Napi Délkelet, 1992. július (1. évfolyam, 59-89. szám)

1992-07-14 / 72. szám

NAPI DÉLKELET . Mint lapunk tegnapi számában hírül adtuk, Békéscsa­ba ismét nagyszabású nemzetközi rendezvény szín­helyévé vált, ugyanis a megyeszékhelyen kezdetét vette a VI. Európai Gyermekszínjátszó Találkozó, me­lyen 27 ország 250 gyermeke vesz részt. A hétfő délutáni hivatalos megnyitó előtt a Korzó tér nagy számú közönsége előtt megjelent a Napi Délke­let hasábjairól már jól ismert Tücsök Peti (alias Berényi Nagy Péter), aki a színjátszó fesztivál kabalafiguráját keltette életre zenével, énekkel. Ezután a Békéscsabai 11-es Számú Általános Iskola tanulói adtak elő két rö­vid vásári komédiát („Ördögöt idéz a diák”, „Az ellopott kakas”), melyre Ternyák Katalin tanárnő készítette fel őket. Következett a várva várt Nyulambulam együttes és a Micimackó, Bóbita, majd Miki manó dallamai után a Széchenyi Művészeti Csoport és a Rábai Tánc­­együttes mutatta be kalotaszegi lakodalmas népi játé­kát. A lelkes színjátszó gyerekek és a kitartó közönség nagy bánatára a hangosítás csapnivaló volt, így alig le­hetett hallani az előadásokat... Hat óra után felkerekedett az időközben öt-hatszáz főnyire szaporodott sereg, és karneváli menetben in­dult el a városháza elé, melynek erkélyéről Pap János polgármester a következő szavakkal köszöntötte a résztvevőket: „Nagy öröm a város számára, hogy ven­dégül láthatja ezeket a vidám fiatalokat, akik között most remélhetőleg barátságok szövődnek. A sokféle országból érkezettekkel kicserélhetjük kulturális érté­keinket, mindennapi gondjaink közé becsempészi ma­gát az öröm. Köszönjük az európai bemutatkozás le­hetőségét. ” Az ünnepélyes megnyitó után a polgármester az er­kélyhez támasztott létrán ereszkedett alá, majd átadta a város kulcsát Patrick Quinetnek, az EDERED (Euró­pai Drámapedagógiai Társaság) titkárának. Megnyílt a kapu, betódult a tömeg, állófogadás, majd diszkó kö­vetkezett, melyen a külföldi és magyar színjátszók mellett a város gyermekei is részt vettek. A takarodó tervezett időpontja 21.30 volt, ám ez - a nagyszerű hangulatból következtetve - bizonyára jócskán eltoló­dott. Ladnyik Erzsébet­FOTÓ: VILÁGOSI M. ATTILA A polgármester létrán érkezett Patrick Quinet reméli, hogy ez a kulcs számtalan ajtót nyit még meg Európában... Kapcsolatunk Izraellel Vízhányó Lászlótól, Békéscsaba képviselő-testületének tagjától meg­tudtuk, hogy alakulóban van a Ma­gyar-Izraeli Baráti Társaság Békés Megyei Szervezete. Első összejöve­telüket június 18-án tartották és ekkor megválasztották tisztségviselőiket is. Az elnök Vízhányó László, a szerve­zőtitkár dr. Goldman György, a gaz­dasági titkár Szabó Istvánná lett. A társaság cégbírósági bejegyzése most folyik s mivel erre vonatkozó ké­relmüket június 24-én beadták, ez né­hány héten belül megtörténik. Eddigi összejöveteleiken 20-30-an - zömmel vállalkozók - vettek részt. Vízhányó László elmondta, hogy egy ilyen társaság iránti igény a hazánk­ból s jelen esetben Békés megyéből Izraelbe származottak és az itteni zsi­dóság részéről merült fel. Ezenkívül a vállalkozók is szükségesnek tartották a kapcsolatfelvételt. Az első alkalom­mal sok szervezetnek küldték el meg­hívóikat, így a társaságban hatféle párt tagjai is jelen vannak. Legfontosabb céljaik a magyar és az izraeli nép közötti társadalmi, tudo­mányos, gazdasági, idegenforgalmi, sport, művészeti, kulturális és vallási, valamint személyi kapcsolatok meg­teremtése és ápolása. A baráti társa­ság tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki célkitűzései­ket elfogadja és azok megvalósításá­ban tevékenyen részt vesz. Augusztus 27-én ünnepélyes alaku­ló gyűlést tartanak, melyre Izrael ma­gyarországi nagykövetének sajtóatta­séját és Raj Tamás SZDSZ-es or­szággyűlési képviselőt is szeretnék meghívni. Jelenlegi címük: Békéscsa­ba, Szent István tér 7., de ez a későb­biekben még módosulhat. (via) Tördelem... ... a kezem, tördelem a kezem... nem hülyültem meg, csak tördelem a ke­zem. Szűk hónapon belül immár a harmadik cikkecském vége marad le a sors, no meg a technikai szerkesz­tés kifürkészhetetlen akarata folytán. Tördelem a kezem, mert sejtelmem sincs arról, hogyan kellene úgy ír­nom, hogy mindenképpen értelme le­gyen valamely szösszenetemnek. Lehet, három-négy variációval kell szolgálnom a befejezésre, és akkor annak esetleg értelme is lesz? Nem mintha attól tartanék, hogy forrada­lom tör ki Magyarországon, amennyi­ben a Napi Délkeletben lemarad egy­néhány slusszpoén, csattanó, de hát... Értik, ugye? Olyan ez, mintha idő előtt érne véget egy zongoraverseny, vagy a 80. percben fújnák le a futball­meccset. Ha valakit érdekel még, teg­napi, a 14. oldalon megjelent Aha cí­mű jegyzetem a kéziratban így ért vé­get: „Aha. Én meg majd hiányzok a földrajz óráról. ” Ezen utolsó mondatot pedig most már csak azért pötyögöm le, hogy ez maradjon le, ha már valaminek min­denképpen el kell tűnnie a tördelés homályában. (d) 1992. JÚLIUS 14., KEDD A szeghalmi képviselők nem a polgármesternek esküdtek fel A múlt hét közepén tartott rendkívüli képviselő-testületi ülés (képviselők kezdemé­nyezésére) lett volna hivatott eldönteni, bizalmat sza­vaz­­zon-e, vagy megvonja a bizal­mat Kovács Imre szeghalmi polgármestertől. A testület több tagja és a polgármester közötti viszony hónapok óta rendkívül feszült. A szavazás két okból nem va­lósulhatott meg. A minősített többséghez szükséges lét­szám ugyanis nem volt meg. A másik pedig,, hogy a bizal­matlansági indítványt önmaga ellen kellett volna kérnie a pol­gármesternek, de ő ezt meg­tagadta. Ez a senkinek nem jó állapot az eddig közömbösen szemlélők körében is nyugta­lanságot okoz... A megoldást illetően a vé­lemények megoszlanak: mondjon le a polgármester; mondjon le a testület vagy mindkettő; képviselők ne menjenek el az ülésekre; ad­ják le mandátumukat; írjanak ki időközi választásokat stb. Dönteni kellene, de mit: ez a július 13-i ülés sokakat ér­deklő kérdése volt. Nos, a kérdés továbbra is kérdés maradt. A tegnapi ülés úgy kezdő­dött, hogy Zsadányi Sándor­­né képviselő elemezte a tör­ténteket (bár azon nem volt jelen), majd így folytatta: nem ért egyet azzal, miszerint azok a képviselők alkalmatla­nok lennének, akik azon a testületi ülésen nem vettek részt. Az is érthetetlen - mondta hogy a polgármes­ter nem jut el oda, hogy 18 ember több mint egy (a testü­let különben 19 tagú - a szer­ző megj.), egyébként egyet­ért azzal, hogy bizalmi indít­ványt kérjen a polgármester önmaga ellen. Kijelentette azt is, hogy a testületnek dolgoz­ni kell, mert nem a polgármes­ternek esküdtek fel, hanem a városnak. Dr. Tóth Imréné képviselő kérte a képviselőtársakat, hogy akik nem vállalják a kö­zös munkát, ők mondjanak le. Magyar Mihály képviselő azt fejtegette: a polgármester nem hajlandó önkritikát gya­korolni, noha 15 képviselő az alkalmatlanságát állapította meg. Kovács Imre polgármester röviden válaszolt az elhang­zottakra. Elmondta: sok szeg­halmi polgár telefonon és sze­mélyesen azt tanácsolta, tart­son ki, ne futamodjon meg. Ezek után - a polgármes­ter elnökletével - az önkor­mányzati ülés (12 fővel) an­nak rendje és módja szerint elkezdődött... Oravszki Ferenc A razzia megyei­­ eredményei Lapunk tegnapi számá­ban hírül adtuk, hogy az or­szág egész területére kiter­jedő fokozott közlekedési el­lenőrzés során a rendőrök szombaton és vasárnap 2 ezer szabálysértési eljárást kezdeményeztek, és több mint 2 millió forint helyszíni bírságot szabtak ki. Batiz Gyula rendőr százados, a Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedési osz­tályának helyettes vezetője arról tájékoztatta a Napi Dél­keletet, hogy a fentebb jel­zett időszakban a megyében 19 ittas vezetés, 13 gyors­hajtás, 2 elsőbbség meg nem adása, egy szabályta­lan előzés, 11 műszaki hiba, 5 tilos jelzésen való áthala­dás és 54 egyéb (a lámpa nem világított, az elakadást jelző táblát nem tették ki, stb.) történt. Hét esetben nem közlekedési szabály­­sértésre (például lopás) is fény derült. A megengedett sebessé­get túllépő autókról 69 felvé­telt készített a traffipax, a helyszínen 418 személyt bír­ságoltak meg, mégpedig összesen 132 ezer 900 fo­rintra - közülük 38 külföldi állampolgár volt, ők 20 ezer 100 forinttal lettek szegé­nyebbek. Az ellenőrzés tapasz­talatait természetesen ké­sőbb vonja meg a megyei rendőr-főkapitányság. (d.l.) 99 Egyéves hosszabbítást vállalt az igazgató Már többször is beszámoltunk lapunkban a mezőkovácsházi iskolaigazgató-választás újabb és újabb fejleményeiről. Akik figyelem­mel kísérik lapunkat, tudják, hogy az 1. szá­mú iskola igazgatói állására a régi vezető, Csicsely Sámuel pályázott csupán, akit a tan­testület háromnegyed része támogatásáról biztosított. A képviselő-testület azonban nem volt ilyen egységes. Sem ellene, sem mellette nem jött össze a szükséges minősített több­ség, a nyolc szavazat, így nem tudtak dönte­ni. A második rendkívüli ülésen ismét elhang­zott az a javaslat, hogy bízzák meg egy évre a régi igazgatót, utána pedig írjanak ki új pályá­zatot. Az érintett egy hét gondolkodási időt kért, amely tegnap járt le. Délután felhívtuk Csicsely Sámuelt az isko­lában. Elmondotta - s ezt a jegyzőnőnek át­adott levelében le is írta -, hogy személyes indíték, vagy politikai taktika nem vezérli, de úgy érzi, az iskola, a tantestület, a gyerekek érdekében erkölcsi kötelessége a szakmai irányítást vállalni, így az ajánlatot - mely meghosszabbított igazgatói megbízatásra, egy évre szól - elfogadta... (k) KAMIONIN­VÁZIÓ (Folytatás az 1. oldalról) Novák István és Ladányi Zoltán határőr századosokkal hétfőn dél­előtt beszélgettünk a helyszínen, amelyből megtudtuk, hogy az invá­zió már lecsendesülőben van. Az említett útszakaszon ez időben nyolcvan kamion vesztegelt. A te­hergépkocsik 600 perces várako­zási idővel haladhatnak át a határ­­állomáson. Ladányi Zoltán szerint, ha nem csatlakozik több jármű a várakozókhoz, akkor a mai nap fo­lyamán mind a nyolcvan elhagyhat­ja az országot. A személyforgalom hétfőn zavartalanul, várakozás nél­kül zajlott. A csúcs vasárnap volt, mikor is 420 perc volt a maximális várakozási idő. A hétfő reggeli 6.30 órai jelentésre alapozva a gyulai határátkelő állomáson kedvező a várakozási idő. Viszonyításként Nagylaknál a kamionok 1440 per­cet, a személygépkocsik 900 per­cet, Biharkeresztesnél a kamionok 180, a személygépkocsik 60 percet kénytelenek várakozni. A gyulai határátkelő állomást már rég kinőtte az áthaladó forgalom. 1989-ben évente 200-300 ezer ember haladt át rajta, míg 1992 első felében már ez a szám meghaladta az egymilliót. A fejlesztésről román és magyar részről egyaránt vannak elképzelések, de hogy ez mikor va­lósul meg, azt nem tudhatjuk. Ga­­lisz Géza, a Hungária Határspedí­­ció gyulai kirendeltségének vezető­je szerint a román fél érthetetlen okok miatt nehezíti a helyzetet. Kü­lönböző szankciók bevezetésével akadályozva a zavartalan kamion­­forgalmat. A múlt héten például nem engedték be országukba a ve­gyi árukat fuvarozó tehergépkocsi­kat. Még a mosószert, szappant szállítókat sem. BMZ

Next