Napi Délkelet, 1992. augusztus (1. évfolyam, 90-119. szám)
1992-08-01 / 90. szám
1992. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT A VILÁGBAN Az USA a legnagyobb adós Súlyos pénzügyi helyzetben van az ENSZ: július közepéig a tagállamok 908,5 millió dollár befizetéssel maradtak adósak - derül ki abból a jelentésből, amelyet csütörtökön tettek közé a világszervezetben. A legnagyobb adós az Egyesült Államok 555 millió dollárral, őt követi Oroszország 138 millióval. A nagyobb tartozást felhalmozók között van még Dél-Afrika 47, Brazília 33, Ukrajna 17 és Irán 11 millióval. Pénzügyi gondok vannak a békefenntartó erők finanszírozásának terén is, az adósság eléri az egymilliárd 752 millió dollárt. Az Egyesült Államok itt is a legnagyobb adós, 757,4 millió dollárral. Benderi: lövöldözés A békefenntartó erők Dnyeszter melléki bevonulása ellenére újabb lövöldözés volt péntekre virradó éjszaka Benderi városában: a Dnyeszter Menti Köztársaság gárdistáinak állásait aknavetőkkel lőtték. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint négy ember megsebesült. Összetűzéseket jelentettek Dubosszári körzetéből is. Orosz gabonaimport Oroszország idei gabonaimportja elérheti akár a 23 millió tonnát - ezt az orosz mezőgazdasági miniszter jelentette ki, amikor csütörtökön megbeszéléseket folytatott Moszkvában tartózkodó francia partnerével. A kijelentéssel kapcsolatban a Reuter arra emlékeztet, hogy a Nemzetközi Búzatanács az 1992/93-as betakarítási évre 19 millió tonnára becsülte a gabona orosz behozatalát. Százrubeles érme A krónikussá vált pénzhiány enyhítésére az orosz központi bank megkezdte a magasabb címletű pénzérmék kibocsátását is. A sorozat első részeként jelent meg a százrubeles érme. E fémpénzt hamarosan követi az egyrubeles, háromrubeles, tízrubeles, húszrubeles és ötvenrubeles érme is. A rubel váltópénzével, a képek kibocsátásával viszont leállt a bank, a tízkopekes váltópénz kivételével. Oroszországban a hónap elején bocsátották ki az ötezer rubeles címletű bankjegyeket. Nem találtak tiltott fegyvert Rolf Ekeus, az iraki tömegpusztító fegyverek feltárását végző ENSZ-csoport vezetője sikerként könyvelte el, hogy a szakértők átvizsgálhatták a bagdadi mezőgazdasági minisztérium épületét. Ekeus csütörtöki sajtóértekezletén beszélt erről New Yorkban, miután előzetes tájékoztatást adott vizsgálódásainak eredményeiről a Biztonsági Tanács tagjainak. A szakértői csoport vezetője azt is közölte a testülettel, majd az újságírókkal, hogy egyelőre nem találtak semmilyen tiltott fegyvert az épületben. Felfújható bikini Egy kaliforniai fürdőruha-tervező cég minden eddiginél merészebb női bikinivel rukkolt ki az idén. Ez pedig nem más, mint a felfújható bikini. Az ötlet a felfújható, légpárnás sportcipők technikai megoldásán alapszik. A lényeg abban áll, hogy a fürdőruha megnagyobbított melltartókosara felfújható, pontosabban egy minipumpával levegő juttatható a meltartó lágy műanyagból készült kamráiba. Az új viselet a „Top Secret”, vagyis a „Szigorúan Titkos” nevet kapta alkotójától. Schwarzenegger új filmje Az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb filmcsillagával, Arnold Schwarzeneggerrel kötött megállapodást a Columbia Picture filmvállalat. Ennek értelmében ő játssza a főszerepet az Utolsó hős című új, reménybeli kasszasikerfilmben. Arról nincsenek megbízható értesülések, hogy az új főszerepért mennyit kap Schwarzenegger. A Terminator 2-ért körülbelül 15 millió dollárt fizettek neki, s valószínű, hogy új filmjéért sem kap majd kevesebbet. Elefántsegély Mintegy 200 ezer dolláros gyorssegélyt ajánlott fel egy amerikai állatvédő egyesület a zimbabwei kormánynak végveszélybe került elefántok megmentésére. A tervek szerint a Gonarezhou nemzeti parkból a környező mezőgazdasági területekre telepítenek át 400 elefántot, mert ott a vadak könnyebben jutnának élelemhez és ivóvízhez. Zimbabwét az utóbbi évtizedek legsúlyosabb szárazsága sújtja. A nemzeti park növényzete jórészt kipusztult, ivóvíz alig akad. A park területén ötezer elefánt kóborol élelem és ivóvíz után kutatva, kétszer annyi, mint amennyit a park el tudna tartani. DÉLSZLÁV DOSSZIÉ Viszonylag nyugodt éjszaka után péntek reggel súlyos harcok robbantak ki Szarajevóban és Bosznia-Hercegovina más válságövezeteiben - közölte a zágrábi rádió. A szerb erők mindenekelőtt Szarajevó központját, repülőtér melletti negyedét és délnyugati elővárosát vették tűz alá. A városban erős robbanások hallatszottak. A jugoszláv szövetségi hadsereg csütörtök este cáfolta, hogy bármiféle megállapodást aláírt volna a horvát haderővel a szövetséges erők Dubrovnik körzetéből való kivonásáról - jelentette a Tanjug. A jugoszláv és horvát hadseregek képviselői még szerdán tárgyaltak egymással egy brit cirkáló fedélzetén az Adriai-tenger nemzetközi vizein de csak a kivonást megelőző procedúra kérdéseiről esett szó, s nem határozták meg a kivonás időpontját - állítják Belgrádban. A horvát rádió korábban tényként jelentette be a szövetségi erők feltétel nélküli kivonását, s azt állította, hogy az nyolc nap alatt lebonyolódik. Jugoszláviának nem kell éhezéstől, élelmiszerhiánytól tartania - közölte csütörtökön Koviljko Lovrc vajdasági kormányfő, akinek kabinetjét a nap folyamán szavazta meg a törvényhozás. Az újvidéki parlamentben mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kis-Jugoszláviában több mint 2,3 millió tonna búzát takarítottak be idén, miközben az ország éves szükséglete 1,7 millió tonna körüli. Lovre szerint idén csaknem tízmillió tonnát - kukorica, cukorrépa, napraforgó, szója és más gabonakultúrák termését - takarítanak még be a számítások szerint. A Jugoszlávia ellen foganatosított ENSZ- szankciók két hónapjának tapasztalatait összegezve elmondható, hogy az állampolgárok életszínvonala az elmúlt évtizedek legmélyebb szintjére zuhant vissza - közölte ugyanakkor Boriszlav Szefer, a belgrádi szociális ügyek egyik felelőse. A Tanjug ismertetése szerint a szankciók árát az utca embere fizeti meg. Az alkalmazottak 95 százaléka többé már nem képes megélni fizetéséből, a kórházak gyógyszerellátási gondokkal küszködnek, a nagyvárosokban szükségkonyhák nyílnak, hogy az emberek legalább egy tányér leveshez jussanak. Egyelőre nem lehet tudni, milyen ütemben romlanak tovább az állapotok, és süllyed még mélyebbre az életszínvonal. Közgazdászok szerint az embargó szeptemberi folytatódása esetén bizonyosra vehető a gazdasági katasztrófa Kis-Jugoszláviában. Többek között a bérek, a nyugdíjak és a havi fizetések folyósítása is gondot okozhat - írta a Tanjug. Hazatért száz menekült Az elmúlt 24 órában száz menekült tért vissza a délszláv államokba, 54 horvát és 46 bosnyák. Az MTI kérdésére Krisán Attila határőrségi szóvivő elmondta, hogy a bosnyákok meglehetősen kalandos körülmények közepette tudtak csak hazautazni. A 46 bosnyák - 25 gyermek és 21 nő - csütörtök délután elhagyta a nagyatádi menekülttábort, s busszal a drávaszabolcsi határállomásra utaztak. Gyalogosan átmentek a horvát oldalra, ahonnan azonban visszaküldték a menekülteket, akik közül négynek volt útlevele, a többiek csak a táborban kiállított igazolással rendelkeztek. A bosnyákok ezért visszamentek a menekülttáborba. Ezt követően mégis jelzés érkezett a határról, hogy a horvát oldalon egy vöröskeresztes gépkocsi várja a bosnyákokat. A menekültek végül pénteken nulla óra 20 perckor rendben átmentek a drávaszabolcsi határállomáson. Smena: Bugár Béla az autonómiáról Az autonómia fogalma alatt mi az önigazgatás jogának gyakorlását értjük, nem pedig azt, amit egyesek kellő jóindulat híján elszakadási törekvéseknek minősítenek - fejti ki a pozsonyi Smenában pénteken megjelent cikkében Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Az önigazgatási jog gyakorlásának a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom értelmezésében semmilyen negatív kihatásai nem lehetnek az érintett vegyes lakosú területeken élő szlovákok életére. Az önigazgatásnak a nemzetiségek által indítványozott formája a kisebbségek kultúrájának és oktatásának megőrzését, illetve fejlesztését célozza, nemkülönben az azonosságtudat és az anyanyelv megőrzésének módozatait. „Egyúttal a regionális önigazgatást is szorgalmazzuk, ami végeredményben a szlovák kormányprogramban is benne foglaltatik.” Bugár Béla írásában idézi a szlovák kormányprogram vonatkozó részét: „A régiónak az emberek javát szolgálva joga kell legyen a szabad önigazgatáshoz.” A szlovákiai magyar kereszténydemokraták elnökének írása kitér a félremagyarázások megtévesztő voltára, valamint arra, hogy a területi önigazgatást nem lehet kikiáltani. Azt a kormányszerveknél kell kérvényezni, és megteremteni csakis a nemzetiségi kisebbségek és a kormány közti megegyzés szerint lehetséges. NAPI DÉLKELET Újabb beadvány a ruszinok ellen Ismét beadvánnyal fordultak Leonyid Kravcsuk ukrán elnökhöz a Kárpátontúli Ukrán Néptanácshoz tartozó pártok és társadalmi szervezetek. A beadványban az ország egységét óvó törvények és alkotmányos tételek érvényesítését követelik az elnöktől, emlékeztetve őt rá, hogy ez év áprilisában már ugyanezzel a kéréssel fordultak hozzá, de akkori beadványukra mind a mai napig nem kaptak választ. A törvények érvényesítését - a beadvány szavaival kifejezve - azokkal a birodalompárti és szeparatista erőkkel szemben követelik, amelyek „a ruszinizmus és autonomizmus leple alatt egyre nagyobb méretű politikai harcot folytatnak Kárpátokéinak Ukrajnától való elszakításáért”. A nyilatkozat megállapítja: „A Kárpátaljai Ruszinok Társaságába tömörült ezen erők már régen felrúgták a társaság alapszabályát, aknamunkájukba bevonják a nemzeti kisebbségek - magyarok, cigányok, zsidók, németek és oroszok - kulturális szövetségeit is, s a nemrég létrehozott lapjaik segítségével kormányellenes cselekedetekre buzdítják a lakosságot.” E beadványhoz feltehetőleg az szolgáltatott alkalmat, hogy a munkácsi városi tanács, mely a Kárpátontúli Ukrán Néptanács szerint a ruszinok lobbyja, kezdeményezte: augusztusban hívják össze a népképviselők kongresszusát, melyen kihirdetnék Kárpátalja státusát. A Néptanács ezt a Kárpát-Ukrajna Szovjet-Ukrajnával való egyesüléséről szóló 1944. évi kiáltvány semmissé tételére irányuló próbálkozás előkészítésének tekinti. Elnökválasztás Horvátországban Horvátországban 1992. június 24-én, a függetlenség kikiáltásának első évfordulója előtt egy nappal jelentették be, hogy az első valóban szabad és független parlamenti és elnökválasztást augusztus 2-án tartják. (Eredetileg 1994-ben járna le a törvényhozás és az államfő négyéves megbízatása.) Az 56 538 négyzetkilométer kiterjedésű országnak 4 760 000 lakosa van, 600 ezren tartoznak a szerb kisebbséghez. A Jugoszláviától való függetlenséget 1991. június 25-én hirdették ki, de mint önálló államot csak fél év múlva, 1992. január 15-én ismerte el az Európai Közösség, és nyomában több európai ország. Ez a szám 1992. július végéig hetvenre nőtt, és mintegy 25 állam létesített Zágrábbal diplomáciai kapcsolatot. Horvátország 1992. március 23. óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagországa, május 22-én pedig felvették az ENSZ-be. Parlamenti választásokat legutóbb 1990. április 22-23-án és május 6-7-én (második forduló) tartottak, az akkor még Jugoszlávia részét képező köztársaságban. Már ezen is több párt állíthatott jelölteket, míg ezt megelőzően a Horvát Kommunisták Szövetsége volt az egyetlen legális politikai párt. A többpártrendszer bevezetéséről szóló határozatot a JKSZ XIV. kongresszusán, 1990. január 22-én fogadták el. Az új választási törvény kétfordulós, egyszerű többségi választást írt elő. A választásokon 30 párt indult, valamennyi Horvátország szuverenitásának programjával, a legtöbb közülük a föderatív Jugoszlávia helyett konföderatív állam létrehozását tűzte ki célul. Az új összetételű parlament 1990. május 30-án Franjo Tudjmant választotta elnökké. A fiatal köztársaság mostani választási hadjáratának hangzavarába csatazaj is keveredik: a horvátországi szerb kisebbség fegyveresei - a jugoszláv hadsereg többé-kevésbé beismert támogatásával - önállóságukért harcolnak. A térségben tartózkodó ENSZ-megfigyelők feladata nem a választások tisztaságának felügyelete, ők a már sokszor megkötött tűzszünetet próbálnák betartatni - nem sok sikerrel. Noha egy júniusi bejelentés szerint „az ENSZ- erők napokon belül átveszik valamennyi válságövezetben az ellenőrzést", ez július végén még mindig nem történt meg teljesen, és nem fejeződött még be a jugoszláv szövetségi haderő megszálló csapatainak 1992. május 26-án kezdődött kivonása sem a horvát területekről. A választási hadjárat hivatalosan 1992. július 7-én kezdődött, amikor közzétették a nyolc elnökjelölt nevét. A legesélyesebb jelölt Franjo Tudjman, a jelenlegi államfő, a Horvát Demokratikus Közösség vezetője, Dobroslav Paraga a Horvát Jogpárt vezetője, Drazen Budisa a Horvát Szociál-Liberális Szövetség, Ivan Cesar a Horvát Kereszténydemokrata Párt, Sarka Dabcevic-Kucar a Horvát Néppárt, Silvije Degen a Horvátországi Szocialista Párt, Marko Veselica a Horvát Demokrata Párt, Antun Vujic pedig a Horvátországi Szociáldemokrata Párt színeiben indul harcba. A képviselőházi választásokra az országot 64 választókörzetre osztották. Ebbe beleértendő, hogy a kisebbségek (olasz, magyar, cseh, szlovák, ruszin, ukrán, osztrák, német) számára fenntartanak összesen négy mandátumot. Jelölteket 27 párt állított, legtöbbet a Horvát Demokratikus Közösség, 63-at. Olyan párt is akad, amely csak egy választókörzetben állított egy jelöltet. A Dalmát Akció, az Isztriai Demokratikus Szövetség és a Rijekai Demokratikus Szövetség közös jelölteket indít. A szavazók az 1991. június 25-i alkotmány szerint a kétkamarás parlament képviselőházába a listás és a közvetlen módszer kombinált alkalmazásával választják meg a tagokat. A szenátust azután a 60 képviselő választja meg. A főbb horvátországi pártok: Horvát Demokratikus Közösség (a legutóbbi választások győztese, 195 képviselői hellyel), Horvát Jogpárt (a háború előtti párt 1990- ben alakult úp), Horvát Kommunisták Szövetsége, Demokratikus Változások Pártja (81 mandátumot szerzett 1990-ben), Horvát Parasztpárt (az 1945-ben feloszlatott párt 1989 novemberében alakult újjá), Horvát Szociál-Liberális Szövetség, Kereszténydemokrata Párt. 1992. július 31. Malics Edit (Sajtóadatbank)