Református Bethlen-kollégium, Nagyenyed, 1904
69 15-én az oraviczai pályán, a magyar Semmeringen robogtunk át, nagy lelki gyönyörűséggel látva hazánk vasúthálózatának ezt a leggyönyörűbb 34 kilométerjét. 16 órakor már Jassenován villásreggeliztünk, honnan kocsikon a delibláti homokpuszta intézőségének szívességéből és vezetésével a puszta jellegzetességeit szemléltük meg. Megismerkedtünk azzal az emberfeletti munkával és küzdelemmel, mely e futóhomokot lekötni s az 50,000 k. hold homokot termőképessé tenni igyekszik. D. u. 5 ó. 21.-kor már Jassenován vonaton voltunk s fél óra múlva Fehértemplomon az állami főgimnázium szívélyes fogadtatását élveztük. Megismertük Délmagyarországnak tipikus városai egyikét, katonai mérnökök czirkalmazta rendszeres építkezésével, széles utczáival, nemzetiségi jellegzetességeivel. Megfürödtünk festve a helyi maroknyi magyarság szívesen látott vendégei valánk, kik közt intézetünk pár derék volt növendékével, ma köztiszteletü tekintélyes férfak, ismerkedtünk meg. A főgimn tornacsarnokából, éjjeli szállásunkról, 16-án reggel 6-kor elindulva 10 órakor már Buziáson várakoztunk hajónkra, mely az Aldunán Orsováig kellett, hogy leszállítsa lelkes kis kiránduló csapatunkat. Az alacsony vízállás miatt sokat aggódtunk napok óta, attól tartva, hogy a hajóközlekedés megszűnik s kirándulásunk fénypontjától, az Alduna megismerésétől elesünk. Nem is postahajó, parti közlekedésre szánt kis gőzös szállított le s két nap múlva már az sem közlekedhetett. Ez út volt kirándulásunk előkészítésének próbája. Jól eső tudattal észleltük, hogy az erdélyi bérezek nevelte ifjaink a vetített képek után egyenként, biztosan ismerték föl az Alduna partvidékeinek és szorosainak nevezetesebb részeit, a Széchenyi és Traján útjának részleteit, Galambócz és László várát, duzzasztó gátakat, sziklazuhatagokat és padokat, veteráni barlangot stb. D. u. 5 órakor érkeztünk Orsovára. 17-én d. e. annak a háznak emléktáblájánál, hol Kossuth Lajos utolsó éjjelét töltötte hazánkban, lelkes kis ünnepélyt rögtönöztünk. Szomorúan láttuk, hogy a milliókba kerülő magyar móló üres a hajóktól, a czélt tévesztett kereskedelmi politika, a magas rakpart-vámok nemhogy vonzanak, elriasztják a külföldi árukat s vasúti szállításra terelik. E délelőtt látogattuk meg csónakokon Adu-Kaleh szigetét, keleti életét, népét, kiváltságait megismertük, áruit megszemléltük, Bege Musztafát ünnepeltük, ki Kossuthot török földre csempészte