Nagyszeben és Vidéke, 2002 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2 becsületét, nem vált züllött nővé, ahogyan azt Kaufmann szerette volna. A lány visszatér a Bonda vöglyébe, s az író sejteti az olvasóval, hogy Berend Iván felesége lesz. Jókai egy olyan nemzeti iparosodásért küzd, amely a haza gazdasági felvirágzását és a nép jólétét szolgálja. , Iván és munkásai között tökéletes az összhang, a munkások egyúttal részvényesei a vállalatnak. Berend Iván kiméletes jellem, rendkívüli képességekkel megáldott ember, aki minden tudását és energiáját a nép jólétének szenteli. A Delej-ország fejezetben megjelenített társadalom nem ismeri a nemzeti és vallási ellentéteket, a nyomort és a háborúkat. Tökéletes jólét és egyetértés uralkodik. Jókai több írásában mély rokonszenvvel ábrázolja a tudóst, aki az emberiség boldogságáért fáradozik. Ilyen eszményi tudós a jövő század regényének hőse is, Tatrangi Dávid aki törhetetlen műanyagot fedez fel, s megoldja a repülés problémáját is. Úgy alakítja át a természetet, hogy megőrzi annak értékeit. 1872-ben jelent meg először Az arany ember regénye, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalomnak is remekműve. Nagyon sok nyelvre lefordították, népszerűségét a XX. Század végén sem veszítette el. A nemzeti kapitalizmus kibontakozását már kevesebb illúzióval szemléli, mélyebbre tekint az emberi lélek titkaiba. Előtérbe kerül a pénz utáni hajszának a jellemtorzító hatása. A regény háttere a hetvenes évek magyar gazdasági élete, amelyben a rövid ideig tartó fellendülés után kezdenek megjelenni válság tünetei. A cím ezúttal is jelképes és kettős értelmű. Egyaránt jelenti a főhős Tímár Mihály pénzét és emberi értékét. Jókai életének egyik válságos korszaka ez, amelyben a már idős ember keresi a boldogságot. A regény forrása egy komáromi történet, amelynek szereplőjét jól ismerte a szerző. Egy olyan ember, aki meggazdagodott, de a pénz nem biztosította számára az igazi boldogságot. Jókai jól ismerte a komáromi kereskedők világát, amelyben a harácsoló, önző kereskedők mellett sok egyszerű, becsületes ember próbál szorgalmas munkával boldogulni. Ebből a komáromi környezetből indul el a regény hőse, Tímár Mihály, aki a Szent Borbála hajó írnoka. A regény első fejezeteiből megismerjük a dunai hajósok életét, s egyúttal a dunai táj csodálatos szépségét. Tímár Mihály véletlenül nagy vagyon tulajdonosa lesz, hozzájut Ali Csorbadzsi kincseihez. A halálba menekülő Ali azt reméli, hogy Timár megszereti leányát, Tímeát. Mihály úgy érezte, hogy ellopta a kincseket, s lelkiismeretét úgy próbálta megnyugtatni, hogy feleségül vette Tímeát annélkül, hogy szerette volna. A dunai hajóút alkalmával ismerte meg Timár Mihály a Senki szigetét és annak lakóit, Terézát, az özvegy édesanyát, s Noémit, a lányát. Attól kezdve Timár nem tudott megszabadulni Noémi varázsától. Minden vállalkozása sikeres volt, óriási vagyont szerzett. Érezte, hogy a pénz fokozatosan eltorzítja jellemét: szerelem nélkül kötött házasságot, becsapta a hadsereg egyszerű katonáit, amikor eladta a Dunából kimentett dorhadt búzából őrölt lisztet. Feleségétől hűséget követelt, de ő nem volt hűséges. Rendszeresen látogatta a Senki szigetet, s próbálta eltávolítani onnan vetélytársát, Krisztyán Tódort. Jókai érzékeltette azt, hogy a vagyon rendszerint mások megkárosítása útján keletkezik. Ezért mondatja a gályarabságra ítélt emberrel a következőket: „Akinek pénze van, az mind lopta. Akinek sok van, az sokat lopott, akinek kevés, az keveset lopott; aki nem maga lopta, annak az apja, a nagyapja lopott. Éppen 133 neme van a lopásnak, s azok közül csak 23 olyan, amiért az ember a gályára kerül.” Ez a gályarab tette tönkre Teréza családi boldogságát. Timár tehát bűnösnek érzi magát, habár embertársai megbecsülik. Kénytelen elfogadni a közéleti méltóságot. Emberbaráti tetteivel nem sikerül elnémítania lelkiismeretét. Az egész életet elhibázottnak és képmutatásnak tartja. Hiszen Tímea is csak azért ment hozzá feleségül, mert tudta, hogy gazdag. A Komáromban lévő embertelen környezet ellentéte a Senki szigetének meghitt, érzelemgazdag világa. A Senki sziget lakói nem tudtak semmit Timár hatalmas vagyonáról, boldogtalan házaságáról. Noémi közelében Mihály felismeri az igazi boldogságot, amelyet nem árnyékol be az arany. „Íme egy lény valahára a széles világon, aki őt szeretni tudja. Akinek az arany emberből nem kell az arany, csak az ember.” Timár Mihály lelki válsága évekig tart. Hosszú ideig nem tud szakítani azzal az életformával, amit a gazdagság biztosított számára. Sok szenvedés és vívódás után jut el ahhoz a felismeréshez, hogy szakítania kell azzal a világgal, amely számára csak gyötrelmet és szenvedést okoz. Erre a menekülésre akkor kerül sor, amikor a téli Balatonon felismeri a vízbefulladt Krisztyán Tódort. Elégeti annak ruháit, s a saját ruhájába öltözteti a szerencsétlenül járt kalandort. Tavasszal, amikor megtalálják a holttestet, azt hiszik, hogy Timár Mihály halt meg, s ő közben véglegesen a Senki szigetére távozik, ahol idilli boldogságban él Noémivel. Jókai nem állít elénk utópikus távlatokat, a konfliktus megoldásából érezzük, hogy az író mindinkább kiábrándult a korabeli valóságból, s elvágyódott egy eszményi környezetbe. Timár Mihály megjelenítése bonyolultabb lélekábrázolást követelt a szerzőtől, hiszen olyan hős akinek a lelkében súlyos konfliktus alakul ki. A szereplők között találkozunk olyanokkal is, akik a romantikus regény megszokott alakjai, s akiknek a jellemében nincsen semmi pozitív vonás. Ilyen például Krisztyán Tódor és Brazovics Athalie. Jókai gyakran él a belső ezközeivel, s ezzel a hős lelki harcát érzékelteti. A cselekmény a reformkorban és a forradalom korában játszódik le. Jókai bírálja hősét, Timárt, aki csak a magánéleti boldogságra gondol, s nem is szerez tudomást a magyar nemzet szabadságharcáról. Ezzel azt hangsúlyozza, hogy a magánéleti boldogság elválaszthatatlan az egész nemzet boldogságától. Jókai írói pályájának utolsó korszakában is írt értékes műveket, ezek közül kiemelkedik a Rab Ráby és a Sárga rózsa kisregény. Ez utóbbiban a hortobágyi csikósok és gulyások életét ábrázolja. Művészetére hatást gyakoroltak a Mikszáth novellák. Megfigyelhető a népi ihletés érvényesülése is. Népszerűségének csökkenéséhez hozzájárult kései házassága is. A 74 éves író feleségül vette a húsz éves Nagy Bella színésznőt. Ez a kései házasság nem hozhatta megnyugvást, rövid idő múlva elváltak. 1904-ben nagy veszteség érte irodalmunkat, meghalt Jókai Mór a legtermékenyebb prózaírónk. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik, monumentális, kör alakú síremlékének a szövegét csak úgy olvashatjuk el, ha körbe sétáljuk az emlékművet. Az író meghalt, de művei örök életűek! - Józsa Benjámin Szent István királyhoz Vallásos lírai költemény a XVII. századból Ah, hol vagy, magyarok Kertésze e kertnek Tündöklő csillaga! István király vala: Ki voltál valaha Behomályosodott Országunk istápja! Örvendetes napja. Hol vagy István király? Előtted könyörgünk, Téged magyar kíván, Bús magyar fiaid, Gyászos öltözetben Hozzád fohászkodunk Te előtted sírván, Árvamaradékid, Rólad emlékezvén Tekints, István király Csordulnak könnyei, Szomorú hazádra. Búval harmatoznak Fordítsd szemeidet Szomorú mezei, Régi országodra. Lankadnak szüntelen Reménységünk vagyon Vitézlőkarjai, Benned s Máriában, Nem szűnnek iszonyú Mint magyar hazánknak Sírástól szemei, Hív kirélynéjában, Virágos kert vala Még éltedben minket Híres Pannónia, Ennek ajánlottál, Mely kertet öntöze És szent koronáddal Híven Szűz Mária. Együtt feláldoztál. Millenium Szakadáton Egy fennmaradásért ősidők óta küzdő helység magyar népe bensőséges ünnepéllyel emlékezett meg kereszténységünk és állami létünk ezredik évéről. A Nagyszebentől nem túlságosan távoli, az Olt folyó túlsó partjára „szakadt” Oltszakadát szórvány magyarsága öltözött ünneplőbe, hogy felidézze küzdelmekben gazdag múltunkat. A kb. XIII. században épült Árpád - kori ódon templom zsúfolásig megtelt hajójának szószéke előtt büszkén állt a Milleniumi zászló, amelyet Orbán László evangélikus tiszteletes úr közbenjárására a Pécs melletti Pallád önkormányzósága ajándékozott Szakadát magyar közösségének. Ez a nép, amelyik már a szászok XII. századi Erdélybe való betelepítése előtt itt élt, több mint valószínű, hogy a Szászvárostól Homoróddarócig terjedő területen lakó székely határőrök maradéka. Ez a királyfööldnek nevezett terület, a déli határok védelmére székelyekkel volt betelepítve, akik honfoglaláskor a magyarokkal együtt jöttek be. A király parancsára innen átköltöztek a keleti határok védelmére, oda, ahol ma is élnek. A szakadáti határőrség azonban helyben maradt. Feltehetően a mai szakadáti magyarság az ő utóda. Szakadát magyarjai idővel a szászoktól és részben a románoktól népviseleti motívumokat, stílusokat vettek át és megalkották a szakadáti magyar népviseletet. Az evangélikus vallást a szászoktól vették át, és ma a kolozsvári magyar evangélikus egyházmegyéhez tartoznak. A román stílusban épült templom, amelyre a gótika is hatott, ódonságával ősi múltat bizonyít. Régiségét tükröző padjaiban áhitatos odaadással nagy számban vettek részt az evangélikus misén, amelyet Mózes Árpád evangélikus püspök úr beszéde tett ünnepélyesebbé. „Ne féljetek” - így szól a beszéd mottója: „mert az életben az marad felül, aki küzdeni tud!”. A misét a Brassó megyei Apáca község vegyes énekkara kísérte vallásos dalokkal. Ez az elvándorlástól és vegyes házasságoktól megtizedelt magyarság még él és küzd. Küzdelméhez erőt adott Pozsony Ferenc egyetemi tanár tartalmas előadása is, amely régmúlt idők emlékeit ébresztette fel Szakadár magyarságában. Büszkeséggel töltötte el őket az irántuk tanúsított érdeklődés, hiszen finnországi és németországi vendégek tisztelték meg jelenlétükkel a megemlékező ünnepélyt. Szakadár hiányosságaival és eredményeivel is élő példa kell legyen mindnyájunk számára. Hiányosságaival azért, mert számuk csökkenése megtizedelte soraikat, és ez intő jel kell legyen számunkra Eredményeivel azért, mert volt benne annyi erő, hogy ezer éves múltjáról megemlékezzen. Ezért nem megfogyva, hanem felerősödve kell álljon nemzetünk e hazában, hogy hozzájáruljon felvirágoztatásához! Kalmár Zoltán 2002 január Nagyszeben 1 - 2 FÖLDRAJZI HELYZET, TERMÉSZETI VISZONYOK Nagyszeben(Sibiu-Hermannstadt)az Erdélyi-medence délnyugati részén, a Déli-Kárpátok lábainál helyezkedik el, a Szeben (Cibin) folyó medencéjében, a Vöröstoronyi szoros közvetlen közelében. A város területén halad át a 45 ° 48’ -es északi szélességű vonal, és a 24 ° 29’ -es délkör vagy keleti hosszúsági kör. A nagyszebeni-medencét délről a Fogarasi- és a Szebeni-havasok 2.000 m-nél magasabb vonulatai, míg keletről, nyugatról és északról a Küküllők menti hátság (fennsík) 500 - 600 m magas halmai ölelik körül. A medencén folyik végig a Szebeni-havasokban eredő, és a várost is átszelő Szeben folyócska. Ez a vízfolyás és délről, a hegyek irányából jövő mellékvizei, hatalmas hordalék kúpot építettek a medence déli és középső területére. Ennek a hordalék kúpnak az északi peremére, valamint a Szeben folyó árterületére épült Nagyszeben városa, Szeben megye székhelye. Szeben megye 5.422 km 2, területe az ország felszínének (237.500 km 2) kb. a 2,3% - a. A megye határai észak-déli irányban a 46 ° 17’ - es és a 45 ° 28’ -es szélességi körökig nyúlnak, míg kelet-nyugati irányban a 23 ° 35 ’ -es és a 24 ° 57’ -es keleti hosszúsági körök vannak. Közigazgatásilag Szeben megye nyugaton Fehér megyével (județul Alba), északon Maros (județul Mureș), keleten Brassó (județul Brașov) és délen Vâlcea megyével határos. A megye déli határán elhelyezkedő hegyek, a Fogarasi- és a Szebeni-havasok, a Délkeleti-Kárpátok részét képező Déli- Kárpátokhoz tartoznak. Mind a két hegytömb igen ellenálló kőzetekből, főleg kristályos palákból van felépítve. A Fogarasi-havasoknak gerincén helyezkednek el az ország legmagasabb hegycsúcsai is, a 2.544 m magas Moldoveanu, és a 2.535 m magas Negoi-csúcs. A Szebeni-havasok legmagasabb pontja, a Cindrel-csúcs 2.245 m magasra emeli sziklaházát (vârful Cindrel). Magasságuknál fogva mindkét hegytömböt a földtörténeti negyedkor első felében (pleisztocén) jég borította. A jég eróziós munkája hosszan elnyúló völgyeket és köralakú medencéket vésett az egyébként igen ellenálló kőzetbe. A negyedkor második felében (holocén) az erőteljes felmelegedés megolvasztja a hegyeket borító jégtakarót. Az olvadó jégből,a jégvájta mélyedéseket a tengerszemek (gleccsertavak) tucatjai díszítik. Különösen szép a Fogarasi-havasokban a Bálea-tó (1.) és a Szebenihavasokban a Jézer (2.) nevű „tengerszem”. 1. A Bálea-tó természetvédelmi terület. Tengerszínt feletti magassága 2,034 m. Területe: 4,6 ma. Legnagyobb mélysége: 11 m. Megközelíthető a Nagyszeben - Fogaras - Brassó főútvonalról, az úgynevezett transzfogarasi úton keresztül. A Cârța-i elágazásnál (Kére - Kert) délre fordulunk és Cârțșoara érintésével (Strezakrecisora - Streshen), jól kiépített, aszfaltozott úton érjük el a 2.000 m-es magasságot. 2. A Jézer-tó, a Szebeni-havasokban található a Cindrel-csúcs alatt (természetvédelmi terület). Tengerszint feletti magassága 1.999 m. Területe: 3 ha. Legnagyobb mélysége: 13 m. Megközelíthető a Nagyszeben - Resinár (Râsinari - Stadterdorf) - Magascsorgó (Pâltini - Hoherine) útvonalon (106 A), majd a Cinaia menedékház érintésével a Cindrel-csúcsra vezető turista úton. A tó eredetével kapcsolatban Kós Károly gyűjtött a helyi pásztoroktól egy nagyon szép legendát, amit a „Havasok” című kisregényében tett közzé. A Nagyhagymásból (Hățmațul Mare) induló Olt folyónak, miután körbejárta a Bodoki- (munții Bodocului), a Baróti (munții Baraclului) és a Persányi-hegységet (munții Perșani), még van annyi ereje, hogy a Rákosi-szoroson (culoarul de la Racoș) átjutva belépjen a Fogarasimedencébe (depresiunea Fogăratului). Itt az Erdélyi-Alpoknak (3.) nevezett Fogarasi-havasokból érkező gyors hegyi patakoktól megduzzadt folyóerőt gyűjt, majd átvágja és vidéke magát a Déli-Kárpátokon, létrehozza a páratlanul szép Vöröstoronyiszorost. Ez a hegyeket átszelő haránt völgy az ókortól napjainkig óriási szerepet játszott Nagyszeben társadalmi, politikai és gazdasági életében, amint azt látni fogjuk a továbbiak során. 3. Emmanuel de Martonne, francia geográfus Erdélyi-Alpoknak nevezte a Fogarasi-havasokat. A kiváló tudós, aki a doktori értekezését is erről a hegységről írta, észrevette, hogy a Fogarasi-havasok 70 km hosszú tömbje, több szempontból is hasonlít a Francia-Alpokhoz. A két hegytömb lábainál elterülő Nagyszebeni-medencét a földtörténeti harmadkor nagyjából vízszintes, homokos, agyagos és a negyedkor homokos, kavicsos rétegei borítják. Csak a medence északi része kivétel, a Vízaknától délre levő területek, ahol a nagy mélységből feltörő só, az eredetileg vízszintes rétegeket megemelte, és helyenként át is szakította (Diapir redőkövezete). A medencét körülölelő Küküllőmenti-fennsík (podișul Tâmavelor) dombjai kb. 500 - 600 m magasak. Ezek is harmad- és negyedkori vízszintes, homokos, agyagos rétegekből vannak felépítve. A medencétől nyugatra elterülő dombokat, a Székás-patakról (râul Secaș), Székasi fennsíknak nevezik (podișul Secașului), míg a medencét keletről lezáró hepe-hupás vidéket, a Hortobágy folyóról (râul Hârtibaciu) - a Cibin vagy Szeben folyó baloldali mellékvize - Hortobágy-fennsíknak hívják (podișul Hârtibaciului). Mindkét területet a Szeben,a Székás,illetve a Hortobágy mellékvizei széles völgysíkokkal feldarabolták. Ezt a nyugtalan, zaklatott felszínt a geológiai felépítésből származó hegycsuszamlások (suvadások) tovább szabdalták, jóllehet a szél, a hőmérséklet különbség és a víz munkája itt-ott legömbölyítette a felszíni formákat, simított a tájon. Szeben megye területét a mérsékelten kontinentális éghajlat jellemzi, enyhe óceáni hatással. A különbségeket a magas hegyek, a medence majdnem zárt jellege, illetve a környező dombok, a folyó völgye hatásai idézik elő. Az évi középhőmérséklet 0 ° C és +8 ° C között váltakozik. A 0 ° C a magas hegyek övezetére, a +8 ° C a megye területén található dombvidékre jellemző. A legmagasabb hőmérséklet, a+37,9 ° C -1 1949 szeptember 9-én mérték a Vöröstoronyi-szoros bejáratánál a Boicai (Boița) meteorológiai állomáson, míg a legnagyobb hideget, - 34,8 ° C - t 1888 január 2-án Nagyszebenben észlelték. A lehullott csapadék mennyisége függvénye a tengerszint feletti magasságnak és a felszíni formák irányának. Nagyszebenben a csapadék sok évi átlaga 662 mm, de a hegyekben eléri, sőt meg is haladja az 1000 - 1100 mm-t. Sokan állítják, hogy Nagyszeben a szelek városa. Itt az év szinte minden napján fúj a szél. A Keleti-Kárpátok felöl fújó észak keleti szelek gyakorisága megelőzi a Nyugati-Kárpátokat átvágó, a Maros felöl érkező szeleket. Ez utóbbiak főleg tavasszal és nyáron kiadós esőzéseket is okozhatnak. Ezért a természetjárók az itt található gyönyörű helyeket főleg a nyár második felében és ősszel szokták felkeresni. Kora tavasszal tombol a„hófaló” szél. Ez a föln jellegű meleg szél délről érkezik, átbukik a Déli-Kárpátok hegyein, és 1 - 2 nap alatt eltünteti a tél hótakaróját. A Vöröstoronyi-szoroson a„dél forró lehellete” érkezik, különösen nyáron és ősszel, és kellemessé teszi a város egyébként hűvös nyarait. A város körüli területek vörösesbarna erdei talaja a mezőgazdaságot segíti (búza, rozs, kukorica, cukorrépa, takarmányrépa és burgonya). A hegyeket borító bükk és fenyőerdők faanyaga az ipart és az építkezéseket szolgálja, de menedéket nyújt a nagyon változatos és értékes vadállománynak is (barnamedve, hiúz, hegyi kecske, őz, farkas, szarvas, vaddisznó, fajdkakas stb.). 3. TENGERSZINT FELETTI MAGASSÁG Nagyszeben város tengerszint feletti magassága 400 - 450 m (Nagyszeben alsóváros 400 - 410 m; Nagyszeben felsőváros 426 - 450 m).