Nagyszeben és Vidéke, 2013 (15. évfolyam, 63-66. szám)
2013-02-01 / 64. szám
«Ér Cb RMDSZ ISSÄEA? TÁMOGATó AZ «MDSZ ÉS A COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY XV. évfolyam^. szám KÖZÉLETI KULTURÁLIS LAP Megjelenését támogatja a COMMUNITAS Alapítvány A nagyszebeni Magyar Ház újra a miénk! Tamási Áron „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan. ” 2013^1.). Húsz éve alakult meg a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület 1993 évének egyik kora őszi napján a nagyszebeni RMDSZ közgyűlésén. Szombatfalvi Török Ferenc, a szövetség elnöke, javasolta egy művelődési egyesület magalakítását. Javaslatát azzal indokolta, hogy a városban, az RMDSZ keretén belül már három éve élénk magyar művelődési tevékenység folyik, ami az egyesület égisze alatt szervezettebben történhet. Továbbá elhatározták, hogy tekintettel arra, hogy tevékenységünk akkor, székház hiányában, a Német Fórum székházában történt, az alakulandó egyesület elnöke, az egyesület jogutódi minőségében, indítsa meg az eljárást az államosított Magyar Ház visszaszerzése érdekében. A közgyűlés Kalmár Zoltánt választotta meg a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöki tisztségére. Az egyesületet három tárgyalás után, 1994 márciusában jegyezték be mint jogi személyiség. A további lépések megtételére szükséges volt az egyesület és a Magyar Ház múltjának felkutatása. Ennek érdekében az elnök kutatni kezdett a könyvtárakban és levéltárban. Hosszas keresés után, a szép emlékű Șerbănescu Olga muzeológus segítségével, megtalálták a Nagyszent Magyar Polgári Kör történetét négy füzetben 1910-es kiadásban. Ebben az elnök felfedezett egy iktatási számot, amellyel a Polgári Kört bejegyezték a Budapesten székelő Országos Magyar Levéltárban. Felvéve a kapcsolatot az OML-ral, onnan az elnök beszerzi a XIX. és XX. század elején Nagyszebenben tevékenykedő kultúregyesületek működési szabályzatát, ami feltétlen szükséges volt a Magyar Ház visszaigénylési perében. Hogy a dolog világos legyen a tisztelt olvasó előtt, szükséges visszatekinteni a múltba és leírni az egyesület (NPMME) történetét a kezdetektől. A nagyszebeni magyarság számbeli gyarapodása 1837-ben szükségessé tette a XIX. században egy olyan egyesület létesítését, amelyik kezébe veszi és életben tartja a magyar közművelődési életet. Ezért alakul meg 1837-ben a Nagyszebeni Magyar Olvasó Egylet. Érdemes megjegyezni, hogy az egylet az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) alapító tagja lett 1885-ben. A közben kittört szabadságharc egy időre visszavetette a művelődési életet, de azután az egylet újult erővel folytatta a munkáját. A felolvasások egy idő után nem elégítették ki az igényeket; szükségessé vált egy olyan társaság megalakítása, amely szélesebb körben öleli fel a kultúrtevékenységet. Ez a gondolat volt az alapja a Magyar Polgári Kör megalakításának, ami 1883-ban létre is jött. Az új egyesület széles körű kultúrtevékenységet folytatott. Helyes megfontolással a két kultúrintézmény úgy döntött, hogy egyesül. Ez meg is történt 1892- ben, Nagyszebeni Egyesült Magyar Polgári Társas Olvasó Egyesület név alatt. Az egyesületnek feltétlenül szüksége volt egy állandó nagyobb szabású épületre, ahol zavartalanul folytathatta áldásos tevékenységét. A terv sikerült és 1892. február 7-én házat vásárolt a város főterén. Az egyesület 1892. december 4-én egyszerűsíti a nevét és azontúl Nagyszebeni Magyar Polgári Körnek hívják. (folytatás a 2. oldalon) A nagyszebeni Magyar Ház