Evangelischen Gymnasiums, Nagyszeben, 1913

eines jeden Schülers über ein mhd. Volksepos. 11. Versuch eines fröhlichen Schwankes in der Art des Hans Sachs. 12. Wie ich die „freie“ Zeit verbringe. Siebente Klasse. 1. Charakteristische Eigenschaften der Volksdichtung, gezeigt an einem Volkslied. 2. Die Flugkunst (Ein Zwiegespräch). 3. Ein idyllisches Stimmungsbild. 4. Aus meiner Privatlektüre: Ein Werk der siebenb.-sächs. Literatur. 5. Eine Weihnachtsgeschichte (Freie Erfindung). 6. Versuch einer graphischen Darstellung der deutschen Literatur von 1500 bis Lessing. 7. Ein Kulturbild des friedericianischen Zeitalters im Spiegel der „Minna von Barnhelm“. 8. Die Darstellungsmittel der bildenden Künste und der Dichtung. 9. Poetischer Versuch. 10. Das Idealbild eines deutschen Jünglings nach den Jugenddramen Schillers. 11.—12. Grössere literarische Referate jedes Schülers in der Schule oder im „Deutschen Seminar“. Achte Klasse. 1. Friederike und die Strassburger Lyrik Goethes. 2. Bericht über die Feier in Marienburg. 3. Raum und Zeit. 4. Aus meiner Privatlektüre: Ein moderner deutscher Roman. 5. Ein unnütz Leben ist ein früher Tod. 6. Orest und Pylades, ein Vergleich ihrer Charaktere. 7. a) Moderne Probleme im religiösen Leben, b) Selbstbeobachtetes aus dem Gebiete der Phantasie. 8. Goethe in Weimar. 9. Freier Vortrag jedes Schülers über ein selbst­gewähltes Thema. 10. Zwei bis drei grössere literarische Referate jedes Schülers. 2. In magyarischer Sprache. Fünfte Klasse. 1. Miért űzte el Kukorica Jancsit a gazdája? 2. Petőfi szüleinél (költ. alapján). 3. Ki volt Kassay Lőrincz? (A kedves atyafiak­ból). 4. Arany J. „Mátyás anyja“ c. költeménye és tört. háttere. 5. Tollagi Jónás párbaja (Kisfaludy K. után). 6. „János vitéz“ keletkezése és hatása Petőfi költőtársaira. 7. Szabad választás: a) Mely körülmények gátolják és melyek segítik János vitézt bolyongásaiban? b) Mely részletekből tudjuk, hogy János vitéz jószívű és könyörületes volt. 8 Májusi vásárunk. 9. Tompa Mihály: „Tamás vitéz“ c. költ. eszmemenete. 10. Leila menekülésének okai. („Szilágyi és Hajmási“-ból). 11. Levél egy bará­tomhoz, aki ipari pályára készül. 12. Miért gondolták pártülőknek Hajnalfiékat a bíró és társai? 13. A zsugori és házatája (Jellemkép a „Kedves atyafiak“ alapján). 14. Mátyás deák Turu házában (Kisfaludy K. vígjátékából). 15. Milyen csellel jutott be Ernő francia nyelvmesternek a nevelőintézetbe? (A „Nagymama“ c. vígjátékból). 16. „Ki korán kel aranyat fel.“ Sebhste Klasse. 1. A peleskei nótárius kalandjai a Hortobágyon. 2. Milyen csellel kapja meg Gyuri Erzsi kezét? (Aus „Liliomfi“). 3. Miben nyilatkozik Mokány faragatlansága (Aus „Csalódások“). 4. Decsi Sándor a sárga rózsánál (Jókai regényéből). 5. Gonosz Pista (aus „A falu rossza“). 6. II. Rákóczi Ferenc halála (Mikes után). 7. Berzsenyi D.: „A magyarokhoz“ c. költ. méltatása. 8. „Csalódások“ I. felvonásának rövid tart. 9. Petőfi levele Arany Jánoshoz. 10. Hogyan gyógyította Töviskes betegségét (Mikszáth után). 11. Miben nyilatkozik Margit komikus volta? (Aus „Kérők“). 12. Szabad választás: a) Egy februári sétám. b) A madárvilág télen (frei). 13. Szabad választás: a) II. Rákóczy Ferenc kora és „Esztergom megvétele.“ b) Egy pusztai párbaj (Jókai: „A sárga rózsa“ c. reg.-ből). 14. Milyen sorsban éltek Petőfi szülei? (költeményei alapján). 15. Májusi vásárunk (frei). 16. „Nem mind arany, ami fénylik“. Siebente Klasse. 1. A magyarok honfoglaláskori műveltsége. 2. Miklós és Bence a nádasban. 3. Balassi Bálint kora. 4. A Zrinyiász politikai célzata. 5. „Irene“ cselekvényének indító tényezői. Achte Klasse. 1. A komikum Kisfaludy Károly vígjátékaiban. 2. Katona József és Grillparzer Ferencz „Bánk-bán“-ja. 3. Hunyadi János. 4. A korfestés Eötvös József báró „A falu jegyzője“ című regényében. 5. A lelkiismeret Arany János balladáiban.

Next