Nagyszeben és Vidéke, 2013 (15. évfolyam, 63-66. szám)

2013-01-01 / 63. szám

Nagyszeben és Vidéke 7 A nándorfehérvári (belgrádi) győzelem (1.) 1456. július 21-22 Heltai Gáspár Krónikája szerint (részlet) (A szöveget hosszúsága miatt kénytelenek voltunk rövidítve, parafrazálva közölni.) Mikor írnának Krisztus Urunknak születése után 1456, Szent István ha­vának 12-dik napján, feljöve a török csá­szár és körülvette Nándorfehérvárat (Belgrádot, K. Z.) és Mahomeet császár két táborba osztá az ő népét. Egyiket a Száva folyó mellé helyeztető el, a másikat a Duna mellé, melyben maga vala. A másikban jön az ázsiai basa. Az ő tábora köré nagy árkot ásata és töltési nagyottétete, arra állítá mind könnyül az ágyukat, hogy ne árthassanak a magyarok néki, ha kikezdenének csatázni. A közhadakozó népnek sokaságát a város könnyül való mezőre szállítá, kik mind bétölték az egész mezőt. A Dunát és a Szávát pedig­­ pedig, K. Z.) betöltő hajókkal és úgy szállá meg köres kömnyül az várost, hogy senki se ki se be nem mehete. Hozott vala sok rezet véle és abból mindjárt nagy baromi­­ hatal­mas, K. Z.­ ágyúkat öntete... És mindj­árt sáncokat hágata az város kömnyül és aokba vontatá a nagy baromi ágyukat és úgy kezdé a bástyákat és tornyokat tömyi­­ lövetni, K. Z.) éjjel-nappal, hogy az városbelieknek semmi nyugodalma nem lehete. Közül vala kedig­­ pedig, K. Z.) Hu­nyadi meg Kapisztrán János és hallván azokat, mindjárt megtörték az hajókat keresztesekkel és alábocsátkozának e­­gyenest a Dunán. Hallván ezt Mohamet császár, mindj­árt feliidítá az ő vízi erej­ét ellenök, hogy ne bocsátaná be őket az városnak oltalmazására. Egyberoppana a két vízi erő és erős viadal jön közettek. Végre Hunyadi behatolt a császárnak egyik hajójába, ezt látván a többi keresztények, utána támadának és erősen ölik vala a töre­­keket és a vízbe szöktetik vala. A földről is nagy segítséggel lőnek a fegyveresek... Oly nagy vérontás jön ott, hogy az egész Duna merő vérrel folyt vala. A víz is segíti vala a keresztyéneket... ezért megtolák a törököket és meggyőzik vala őket és sok hajókat fogák meg a keresztyének... és azokat megdúlván, elsüllyesztik vala azokat. Mikoron Hunyadi megverte és elűzte volna az vízi erőt, az városhoz közelgete és megny­itá azt, beméne és megtölté azt néppel, hadi szerszámokkal és éléssel (élelemmel, K.Z.).És kihozá a sebeseket és betegeket belőle és új diadal­ommal megvidámítá az városbelieket. Ka­­pisztrános pedig prédikációj­ával bátorítá az hadakozókat (Nándorfehérvárról, vagyis Belgrádról van szó, K. Z.). Meghal Iván Mohamed császár, hogy megverték volna az ő vízi erej­ét, felgyúj­­­taná a megmaradott haj­ókat és kegyetlen szünet kezde az városnak vitatásához. Az ázsiaia basa is bizekedik vala és mondá az Mohametnek, hogy ha Kons­tantinápolyt meg tudta vonni, ez nem volna erősb annál. A magyarok sem tudnák tovább ezt oltalmazni, mint az görögek Konstantinápolyi... Hallván ezt Mohamet elhivé magát és megparan­­csolá, hogy egész népe készülne más­napra az ostromra, és addig nem akará szűnni az ostromot, amíg meg nem venné Nándorfehérvárat. (Folytatás az újság következő számában.) Kapisztrán Szent János szobra Skoczówban, Lengyelország A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, 19. századi festő munkája.

Next