A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium diplomamunkái, 1999

Varga Anikó Emese: Olvasói igények és újságírói követelmény a romániai magyar sajtóban, ezen belül a Szatmári Friss Újságban

Melyik társadalmi réteghez akarnak szólni a ma megjelenő magyar nyelvű napilapok? Az országban megjelenő hat megyei napilap, valamint az egyetlen ors­zágos napilap általában a magyarsághoz akar szólni, a megcélzott olvasói réteg tehát korosztálytól és társadalmi rétegtől független. Miközben minden potenciális újságolvasót meg akarunk fogy, így veszítjük el a magyarság újságolvasóinak felét. Ritka az a napilap melynek szerkesztése jól felépített koncepció szerint működne, egyaránt szólni kívánunk az értelmiséghez és a falusi földműves bácsihoz, a serdülőkhöz és a háztartásbeli édesanyákhoz. Csakhogy ilyen széles skálát eredményesen átfogó teljességgel lehetetlen. Ezért most ott tartunk, hogy olvasóink azért rendelik meg a magyar nyelvű újságot, mert az az egyetlen magyar nyelvű megyei lap. A szerkesztés alapkoncepciója a műfajok arányában realizálódik. Aki tehát lapot szerkeszt, annak el kell döntenie, hogy elsősorban kihez akar szólni Egy kis formátumú, tabloid napilap a legszélesebb olvasóközönséget célozza meg, méghozzá az alacsonyabb iskolázottsági szintű, általában újságot is keveset olvasó közönséget vonzza, olyanokat akiknek a figyelem-koncentráló képessége, a fáradtság, a műveltség hiányai, vagy bármi más ok miatt gyengébb, s rendszerint a közélet gondjai sem túlságosan foglalkoztatják őket. Ezzel szemben a nagyalakú lapban gyakoriak a komoly riportok, elemző cikkek, karakteres véleményeket megfogalmazó publicisztikák. A tabloid és a tekintélyes politikai napilap természetesen csak két véglet, közöttük számtalan árnyalat és a két típustól céljai szerint eltérő szerkesztőség létezhet. Ám mindegyiknek tisztáznia kell, hogy milyen funkciót tud vállalni a sajtó általános funkcióin belül, s reményei szerint ezt milyen közönségréteg megnyerésével képes legelőbb megvalósítani. Természetesen ez a koncepcióvállalás szorosan összefügg azokkal az anyagi kondíciókkal, melyek között egy-egy lap készül, s a remélt jövedelmezőség mértékével is. A szerkesztés alapelvei azután szinte automatik­usan kedvezőbb helyzetbe hoznak bizonyos műfajokat, s a háttérbe szorítanak másokat. A változatosságra minden médiának szüksége van, hiszen a fogyasztók tűrőképessége egyre kopik mindenfajta monotóniával, egyhangúsággal szemben. Az unalom, az egyhangúság ellen nemcsak az újságműfajok rövidítésével lehet védekezni, hanem a műfajok változatosságával is. A szerkesztők a műfajok váltakozásában rejlő lehetőségeket keresve keztek élni a

Next