Nagyszebeni Hírmondó, 1994. szeptember (1. évfolyam, 1. szám)
2994-09-01 / 1. szám
i. évfolyam 1. szám 1994. szeptember -a. NAGYSZEBENI HÍRMON bő Az RMDSZ Nagyszebeni szervezetének lapja MAGYAR NYELVŰ RÁDIÓZÁS NAGYSZEBENBEN Nagyszebenben az ultrarövid hullámhosszon 5 magán rádióadó működik. A SZEBENI RÁDIÓ - RADIO SIBIU - a 67,01 MHz-ces hullámhosszon sugároz napi 24 órát. A 100 W-os rádióadó sugárzási területe 60 km. Aurelian Ploia?, a rádió igazgatója jóvoltából a rádiónak magyar és német nyelvű adása is van. 1993 december 10 óta félórás, majd 1994 június 4-től egyórás magyar nyelvű műsoridővel rendelkezünk. Hogy meddig, nem tudhatjuk, ugyanis egy fél évig egy másik nagyszebeni magánkézben levő rádió szintén sugárzott heti félórás magyar nyelvű műsort, majd az adásidőért akkora pénzösszeget kértek, amelyet kifizetni nem tudtunk. A RADIO SIBIU egyelőre nem igényelt pénzt a műsoridőért. Apropó pénz. Sajnos, sok minden múlik ezen. A rádiószerkesztés időt, energiát igénylő feladat. Érdekes, szép, de igényes munka, amelyet menetközben tanulunk a munkatársakkal együtt. Időnket, energiánkat minden anyagi vagy akár erkölcsi elismerés nélkül áldozzuk a célnak: a magyarságtudat fenntartásának. A nagyszebeni rádió magyar nyelvű adásának legnehezebb időszakában, az első 6 hónapon, a munkaközösség lelke, szervezője és a jdió bemondója Serfőző Emese volt. Heti egyórás műsoridőnk felosztása:1/2 óra az idősebbeknek, kedden du. 17.05 - 17.35 óra között, Kotilla Ildikó és Kotilla Emil szerkesztésében.1/2 óra a fiataloknak, szerdán este 20.25 - 21 óra között, Tóth Angéla, Wilhelm Zoltán és Serfőző Levente szerkesztésében. Ők alkotják a közkedvelt VAS triót. Mivel műszaki felszerelésünk jóformán semmi sincsen, adásaink élőben mennek. A fiataloknak szóló műsor közérdekű közleményeket, néha egy-egy riportot, vidám, tréfás, szórakoztató műsort sugároz és sok jó zenét. A felnőtteknek szóló műsornak állandó rovatai vannak. Ettől csak 3 alkalommal tértünk el: március 15, Anyák napja és a Gyermeknap alkalmával, mikor is az egész műsoridőt a témának szenteltük. Műsorainkat hírekkel, közérdekű közleményekkel, a városunk életében bekövetkezett eseményekkel kezdjük. Felhívjuk hallgatóink figyelmét a kiállításokra, tárlatokra, zenei audíciókra, vásárokra stb. A jobb tájékozottság érdekében a hivatalos közlönyben megjelent határozatok közül a közérdekűeket lefordítjuk és beolvassuk magyarul. A történelmi egyházak képviselőinek adásidőt biztosítunk. A stúdió vendégei voltak már többször is a katolikus, a református és az unitárius egyház nagyszebeni képviselői. Rendszeresek az irodalmi megemlékezéseink, amelyeket Kotilla Ildikó szerkeszt. Nyelvművelő rovatunkat Józsa Benjámin középiskolai magyartanár szerkeszti. Történelmi megemlékezéseket Kalmár Zoltán, a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke szokott tartani a rádióban. Kalmár Zoltán a bukaresti rádió magyar nyelvű adásának is munkatársa. Páll Judit történész szintén nagyon érdekes előadásokat tartott. Nagyszeben környékéről, annak érdekességeiről Kazinczy Jenő földrajz szakos tanár tart valóban nagyszerű ismertetőket. Filip Margit nyugdíjas tanítónő lelkes hozzáállása sokszor átsegített minket a nehéz időszakokon. Egészségügyi rovatunkat dr. Tóth Ida és dr. Bach Miklós szerkesztik. Zenés posta rovatunkban elsősorban népzenét sugárzunk. Zenei munkatársunk Agadrian Irén. Ő válogatja a zenei anyagot, hallgatóink zenekultúráját jótékonyan befolyásolja. A számos nehézség ellenére igyekszünk tartalmas műsorokat készíteni, hallgatóinkat informálni, tájékoztatni, nevelni és szórakoztatni. Szerény adásunkkal hozzájárulunk anyanyelvi kultúránk ápolásához, hagyományaink megőrzéséhez. Amíg lehetőségünk van rádión keresztül magyarul szólni, kötelességünknek érezzük az adást fenntartani. Szeptember 19-23 között zajlott le Zalakaroson a külhoni magyar elektronikus sajtó Világtalálkozója. A 16 országból érkezett 96 résztvevő megalakította a Külhoni Magyar Média Társaságot. A bemutatott műsoranyagok műhelyvitái nyomán általános igényként fogalmazták meg a szakmai képzés és továbbképzés szükségességét. Szükség lenne egy olyan hálózatra is, amely a külhoni szerkesztőségek közötti műsorcserét segítené elő. A zalakarosi találkozón a nagyszebeni rádió magyar nyelvű adása is képviseltette magát. Kotilla Ildikó a rádió munkatársa Románia Parlamentje új törvényt alkotott a háborús veteránoknak, a hadiözvegyeknek, a hadirokkantaknak, valamint a most először jogokhoz jutott túlélő házastársaknak járó jogokról és kedvezményekről. Az 1994. évi 44. törvényről van szó, amelyet Románia 1994. július 7-i 172. Hivatalos Közlönyében tettek közzé, mely egyben hatályba lépésének napja is, és amely a Romániai Magyar Szó országos napilap Törvénytár című új rovatában ez év július 29-én és augusztus 5-én, két részben, teljes terjedelmében, fordításban, magyar nyelven is megjelent. Mindazok részére, akik nem olvasták a törvényt, vagy akik ennek nem könnyen érthető, jogászias fordulatait, kifejezéseit nem értették meg, vagy nem jól értették, a következőkben megkíséreljük összefoglalni mindazt, amit e megadott jogok eléréséért, megszerzéséért a törvényről és ennek hatályban maradt "előzményeiről" tudni kell. Ki minősül ma háborús veteránnak? A kérdésre a 44. törvény 1. és 2. szakaszában találjuk meg a részletes választ. Tehát háborús veterán minősége van azoknak a személyeknek, akik a román hadsereggel az első és a második világháborúban vettek részt, és akik valamelyik következő helyzetbe sorolhatók: katonai egységben harcoltak, a belső övezetekben (hátországban) lövegek, aknák hatástalanításában vettek részt, hadianyag-leszállító vállalatokban katonai ellenőrző és átvevő bizottságok tagjai, vagy katonai parancsnokok voltak, az ellenség által időlegesen elfoglalt területeken a Nagyvezérkar által elismert egységekben, alakulatokban harcoltak, a katonai igazságszolgáltatásban, a katonai rendőrség, csendőrség, tűzoltóság tagjaiként, az operatív övezetekben rendőrszázad vagy létrehozott egység, alakulat tagjaként tevékenykedett a háború alatt, a Nagyvezérkar előírta időszakban, aki hadirokkanttá vált, aki hadifogságot szenvedett el. Úgyszintén háborús veteránnak tekintik a bármilyen területről az Egyesült Nemzetek hadseregeibe önként bevonult és ezekben harcoló román állampolgárokat, azokat a lakosokat, akiket az 1940-1945 közötti időszakban az időlegesen elfoglalt román tartományokban kötelezően soroztak be vagy mozgósítottak, és akik más ország hadseregében harcoltak, amennyiben megtartották vagy újra felvették a román állampolgárságot és romániai lakhelyüket (kiemelés tőlem D. L.), azokat a német nemzetiségű személyeket, akiket kötelezően a német hadseregbe soroztak be, amennyiben megtartották vagy újra felvették a román állampolgárságot és romániai lakóhelyüket. A háborús veterán minőséget viszont nem szerezheti meg az, aki hazaárulást követett el, vagy az ország területén kémként vagy diverziókeltő ügynökként az ellenség javára szóló felhasználását elfogadta, mely tetteit jogerős bírósági határozat állapították meg, önkéntesként idegen hadseregben a haza vagy az Egyesült Nemzetek ellen harcolt, vagy az ellenség által időlegesen elfoglalt területeken a honi lakosság ellen terrorcselekményeket vagy gyilkosságokat követett el, végül az sem, aki a román hadseregből a háború alatt megszökött - folytatás az 4. oldalon-