Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-24 / 30. szám
Nagybánya, 1910. Július 24. — 30. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE i.íiBOJEiLBisrxK. nvLinxnDiEixr vasárnap Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. 9. Vii é í ■ __XtUY Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész János. | =Szerkesztőségi kiadóhivatal : Felsőbányai utca S6. szám alatt. ====TL ON: NAGYBÁNYA 8. ,ZÁM. - .. . =------ Nagybánya város takarékpénztára. Előttünk fekszik a takarékpénztár első félévi zárószámadása, mely ugyan még a szokásos felügyelő-bizottsági vizsgálat alatt áll, de előreláthatólag számbavehető változtatások már nem fognak történni rajta. A félévi eredmények körülbelől fedik az 1909. év első felének hivatalosan megállapított zárlatát s azt tanúsítják, hogy a pénzintézet a jelenlegi igazgatóság vezetése mellett az eddig felmutatott hasznot továbbra is beszolgáltatja a város pénztárába. De lássuk a számadatokat a maguk valóságában. A forgalmi kimutatásból látjuk, hogy az idei forgalom 8.872.829 , 81 fillért mutat a bevételben, ugyananyit a kiadásban, míg a múlt első félévi csak 6.833,326 K 63 f volt mindkét irányban. A forgalom növekedése főleg annak tudható be, hogy az intézet az O.Magyar Bank mellékhelye lett. Betétekből befolyt (1910) £ 96,153 K 04 f, 11909 752,562 K 04 f, Váltóból » » 1.866,216 » — » 1.808,916 » — » Kötvénykölcsönből » 175,766 » — > » 185,464 » — » Váltókamatból » 44,336 » 20 » » 38,159 » 98 » Kötvénykamat » 79,564 » 05 » » 83,831 » 17 » Letétek » 231,485 » 11 » » 207,592 » 63 > Értékpapír-kamat » 10,366 » 30 » ± 22,867 » 07 » Visszleszámitolás » 1,743,106 » — 1> » 1.693,337 » 86 » Folyószámlák « 3,750,327 » 44 » > 1.977,020 » 61 » Ingatlan » 20,224 » — » » 7,420 » 61 » Tartalékalapra » 10,000 » — » ± 5,600 » — » Láthatjuk ebből, hogy különösen a folyószámlahitel szaporodott óriási mértékben. Kiadás : Betétek (1910) 787,927 K 98 f, (1909) 869,010 K 90 f, Betét-kamat » 58,988 » 27 » » 53,334 » 71 » Váltókölcsön » 1.942,078 » — > » 1.935,858 » — Kötvénykölcsön » 298,538 » — » 393,493 » — » Letétek » 225,068 » 98 » » 226,227 » 50 > Visszleszámítolás » 1.579,867 » — » » 1.679,685 » 86 » Folyószámlák » 3.786,948 » 34 > ± 1 504,712 » 65 » A forgalmi kimutatásnak jelentéktelenebb pontjait nem soroltuk föl. A nyereség- és veszteség számlából azt látjuk, hogy a múlt év első felének nyereményösszege mellett (49,728 K 22 f) az idei is megüti a 49.000 koronát, tehát a nyeremény az állandóság jellegével bír. Az 1910. évi I. félévi nyereség ugyanis 49,099 K 22 f. Betéti kamatra több ment ki, mint tavaly, t. i. 53,334 K 71 fillérrel szemben 58,988 K 27 f. Adókra is 6390 K 75 fillérrel szemben 7413 K 21 f. Hasonlóan a jövedelmeknél megszaporodott a jelzálog- és hitelkötvény-kamat, a váltóleszámítolás utáni jövedelem és a folyószámlák jövedelme. A váltókölcsön állomány szaporodást mutat, míg a jelzáloghitel mintegy 1000 K apadást, volt az 1909. év I. felében 1910-ben a váltóállomány . . 1.161,868 K, 1.310,43 IK a jelzálog és hitelkötv. 2.616,778 » 2.518,736 » Fogyott az értékpapír és az ingatlan, mert ezekből az igazgatóság előnyös eladásokat eszközölt. A mérlegen a tartaléktőke 10000 K növekedést mutat s azonkívül árfolyam-külömbözeti tartalékot létesített az intézet 10782 K 93 f értékben. A betétek 2.699,326 K 86 fillérről 3.007,760 K 79 fillérre szaporodtak. Ezekből a vázlatosan közölt adatokból is látható, hogy a város takarékpénztárának vezetése jó kezekben van, a jövedelem reális és állandónak mutatkozik, a forgalom folytonos növekedése mellett az igazgatóság az olcsó hitel nyújtása által igyekszik a közönséget szolgálni, amennyiben ezt egyik fő feladatául tekinti. Sokfelé 6, 6 72ü/o-os kölcsönt ad az intézet, míg más vidéki intézetek esetleg 12—14 százalékot szednek, vagyis még egyszer annyit. Ez állításunkkal nem a többi nagybányai intézetekre célozunk, hanem csupán általánosságban beszélünk. A felülvizsgálás alatt álló záró számadást a választmány körülbelül 30-án vagy 31-én fogja letárgyalni. Pár szó a festőműtermekről. Nagybánya városa a haladó kor követelményeit figyelembe véve, hazafias és művészi szempontokból belement abba, hogy mintegy 70000 korona költséggel a festők részére egy családi műtermet, Csokonai Vitéz Mihály urnák Az égben. Kinek édes lelkét a Mennyország ójja, »Csikóbőrös kulacs« vidám dalolója ; Csokonai Mihály, öregapám, kedves ! Olvastam leveled s szemem könnytől nedves . . . Sírok mint a felleg ... a búm végtelen nagy, Hogy a kis zsidómra oly sárgán irigy vagy . . . S hogy a szűz fehéret látod feketének, Az meg fránya nagy baj — a kefe enné meg! . .. Mert abból azt látom, hogy a mennyei koszt, Amelyet kelmédnek az Ur kegyelme oszt; S amelyet elődbe angyalkezek tesznek: Nagy hijjával vagyon mindenféle szesznek. Hejb! ha kezedben van’ az a »csikóbőrös« — Még ha nem is volna a kis bőre szőrös, De kotyogna benne »jérceként« bakator: Engem »szerecsennek« nem látnál te akkor! . . . S nem féltenéd tőlem a »Dorottyád« báját, Ami nincs is néki — a terem buráját! . . . — Dorottyádat, apám, szemem sohse’ látta S csak híréből tudom, hogy sovány és sánta . . . Ilyen fehérnépen — vinné el a tatár — Mai bő világban a baka sem kap már . . . Hát még én, akinek kerek húsz az ára S szebbnél szebb hölgyek közt él basa módjára . .. És akit annyi sok fehér cseléd átkoz : Hogy húznék én, hogy én .. soványhoz, sántához !.. Egyet mondok, apám, — kettő lesz belőle, Kérj egy kis »urlóbot«, gyere le a földre. S a te Dorottyádat — nehogy más lekösse — Az én kis zsidómmal boronáljuk össze! . . . S csapjunk hét országra szóló olyan lagzit, Hol a bor és a sör bőven ömlik, habzik .. . Erre kéret Téged, te poéták éke ; »Invalidus« huszár s legyen köztünk béke ! . . . egy legény műtermet és egy téli iskola-műtermet építtet. A vállalatot annak rendje és módja szerint kiadták árlejtésen s a héten már az építési előmunkálatokhoz is hozzákezdtek. Megcsinálták a nagy meszes gödröt, készítettek valami karibát a szerszámoknak s jelölik az alapokat. Csakhogy ezekkel az épületekkel is úgy vagyunk, mint voltunk az István Király szállóval annak idején, t. i. hogy a telek rajza nem egyezett meg a helyszíni valóságos állapottal. A műtermekre nézve ugyanis nem tudatták a tervező Bálint és Jámbor czéggel, hogy milyen égtájak szerint halad az Országút s így a megtervezett épületek figyelmen kívül hagyták azt, hogy a már készen levő kettős műterem nem éjszak felé, hanem éjszaknyugat felé néz. Ebből az a baj következik, hogy választani kell két lehetőség közt. Vagy párhuzamosan fognak haladni az épületek az országuttal s akkor nem felelnek meg a festőknek, mivel d. u. 3 órától már besüt a nap az üvegen, vagy pedig nem lesznek párhuzamosak, de a festőknek megfelelőek lesznek. Vagyis ez utóbbi esetben így kell elhelyezni az uj épületeket: Ország-ut. műterem g/y Uj legényműtermek 'I\./ ' Régi műterem Uj családi műterem Hát ez ugyebár az útról nem lesz valami kellemetes látvány, mivel bosszantani fogja a nézőt, hogy nem illeszkedik be az adott helyzetbe. Mindazonáltal, ha a célszerűség szempontjait vesszük, nincs más mód, mint hogy ilyen fennen kell a műtermeket megépíteni s esetleg valami parkírozással feledtetni az emberrel a csára-állást. Kár, hogy ilyen módon a szép és értékes iskolaműterem abszolúte nem érvényesül s a befektetett nagy tőke nem hozza meg azt a kamatját, hogy hirdesse az idegennek a város kulturális áldozatait, miket erején felül tesz. Jó volna tehát legalább az iskola-műtermet kikapcsolni ebből a keretből s odaépiteni a a Zazar-partra, a gör. kath. templom mögött való részre. Itt a művészek is szeretnék. Ez a hely igen szép, festői pont, hol gyönyörűen érvényesülne az iskola s elég közel van bent a városban, mindenünnen könnyen megközelíthető. Nagyon, de nagyon megszívlelendő ez most az Uj iskola Az ezüst szelencék. (Keleti mese) — írta: Londesz Elek. — Szaid apó két szép ezüst-szelencét vásárolt a bazárban s nagy örömmel vitte haza, hogy majd később jó áron eladja mind a kettőt a bagdadi ötvösöknek. Otthon letette az egyik szelencét az asztalkájára, a másikat pedig a kaftánjának zsebébe dugta és elment hazulról. Az utcán is gyönyörködni akart a szép szelencében s ki-kivette útközben a zsebéből és nézegette, vizsgálgatta. Arrafelé haladt egy tolvaj, aki nyomban szemet vetett a szép szelencére s elhatározta, hogy megkaparintja. Odalépett Szaid apóhoz és így szólt hozzá: — Ejnye, de szép szelencéd van. Hol vetted ? Mennyiért adnád nekem ? Szaid apó kapva kapott az alkalmon, hogy majd kétszeres áron adhatja el a szelencét. Gyanútlanul szóba állt tehát a furfangos tolvajjal, akinek pedig csak az volt a célja, hogy valami módon ellophassa tőle a drágaságot. Elmondotta, hogy szívesen eladja s még azt is kifecsegte, hogy otthon van még egy másik ilyen szép szelencéje is. Jó áron akár mind a kettőt megvehetik tőle. A tolvaj, amikor meghallotta, hogy hol van a szelence párja, azonnal búcsút mondott Szaid apónak. — Drága jószág, nem nekem való — mondotta és tovább állt. Egyenesen Szaid apó házába ment. — Mi járatban vagy? kérdezték ott tőle. — Itt lakik Szaid apó?" — Itt. Mi dolgod van vele, most nincs ide haza. — Tudom, tudom — mondotta a tolvaj. — Szaid apó küldött ide a bazárból, hogy valami ezüst-szelencét vigyek innen neki. A nála levő másik ezüst-szelencével el akarja adni egy bagdadi kereskedőnek, aki jó árt ígért érte. Nem gyanakodtak rá, odaadták neki az ezüst- Lapunk mai sziáma S oldal. Eladó ház FP 1 TOlfl Az Ötömösy-féle felsőbányai utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, gerenda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szil, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellékin külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, épületek, kert eladó, akár kült az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetési központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Felsőbányai utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx