt évben érte. Ugyanis a halál két, bugzó tagtársunkat ragadta el tőlünk: Pataki Irma győri áll. felsőbb leányiskolai igazgatónőt és Bulsánszky Ede miniszteri tanácsos, bányaigazgatót, kik közül az utóbbi választmányunknak is első, ideiglenes megalakulásunktól fogva tevékeny tagja volt. Működésünknek még mindig kezdetén állva minden egyes tagtársunk buzgalmára kétszeresen szükségünk van, hogy az elénk tornyosuló nehézségeket legyőzzük, azért ilyenkor a veszteség is kétszeresen sújt bennünket. Fájdalmunkat enyhíti némileg, hogy az elmúlt év folyamán az egyesület alapító tagjainak száma a volt nagybányai természettudományi kör és a szatmárnagybányai vasút igazgatósági belépésével, a rendes tagok száma pedig Sípos Géza ügyvéd, Hassák Vidor kézdivásárhelyi főgymnasiumi igazgató, Thurzó Ferencz tanárjelölt, Takács Mihály a m. kir. opera tagja, Bay Lajos országgyülési képviselő, továbbá dr. Koller János és Zsuffa Fausztin nagybányai áll. főgymn. tanárok belépése által örvendetesen megszaporodott A pártoló tagok sorába pedig az egyesület működése iránt tanúsított nagyobbmérvü érdeklődésük elismeréséül az egyes választmányi üléseken heten vetettek föl 1901. decz végéig. Egyesületünk alapitó és rendes tagjai az alapszabályokban biztosított jogaikat a február hó 3-án tartott évi rendes közgyűlésen gyakorolták ; az egyesület ügyeinek vezetésére hivatott választmány pedig a január 27-én ápril 16-án, szeptember 15-én és decz. 30-án tartott ülésein teljesítette az alapszabályok által reálólt kötelességét. Ezek után köszönetet mondva mindazoknak, kik egyesületünket a lefolyt éven át bárminő módon támogatásban részesítették, befejezem jelentésemet és kérem a t. közgyűlést, méltóztassék azt tudomásul venni. Heti krónika. »Piros a pecsétje, finom a hajtása, illatos a papír, a keze vonása.« Levelet kaptam a napokban egy előkelő szép asszonytól, e levélben egész kortörténet van versbe szedve. Én azt hiszem, jobb krónikát alig írhatnék annál, mint ha a levelet közzé teszem. Böjt van, de senki sem böjtöl, sőt többet mulatnak az emberek, mint farsangon, persze az »erős nem« veszi ki a maga részét a szórakozásból s a »szép nem« odahaza unatkozik. Van ebben valami osztó igazság, farsangon az asszonyok lánczoltak és mi unatkoztunk, böjtben IceM, hogy mi vigadjunk s ők búsuljanak. Nyolcz szomorú énekben ezt panaszolja el az ismeretlen előkelő szép asszony. Hallgassátok meg tehát ti férfiak szent, félelemmel s ha van benne igazság, hintsetek hamut a fejetekre, mig nem késő. A beküldött vers tehát következő: A dohányzóknak igazi élvezetet csakis a legjobbnak elismert valódi egyptomi szivarka hüvely a „Sahara“ nyújt, mely a dohányzás alatt sem fekete, sem zsíros nem lesz és ki nem alszik. Bzmavska VV v „Sahara“ís/ VÍ^ÜDelyesi Nagybányán kapható. HARACSEK VILMOS UTÓDAINÁL. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól! Egyedüli készítők : ELSTER TESTVÉREK, Lemberg.