Napi Délkelet, 1992. június (1. évfolyam, 31-54. szám)

1992-06-01 / 31. szám

1992. JÚNIUSI., HÉTFŐ Az FKGP elemzése A Független Kisgazdapárt elnöksége és képviselőcsoportja a hét végén Balatonföldváron konzultatív ülést tartott. A résztvevők ele­mezték az ország kül- és belpolitikai helyzetét. Erről szombaton tá­jékoztatást adtak az MTI-nek. Megállapították, hogy a különböző optimista jelzések ellenére az ország gazdasági, politikai jóléti és morális helyzete fokozottan romlik. A tulajdonviszonyok rendezet­lensége akadályozza a gazdasági szerkezet gyorsabb átalakítását, a tőkebeáramlást és a várt gazdasági fellendülés megvalósulását. A rosszul sikerült gazdasági, kárpótlási és átmeneti törvények, és ezek rendkívül lassú megvalósíthatósága a mezőgazdasági ágazat­ban hosszan tartó zavart okoz, ami komoly termésvisszaeséshez és piacvesztéshez vezet. Csatlakozás a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez Műszakilag megvalósítható, hogy Magyarország csatlakozzék a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez - állapítja meg az a ta­nulmány, amelynek alapján a napokban foglaltak állást az érdekel­tek arról, hogy Magyarország tagja lehet a Villamosenergia Terme­lők és Elosztók Szövetségének (UCPTE). A kelet-európai partnerek szállítási hajlandóságának bizonytalansága miatt a magyar gazda­sági kormányzat elhatározott célja az energiabeszerzések diverzifi­kálása. Ennek jegyében vizsgálták meg a magyar villamosenergia­iparban dolgozó szakemberek, hogy miként lehet kapcsolódni a nyugat-európai rendszerhez Nemzetközi ifjúsági konferencia Mindent meg kell tenni azért, hogy a kelet-európai térség népei közelebb kerüljenek egymáshoz, rendezzék politikai kapcsolataikat és jelentős mértékben javítsák gazdasági együttműködésüket - fo­galmazták meg a magyar, román és szlovák határ menti ifjúsági szervezetek képviselői háromnapos, nemzetközi konferenciájuk zá­ródokumentumában, amit vasárnap dolgoztak ki és fogadtak el Nyíregyházán. A záródokumentumban megfogalmazták továbbá: kezdeményező szerepet vállalnak a kelet-európai régió nemzeteit elválasztó határok szabad átjárhatóságának elérésében. Mindent megtesznek azért, hogy a határátlépéseket szigorító rendelkezése­ket valamennyi érintett ország megszüntesse a közeljövőben. Vállalkozói fórum Dunaújvárosban Az önkormányzatok többsége nem segíti kellőképpen a vállalko­zókat, vállalkozásokat, azok érdekeinek a figyelmen kívül hagyásá­val dönt a településfejlesztési s más, őket is érintő kérdésekben. Egyebek között ilyen, s ehhez hasonló problémákról esett szó szombaton Dunaújvárosban a város és a környező 15 település vál­lalkozóinak részvételével megrendezett fórumon. A tanácskozáson sok szó esett arról, hogy a felemelt társadalombiztosítási járadék rendkívül nagy terhet jelent a vállalkozók többségének. Ezért a du­naújvárosi tanácskozáson részt vevők nagy része is csatlakozott a szerencsi Iposz által elindított kezdeményezéshez, s aláírásával kérte a társadalombiztosítási terhek enyhítését, s azt, hogy a vállal­kozók megkérdezése nélkül ne döntsenek az őket érintő kérdések­ről. Indiai nap Miskolcon A Sant Mat, a lélek, a látás tudományának magyar, német és osztrák hívei rendeztek szombaton Miskolcon, a Vörösmaty Klubban, mintegy kétszázan, egész napos programot. Miskolcon egy évvel ezelőtt, a Bécsben élő Carmen Lucia Shöpf, a ma élő leg­nevesebb indiai mester, Sant Rajinder Singh egyik legjobb tanítvá­nyának vezetésével kezdődtek el a foglalkozások, s mára Miskolc a Sant Mat magyarországi centrumává vált. Az önismereten alapuló tudomány iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Közéleti napilap Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Szigligeti utca 6. Telefon: (66) 24-204. Fax (66) 22-373. Igazgató: Kepenyes János Főszerkesztő: Szatmári Ilona Felelős szerkesztő: Seres Sándor Kiadó: Köröspress Kft. Készült: a Denbinder Színes lap- és Könyvnyomdájában, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Felelős vezető: Bereznai Miklós, igazgató. Terjeszti: a Köröspress Kft. terjesztői hálózata és a Magyar Posta. A lap előfizethető a terjesztőknél és a postahivatalokban. Szétvált a szerb és a román iskola Battonyán Eddig is volt Battonyán nem­zetiségi oktatás. Saját külön épületében működött a szerb és román általános iskola, igaz, egyként, közös igazgatás alatt. Az idén szeptembertől viszont mind a kettő autonóm nemzeti­ségi intézményként kezdi a tan­évet. De ez a megoldás sem igazán új, hiszen valamikor pontosan ugyanilyen jogállásuk volt. • Hogyan is alakult ki ez a hely­zet, miért döntöttek a változás mellett, erről kérdeztük Takács Dezső polgármestert, aki el­mondta, hogy a '60-as évek ele­jéig valóban külön-külön dol­goztak az iskolák, s a tantár­gyakat zömében anyanyelven oktatták. Mára már úgy módo­sult a helyzet - s ez valószínű­leg nem battonyai specialitás -, hogy kevés a gyerek, s otthon­ról nemigen „hozzák” magukkal az anyanyelvüket. Az iskolában is magyarul okítják őket, tehát nemigen alakulhat ki az úgyne­vezett anyanyelvi környezet.­­ Battonyát annak idején szerbek és románok alapították, leszármazottaik azóta is itt él­nek. Itt található legnagyobb létszámban szerb nemzetiség, akik különben romániai rokona­ikkal, a pécskai, tornyai szerb­séggel tartják a kapcsolatot - mesélte tovább a polgármester. - Tulajdonképpen teljesen jo­ gos részükről a kérés, hogy rendezzük a nemzetiségi okta­tás ügyét. Decemberi ülésün­kön vetődött fel először ez a kérdés. A döntés értelmében augusztus 1-jétől két külön is­kola lesz, két külön igazgatóval. - Mindez többletköltséggel is jár... - Ezek kis létszámú iskolák voltak eddig is, igen alacsony normatív támogatással. Körül­belül kétszer annyit tesz hozzá az önkormányzat, mint amen­­­nyit központilag kap... - Kik lesznek az igazgatók? - Két igazán elhivatott ember. A szerb iskolának Boczkó Krisztina lesz a vezetője, aki egyedül pályázott, és maga is innen származik. A román isko­la igazgatói állására kilenc pá­lyamű érkezett, ebből hét a ha­táron túlról, ugyanis egyszer egy romániai újságban is meg­­mentettük a felhívást. Végül az aradi Alexandru Blaga mellett döntöttünk. Ők mindketten most kezdték tantestületeik ki­alakítását, programjuk kidolgo­zását. - Eléri-e célját a válás? - Talán a huszonnegyedik órában, de sikerül megőrizni nemzetiségeink anyanyelvét. Arra kell törekedni, hogy erős iskola legyen mindkettő, s akkor az idegen nyelv vonzó lehet a magyar lakosok számára is. Mise a kápolnában, kiállítás a díszteremben - Egyik fülemmel a ma­darak csicsergését hal­lom, a másikkal meg a plébános úr szavait - je­gyezte meg szombaton estefelé a szabadkígyósi kastélyparkban egy néni. Azért történhetett meg ve­le ez a nem mindennapi eset, mert nem fért be a kápolnába, és a lépcsőn, ahol állt, valóban egy­szerre lehetett figyelni mindkét dologra. Szombat este - 1945 óta először - újra miséz­tek a kastélykápolnában, amit eddig raktárnak használtak. A szakmun­kásképző mostanra rend­be tette, és ahogy dr. Ko­máromi Sándor igazgató­tól megtudtuk, májustól szeptemberig havonta egyszer itt tartják majd az istentiszteleteket. A mise után kiállítás nyílt a díszteremben Lükő Gábor etnográfus rajzai­ból. Sárkányok között a címe a tárlatnak, melyet végignézve megtudhat­juk, hogy az a bizonyos sárkányos motívum hol, milyen formában fordult elő szerte a világon. Az idős etnográfus ma­ga is ott volt a megnyitón, és hogy még szemlélete­sebb, érthetőbb legyen minden, hallhattunk egy népballadát a sárig kicsi kígyóról Csoóriné Marosi Júlia népdalénekestől. A kígyócska nem is éppen távoli rokona a félelmetes sárkányoknak, amik nem­csak meséinkben, dala­inkban tűnnek fel, hanem más formában a díszítő­­művészetben is. Lükő Gábor minderről tartott egy előadást, melyet a közönség nagy élvezettel hallgatott. Az alaphangu­lathoz hozzájárult az is, hogy az iskola sütőtanulói igazi kígyóskalácsot ké­szítettek a vendégeknek. (k.) NAPI DÉLKELET Diszkót az emlékműhöz Diszkúttal bővült a hét vé­gén a székesfehérvári Mátyás király-emlékmű. Az uralkodót és a hét szabad művészetet ábrázoló kompozíció egy rész­letét 1990-ben, Mátyás király halálának 500. évfordulóján avatták fel. Akkor idő és pénz hiányában csak az uralkodó alakja, valamint a szoborcso­port két mellékfigurája készült el, s úgy tervezték, hogy a meglevő részleteket folyama­tosan egészítik majd ki, s bőví­tik mindaddig, amíg az emlék­mű teljessé nem válik. Ennek a folyamatnak a részeként lep­lezték le vasárnap ünnepség keretében a díszkutat Melocco Miklós alkotásá­val méltó emléket állított a humanista uralkodónak Szé­kesfehérvár, az a város, amely koronázásának, fényes esküvőjének, temetésének a színhelye volt. „Lopakodók” a könyvtárban Vasárnap délelőtt makettkiállí­tás nyit Békéscsabán, a megyei könyvtár aulájában, melyet június ötödikéig lehet megtekinteni. A nyitást megelőző délután, a ké­szülőfélben levő kiállításon keres­tem meg azokat a fiúkat, akik el­hozták munkáikat, és most bemu­tatják az érdeklődőknek. Velük beszélgetve egy érdekes világ tá­rult fel előttem. Mint megtudtam, körülbelül száz darab kiállítási tárgy tekint­hető meg itt, amelyek zömmel re­pülők, de vannak helikopterek és működő vasúti terepasztal is. - Mennyi időt vesz igénybe egy makett elkészítése? - kér­deztem a lelkesen készülődő srá­coktól. - A legegyszerűbbel is el kell tölteni legalább húsz órát, a na­gyobbak pedig néha több százat igényelnek - válaszolta egyikük. - Minden a készítő igényességén múlik, hiszen egy kisebb gép pre­cíz kivitelezése is beletelhet száz munkaórába. - Mindegyik itt látható ma­kett valódi gép kicsinyített má­sa? - Igen, bár a MIG-37-es - a szovjet lopakodó - nem egészen biztos, hogy ilyen, mert arról még nem került nyilvánosságra fénykép. A tárolókba egyébként egy időrendi csoportosítás szerint kerülnek a makettek. A legrégibb, első világ­háború előtti gépeket, az első su­­gárhajtásúakat, és a legmoder­nebb repülőket különítjük el. Ahogy a vitrinek közt sétálok, valóban megtalálok itt a legősibb­től, a modern utasszállítókon ke­resztül, az öbölháborúban harcolt F-117-es „lopakodóig” mindenfé­le típust. - Mennyi idő telik el egy új gép rendszerbe állítása és a makettjének kiadása között? - Hatalmas verseny van a ma­kettgyártó vállalatok között, hogy ki tudja hamarabb piacra dobni az új modelleket. Ezért alig van idő­beli eltérés egy új repülő és a ma­kettjének megjelenése közt. Ami­kor az F-19-es kicsinyített mását először mutatták be, a kiállításon a kémek is megjelentek, mert még ők sem tudták, hogy nézhet ki.­­ Gyönyörűek ezek a mun­kák, de nektek „csak” ki kell szedni a dobozból és össze­rakni... - Ez bizony tévedés. Renge­teg egyéb feladat is van még ve­lük. A festést is magunk végez­zük, ez pedig nagyon aprólékos és időigényes dolog. Előfordul, hogy pontatlan a gyár által kiadott makett, ilyenkor fényképek alap­ján nekünk kell kijavítani. Készí­tünk modellváltozatokat is, ami­kor egy alaptípust alakítunk át kü­lönféle továbbfejlesztett vagy ré­gebbi változatokká. Szóval egy kicsit „őrültnek” kell lenni ehhez. - Mi az, amiért mégis érde­mes csinálni? - Egyszerűen jó érzés látni az elkészült munkát. Amíg nézelődöm és velük be­szélek, végig lelkesen magyaráz­zák a különféle fogásokat, az iga­zi repülők történetét, műszaki sa­játosságaikat. Látszik, hogy ott­hon vannak a témában, ez az ő világuk. Ráadásul roppant „fertő­zőképesek”, mert hallgatva őket és látva a modelleket, már jóma­gam is szemezni kezdtem a kiál­lítás ideje alatt megvásárolható ötvenféle makett egyikével. vm­. FOTÓ: VILÁGOSI M. ATTILA

Next