Napi Délkelet, 1992. augusztus (1. évfolyam, 90-119. szám)

1992-08-01 / 90. szám

1992. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT A VILÁGBAN Az USA a legnagyobb adós Súlyos pénzügyi helyzetben van az ENSZ: július közepéig a tagállamok 908,5 millió dollár befizetéssel maradtak adósak - derül ki abból a jelentésből, amelyet csütörtökön tettek közé a világszervezetben. A legnagyobb adós az Egyesült Államok 555 millió dollárral, őt követi Oroszország 138 millióval. A na­gyobb tartozást felhalmozók között van még Dél-Afrika 47, Bra­zília 33, Ukrajna 17 és Irán 11 millióval. Pénzügyi gondok van­nak a békefenntartó erők finanszírozásának terén is, az adós­ság eléri az egymilliárd 752 millió dollárt. Az Egyesült Államok itt is a legnagyobb adós, 757,4 millió dollárral. Benderi: lövöldözés A békefenntartó erők Dnyeszter melléki bevonulása ellenére újabb lövöldözés volt péntekre virradó éjszaka Benderi városá­ban: a Dnyeszter Menti Köztársaság gárdistáinak állásait akna­vetőkkel lőtték. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint négy ember megsebesült. Összetűzéseket jelentettek Dubosszári körzeté­ből is. Orosz gabonaimport Oroszország idei gabonaimportja elérheti akár a 23 millió tonnát - ezt az orosz mezőgazdasági miniszter jelentette ki, amikor csütörtökön megbeszéléseket folytatott Moszkvában tartózkodó francia partnerével. A kijelentéssel kapcsolatban a Reuter arra emlékeztet, hogy a Nemzetközi Búzatanács az 1992/93-as betakarítási évre 19 millió tonnára becsülte a gabo­na orosz behozatalát. Százrubeles érme A krónikussá vált pénzhiány enyhítésére az orosz központi bank megkezdte a magasabb címletű pénzérmék kibocsátását is. A sorozat első részeként jelent meg a százrubeles érme. E fémpénzt hamarosan követi az egyrubeles, háromrubeles, tíz­rubeles, húszrubeles és ötvenrubeles érme is. A rubel váltópén­zével, a képek kibocsátásával viszont leállt a bank, a tízkope­­kes váltópénz kivételével. Oroszországban a hónap elején bo­csátották ki az ötezer rubeles címletű bankjegyeket. Nem találtak tiltott fegyvert Rolf Ekeus, az iraki tömegpusztító fegyverek feltárását vég­ző ENSZ-csoport vezetője sikerként könyvelte el, hogy a szak­értők átvizsgálhatták a bagdadi mezőgazdasági minisztérium épületét. Ekeus csütörtöki sajtóértekezletén beszélt erről New Yorkban, miután előzetes tájékoztatást adott vizsgálódásainak eredményeiről a Biztonsági Tanács tagjainak. A szakértői cso­port vezetője azt is közölte a testülettel, majd az újságírókkal, hogy egyelőre nem találtak semmilyen tiltott fegyvert az épület­ben. Felfújható bikini Egy kaliforniai fürdőruha-tervező cég minden eddiginél me­részebb női bikinivel rukkolt ki az idén. Ez pedig nem más, mint a felfújható bikini. Az ötlet a felfújható, légpárnás sportcipők technikai megoldásán alapszik. A lényeg abban áll, hogy a für­dőruha megnagyobbított melltartókosara felfújható, pontosab­ban egy minipumpával levegő juttatható a meltartó lágy mű­anyagból készült kamráiba. Az új viselet a „Top Secret”, vagyis a „Szigorúan Titkos” nevet kapta alkotójától. Schwarzenegger új filmje Az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb filmcsillagával, Ar­nold Schwarzeneggerrel kötött megállapodást a Columbia Pic­ture filmvállalat. Ennek értelmében ő játssza a főszerepet az Utolsó hős című új, reménybeli kasszasikerfilmben. Arról nin­csenek megbízható értesülések, hogy az új főszerepért mennyit kap Schwarzenegger. A Terminator 2-ért körülbelül 15 millió dollárt fizettek neki, s valószínű, hogy új filmjéért sem kap majd kevesebbet. Elefántsegély Mintegy 200 ezer dolláros gyorssegélyt ajánlott fel egy ame­rikai állatvédő egyesület a zimbabwei kormánynak végveszély­be került elefántok megmentésére. A tervek szerint a Gonarez­­hou nemzeti parkból a környező mezőgazdasági területekre te­lepítenek át 400 elefántot, mert ott a vadak könnyebben jutná­nak élelemhez és ivóvízhez. Zimbabwét az utóbbi évtizedek legsúlyosabb szárazsága sújtja. A nemzeti park növényzete jó­részt kipusztult, ivóvíz alig akad. A park területén ötezer elefánt kóborol élelem és ivóvíz után kutatva, kétszer annyi, mint amennyit a park el tudna tartani. DÉLSZLÁV DOSSZIÉ Viszonylag nyugodt éjszaka után péntek reg­gel súlyos harcok robbantak ki Szarajevóban és Bosznia-Hercegovina más válságövezeteiben - közölte a zágrábi rádió. A szerb erők mindenek­előtt Szarajevó központját, repülőtér melletti ne­gyedét és délnyugati elővárosát vették tűz alá. A városban erős robbanások hallatszottak. A jugoszláv szövetségi hadsereg csütörtök este cáfolta, hogy bármiféle megállapodást aláírt volna a horvát haderővel a szövetséges erők Dubrovnik körzetéből való kivonásáról - jelentet­te a Tanjug. A jugoszláv és horvát hadseregek képviselői még szerdán tárgyaltak egymással­­ egy brit cir­káló fedélzetén az Adriai-tenger nemzetközi vi­zein de csak a kivonást megelőző procedúra kérdéseiről esett szó, s nem határozták meg a kivonás időpontját - állítják Belgrádban. A horvát rádió korábban tényként jelentette be a szövet­ségi erők feltétel nélküli kivonását, s azt állította, hogy az nyolc nap alatt lebonyolódik. Jugoszláviának nem kell éhezéstől, élelmi­szerhiánytól tartania - közölte csütörtökön Ko­­viljko Lovrc vajdasági kormányfő, akinek kabi­netjét a nap folyamán szavazta meg a törvény­­hozás. Az újvidéki parlamentben mondott beszé­dében hangsúlyozta, hogy Kis-Jugoszláviában több mint 2,3 millió tonna búzát takarítottak be idén, miközben az ország éves szükséglete 1,7 millió tonna körüli. Lovre szerint idén csaknem tízmillió tonnát - kukorica, cukorrépa, naprafor­gó, szója és más gabonakultúrák termését - ta­karítanak még be a számítások szerint.­­ A Jugoszlávia ellen foganatosított ENSZ- szankciók két hónapjának tapasztalatait össze­gezve elmondható, hogy az állampolgárok élet­­színvonala az elmúlt évtizedek legmélyebb szint­jére zuhant vissza - közölte ugyanakkor Borisz­­lav Szefer, a belgrádi szociális ügyek egyik fe­lelőse. A Tanjug ismertetése szerint a szankciók árát az utca embere fizeti meg. Az alkalmazottak 95 százaléka többé már nem képes megélni fizeté­séből, a kórházak gyógyszerellátási gondokkal küszködnek, a nagyvárosokban szükségkony­hák nyílnak, hogy az emberek legalább egy tá­nyér leveshez jussanak. Egyelőre nem lehet tud­ni, milyen ütemben romlanak tovább az állapo­tok, és süllyed még mélyebbre az életszínvonal. Közgazdászok szerint az embargó szeptem­beri folytatódása esetén bizonyosra vehető a gazdasági katasztrófa Kis-Jugoszláviában. Töb­bek között a bérek, a nyugdíjak és a havi fizeté­sek folyósítása is gondot okozhat - írta a Tanjug. Hazatért száz menekült Az elmúlt 24 órában száz me­nekült tért vissza a délszláv álla­mokba, 54 horvát és 46 bosnyák. Az MTI kérdésére Krisán Attila határőrségi szóvivő elmondta, hogy a bosnyákok meglehetősen kalandos körülmények közepette tudtak csak hazautazni. A 46 bosnyák - 25 gyermek és 21 nő - csütörtök délután elhagy­ta a nagyatádi menekülttábort, s busszal a drávaszabolcsi határál­lomásra utaztak. Gyalogosan át­mentek a horvát oldalra, ahonnan azonban visszaküldték a mene­külteket, akik közül négynek volt útlevele, a többiek csak a tábor­ban kiállított igazolással rendel­keztek. A bosnyákok ezért vissza­mentek a menekülttáborba. Ezt követően mégis jelzés érkezett a határról, hogy a horvát oldalon egy vöröskeresztes gépkocsi vár­ja a bosnyákokat. A menekültek végül pénteken nulla óra 20 perc­kor rendben átmentek a dráva­szabolcsi határállomáson. Smena: Bugár Béla az autonómiáról Az autonómia fogalma alatt mi az önigazgatás jogának gyakorlását értjük, nem pedig azt, amit egyesek kellő jóin­dulat híján elszakadási törekvéseknek minősítenek - fejti ki a pozsonyi Smenában pénteken megjelent cikkében Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Az önigazgatási jog gyakorlásának a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom értelmezésében semmilyen ne­gatív kihatásai nem lehetnek az érintett vegyes lakosú terü­leteken élő szlovákok életére. Az önigazgatásnak a nemze­tiségek által indítványozott formája a kisebbségek kultúrá­jának és oktatásának megőrzését, illetve fejlesztését céloz­za, nemkülönben az azonosságtudat és az anyanyelv meg­őrzésének módozatait. „Egyúttal a regionális önigazgatást is szorgalmazzuk, ami végeredményben a szlovák kor­mányprogramban is benne foglaltatik.” Bugár Béla írásában idézi a szlovák kormányprogram vonatkozó részét: „A régiónak az emberek javát szolgálva joga kell legyen a szabad önigazgatáshoz.” A szlovákiai magyar kereszténydemokraták elnökének írása kitér a fél­remagyarázások megtévesztő voltára, valamint arra, hogy a területi önigazgatást nem lehet kikiáltani. Azt a kormány­­szerveknél kell kérvényezni, és megteremteni csakis a nemzetiségi kisebbségek és a kormány közti megegyzés szerint lehetséges. NAPI DÉLKELET Újabb beadvány a ruszinok ellen Ismét beadvánnyal fordultak Leonyid Kravcsuk ukrán elnök­höz a Kárpátontúli Ukrán Nép­tanácshoz tartozó pártok és tár­sadalmi szervezetek. A bead­ványban az ország egységét óvó törvények és alkotmányos tételek érvényesítését követelik az elnöktől, emlékeztetve őt rá, hogy ez év áprilisában már ugyanezzel a kéréssel fordultak hozzá, de akkori beadványukra mind a mai napig nem kaptak választ. A törvények érvényesítését - a beadvány szavaival kifejezve - azokkal a birodalompárti és szeparatista erőkkel szemben követelik, amelyek „a rusziniz­mus és autonomizmus leple alatt egyre nagyobb méretű po­litikai harcot folytatnak Kárpá­tokéinak Ukrajnától való elsza­­kításáért”. A nyilatkozat megál­lapítja: „A Kárpátaljai Ruszinok Társaságába tömörült ezen erők már régen felrúgták a tár­saság alapszabályát, akna­munkájukba bevonják a nem­zeti kisebbségek - magyarok, cigányok, zsidók, németek és oroszok - kulturális szövetsé­geit is, s a nemrég létrehozott lapjaik segítségével kormányel­lenes cselekedetekre buzdítják a lakosságot.” E beadványhoz feltehetőleg az szolgáltatott alkalmat, hogy a munkácsi városi tanács, mely a Kárpátontúli Ukrán Népta­nács szerint a ruszinok lobbyja, kezdeményezte: augusztusban hívják össze a népképviselők kongresszusát, melyen kihirdet­nék Kárpátalja státusát. A Nép­tanács ezt a Kárpát-Ukrajna Szovjet-Ukrajnával való egye­süléséről szóló 1944. évi kiált­vány semmissé tételére irányu­ló próbálkozás előkészítésének tekinti. Elnökválasztás Horvátországban Horvátországban 1992. június 24-én, a füg­getlenség kikiáltásának első évfordulója előtt egy nappal jelentették be, hogy az első való­ban szabad és független parlamenti és elnök­­választást augusztus 2-án tartják. (Eredetileg 1994-ben járna le a törvényhozás és az állam­fő négyéves megbízatása.) Az 56 538 négyzetkilométer kiterjedésű or­szágnak 4 760 000 lakosa van, 600 ezren tar­toznak a szerb kisebbséghez. A Jugoszláviá­tól való függetlenséget 1991. június 25-én hir­dették ki, de mint önálló államot csak fél év múlva, 1992. január 15-én ismerte el az Euró­pai Közösség, és nyomában több európai or­szág. Ez a szám 1992. július végéig hetvenre nőtt, és mintegy 25 állam létesített Zágrábbal diplomáciai kapcsolatot. Horvátország 1992. március 23. óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagországa, május 22-én pedig felvették az ENSZ-be. Parlamenti választásokat legutóbb 1990. április 22-23-án és május 6-7-én (második forduló) tartottak, az akkor még Jugoszlávia részét képező köztársaságban. Már ezen is több párt állíthatott jelölteket, míg ezt megelő­zően a Horvát Kommunisták Szövetsége volt az egyetlen legális politikai párt. A többpárt­rendszer bevezetéséről szóló határozatot a JKSZ XIV. kongresszusán, 1990. január 22-én fogadták el. Az új választási törvény kétfordu­lós, egyszerű többségi választást írt elő. A vá­lasztásokon 30 párt indult, valamennyi Horvát­ország szuverenitásának programjával, a leg­több közülük a föderatív Jugoszlávia helyett konföderatív állam létrehozását tűzte ki célul. Az új összetételű parlament 1990. május 30-án Franjo Tudjmant választotta elnökké. A fiatal köztársaság mostani választási hadjára­tának hangzavarába csatazaj is keveredik: a horvátországi szerb kisebbség fegyveresei - a jugoszláv hadsereg többé-kevésbé beismert támogatásával - önállóságukért harcolnak. A térségben tartózkodó ENSZ-megfigyelők fel­adata nem a választások tisztaságának fel­ügyelete, ők a már sokszor megkötött tűzszü­netet próbálnák betartatni - nem sok sikerrel. Noha egy júniusi bejelentés szerint „az ENSZ- erők napokon belül átveszik valamennyi vál­ságövezetben az ellenőrzést", ez július végén még mindig nem történt meg teljesen, és nem fejeződött még be a jugoszláv szövetségi had­erő megszálló csapatainak 1992. május 26-án kezdődött kivonása sem a horvát területekről. A választási hadjárat hivatalosan 1992. júli­us 7-én kezdődött, amikor közzétették a nyolc elnökjelölt nevét. A legesélyesebb jelölt Franjo Tudjman, a je­lenlegi államfő, a Horvát Demokratikus Közös­ség vezetője, Dobroslav Paraga a Horvát Jogpárt vezető­je, Drazen Budisa a Horvát Szociál-Liberális Szövetség, Ivan Cesar a Horvát Keresz­ténydemokrata Párt, Sarka Dabcevic-Kucar a Horvát Néppárt, Silvije Degen a Horvátországi Szocialista Párt, Marko Veselica a Horvát De­mokrata Párt, Antun Vujic pedig a Horvátor­szági Szociáldemokrata Párt sz­íneiben indul harcba. A képviselőházi választásokra az országot 64 választókörzetre osztották. Ebbe beleér­tendő, hogy a kisebbségek (olasz, magyar, cseh, szlovák, ruszin, ukrán, osztrák, német) számára fenntartanak összesen négy mandá­tumot. Jelölteket 27 párt állított, legtöbbet a Horvát Demokratikus Közösség, 63-at. Olyan párt is akad, amely csak egy választókörzet­ben állított egy jelöltet. A Dalmát Akció, az Iszt­riai Demokratikus Szövetség és a Rijekai De­mokratikus Szövetség közös jelölteket indít. A szavazók az 1991. június 25-i alkotmány szerint a kétkamarás parlament képviselőhá­zába a listás és a közvetlen módszer kombi­nált alkalmazásával választják meg a tagokat. A szenátust azután a 60 képviselő választja meg. A főbb horvátországi pártok: Horvát Demokratikus Közösség (a legutób­bi választások győztese, 195 képviselői hel­­­lyel), Horvát Jogpárt (a háború előtti párt 1990- ben alakult úp), Horvát Kommunisták Szövetsége, Demokratikus Változások Pártja (81 man­dátumot szerzett 1990-ben), Horvát Parasztpárt (az 1945-ben feloszla­tott párt 1989 novemberében alakult újjá), Horvát Szociál-Liberális Szövetség, Kereszténydemokrata Párt. 1992. július 31. Malics Edit (Sajtóadatbank)

Next