A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium diplomamunkái, 1996

Rotter Annamária: A jegyzet a Szabadság című kolozsvári napilap 1995-ös évfolyamában

útján a kommentár műfajcsalád műfajai, továbbá a publicisztikának a társadalmi tudat kulturális megnyilvánulására való kiterjesztése útján a műkritika műfajainak családja. * Domokos Lajos a XIX. század végén alakuló riportot és publicisztikát nevezi az újságírás "nehéztüzérségének", egyrészt azért, mert ez a két műfaj úgymond felszólítja az olvasót az együttgondolkodásra, az önálló megismerést helyezi előtérbe, s így az olvasott cikk katarzis-élményt vált ki. Másrészt pedig ez a két műfaj elvár két intellektuális közeget, az egyik amely egyéni technikájával, asszociációs készséggel rámutat az­ összefüggésekre, az információ lényegére, és egy másik közeget, amely empátiával, nyitottsággal befogadja azt. A publicisztika az értelmezés és meggyőzés szándékával formált, a sajtóban nyilvánosságra hozott vélemény. A Szabadság című kolozsvári napilapban, a jegyzeteket és más publicisztikai írásokat közlő oldal általában a harmadik, és a "Vélemények" fejlécet viseli. A publicisztika kifejezés a római publicus szóból ered, mely nyilvánosságot, közéletet jelent. A publicisztika kifejezetten szubjektív nézetek megfogalma­­­­z­­ását szolgálja, adott esetben közvetlenül politizál, írójának meggyőződésén alapul, szenvedélyességnek ad hangot. Az újságíró gondolatmenetének követése új információkat világít meg. A publicisztika mindig gondosan szerkesztett irodalmi eszközökkel él. Formaérzék, elemző- és összefogóképesség, nyelvi műveltség és kifejezőkészség nélkül a meggyőzés hevülete és ereje nem nyilvánulhat meg. A publicisztika sajtón kívüli egyik gyökere a retorika, s egyik leghatásosabb eszköze a logika. A publicisztika retorikája és logikája nem csupán nyersanyag, a cikkekben a meggyőzés pszichológiai folyamatának érdekében intuitív és racionális elemek egyesülnek. A sajátos - kiváltképp a publicisztikában érvényesülő hatáseszközök a következők:

Next