Napi Délkelet, 1992. november (1. évfolyam, 180-206. szám)
1992-11-01 / 180. szám
1992. NOVEMBERI. Az SZDSZ a választásokig Az MDF nem teljesítette választási ígéreteit, az állam továbbra is gyámkodik, a kormányzat nem teremtette meg a szociális piacgazdaság, a szociális biztonság feltételeit, még azon a szinten sem, amelyen ez létrejöhetett volna. A magyar társadalom az 1990-es választásokon kiszámítható nyugodt átalakulást kívánt, ám ma az emberek a kiszámíthatatlanságtól félnek. A Szabad Demokraták Szövetsége alkalmas arra, hogy választ találjon a társadalom kérdéseire, ám ehhez a pártnak javítania kell az emberekben róla élő képet. Erre lesz majd hivatott a november 13-i szabaddemokrata küldöttgyűlés utáni politika. Mindezt Pető Iván, az SZDSZ pártvezetői tisztére aspiráló politikus mondta szombaton, a párt számos jelentős személyiségét felvonultató újpesti rendezvényén. A NAP ITTHON Bős elleni tüntetés Az oroszvári (Rusovce) határátkelőhely közlése szerint szombaton mintegy 300-400 magyar környezetvédő lépte át Rajka felől a határt, és ment tovább Dunacsúnra (Cunovo), hogy ott kifejezze tiltakozását a bősi erőmű építése ellen. A Duna-elterelés munkaterületét mintegy kétszáz méterre tudták csak megközelíteni, mert a rendőrök nem engedték őket közelebb. A CSTK hírügynökség értesülése szerint Lipták Béla ezúttal nem volt a tüntetők között. Incidens nem történt, miután elhangzottak a munkák azonnali leállítását követelő felhívások, a demonstráció résztvevői békésen visszatértek a határra, onnan pedig Magyarországra. Tulajdonvédelmi konferencia A vagyon elleni bűnözés visszaszorításáról és a megelőzés lehetőségeiről tanácskoztak Hajdúszoboszlón a II. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia résztvevői. A háromnapos eszmecserét - amelyen több mint kétszáz hazai vagyonvédelemmel foglalkozó szakember vett részt - a TÜVATI Vagyonvédelmi Kft., az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatósága és a Hungária Biztosító rendezte. A konferencián 28 előadás ismertette a tulajdonvédelem korszerű módszereit. Mindezt alátámasztandó 14 hazai cég mutatta be a legújabb vagyonvédelmi eszközöket és berendezéseket. Tábori pappal? A magyar történelmi egyházak magas rangú tiszségviselőinek részvételével rendeztek tanácskozást pénteken Budapesten a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán. Először Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára tájékoztatta a résztvevőket arról, milyen lehetőségei vannak napjainkban a Magyar Honvédségnél a vallásgyakorlásnak, továbbá beszélt e lehetőségek bővítéséről, valamint a katonai lelkészség bevezetésére készített tervekről. Ezek megvalósítását, mint elmondta, három ütemben akarják megvalósítani. Ezt követően Kelemen József vezérőrnagy, államtitkárhelyettes ismertette azt a tervezetet, amelynek alapján a vallási ismeretek oktatását megszervezik majd a különböző katonai tanintézetekben. A tájékoztatók után az érintett egyházak képviselői mondották el az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat, majd megismerkedtek a katonai műszaki főiskola életével, különböző tanszékeivel. Heti magazin Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Szigligeti utca 6. Telefon: (66) 24-204. Fax (66) 22-373. Igazgató: Kepenyes János Felelős szerkesztő: Tomka Mihály Kiadó: Köröspress Kft. Készült: a Denbinder Színes lap- és Könyvnyomdájában, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Felelős vezető: Bereznai Miklós, igazgató. Terjeszti: a Köröspress Kft. terjesztői hálózata és a Magyar Posta. A lap előfizethető a terjesztőknél és a postahivatalokban. VASÁRNAPI DÉLKELET A Független Rendőrszakszervezet új programja A Független Rendőrszakszervezet siófoki harmadik konferenciájának befejező napján, szombaton a küldöttek elfogadták a módosított alapszabályt és a programot, valamint megválasztották az új vezetőséget. Az FRSZ főtitkára továbbra is Rekvényi László maradt, aki az MTI érdeklődésére az alábbiakban összegezte a konferencia tapasztalatait és a szakszervezetre váró feladatokat. - Az új programban még markánsabban, még egyértelműbben határoztuk meg az Európa Tanács rendőrségre vonatkozó elvi állásfoglalását, amit értékmérőnek tekintünk a magyar rendőrségre nézve is. Nagyon határozottan szerepel a programban, hogy a rendőrség jogállását olyan intézményes keretek között kell szabályozni, amelyek megakadályozzák, hogy a rendőrséget bármely politikai csoportosulás eszközként kisajátítsa. A kongresszuson a küldöttek szinte egyöntetűen csalódottságuknak adtak hangot - hangsúlyozta a főtitkár. - Nem vitatjuk, hogy sok minden fejlődött az elmúlt egy-két évben, de a technikai ellátottság még mindig nem felel meg a követelményeknek, a létszám messze nem annyi, amennyire szükség lenne, a bérek pedig úgyszintén alatta maradnak a kívánatosnak. Megfogalmazódott az is, hogy küzdjünk a jövő évi költségvetési javaslat ellen, amelyben nem terveznek sem dologi, sem bérfejlesztést. Ez abszurdum, ez a rendőrség működőképességét súlyosan veszélyezteti - fogalmazott. Felmentették az ipari és kereskedelmi helyettes államtitkárt: Az utódja battonyai Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium sajtófőnöke szombaton az alábbi közlemény kiadására kérte fel az MTI-t. „Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter Bakay Árpád helyettes államtitkárt október 28-i hatállyal az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatótanácsába történt kinevezése folytán fennálló összeférhetetlenség miatt - érdemei elismerése mellett - beosztásából felmentette. A miniszter 1993. január 1-jei hatállyal Szűcs Istvánt - jelenleg országgyűlési képviselőt - helyettes államtitkárnak kinevezte. A kinevezés feltétele, hogy az adott időpontig Szűcs István képviselői mandátumát visszaadja. Annak érdekében, hogy a minisztérium energetikai blokkjának irányításában semmiféle fennakadás vagy zavar a személycserékből kifolyólag ne történjék, a miniszter megbízta Bakay Árpádot az energetikai blokk 1992. december 31-ig történő irányításával, illetve ez időszak alatt az ügyek folyamatos átadásával.” Szűcs István 1935-ben született Battonyán, vegyészmérnök. 1960-tól országgyűlési képviselői megbízatásáig az olajiparban dolgozott létesítményi főmérnökként. Alapító tagja a Bajcsy- Zsilinszky Társaságnak és a Magyar Demokrata Fórumnak, alapító szervezője az MDF százhalombattai szervezetének. Az első országos gyűlés óta tagja az MDF Országos Választmányának, később ennek ügyvezetőjévé is megválasztották. Szűcs István az MDF Pest megyei listájáról kapott képviselői mandátumot. Megemlékezés Csolnokon A Doroghoz közeli Csolnok községben szombaton emléktáblát avattak abból az alkalomból, hogy 1956. október végén a helyi forradalmi bizottság felszámolta a kényszermunkatábort. Ezzel Magyarországon megszűnt az utolsó olyan bánya, ahol politikai elítéltekkel végeztettek kényszermunkát. A volt politikai foglyok és az őket segítő bányászok emlékeztek vissza - Morvay Istvánnak, a BM politikai államtitkárának jelenlétében - az egykori eseményekre. Az 1950-es években rendkívül megnőtt az igény a barnaszén iránt, s Csolnokon is, az ország más bányavidékeihez hasonlóan, rabokat, politikai elítélteket telepítettek a bányákhoz. A csolnoki munkatábor folyamatosan átlagosan ezer embert foglalkoztatott. Az elítéltek rendkívül primitív, veszélyes körülmények között dolgoztak, a gépesítés gyakorlatilag teljesen hiányzott. 1956-ban az akkori kormányzat elhatározta a munkatáborok felszámolását. Ekkor Oroszlányban, Várpalotán, majd Tatabányán folyamatosan felszámolták a munkatáborokat, Csolnokra telepítették az elítélteket. Az 1956-os októberi forradalom eredményeként, s a csolnoki forradalmi bizottság hívására az esztergomi honvéd páncélosok szabadították fel az itteni tábort. A forradalmi bizottság irányításával kezdődött meg a politikai elítéltek szabadon bocsátása. Ez a bizottság gondoskodott a dorogi bányaüzemmel közösen az elítéltek elszállításáról. Október 31-én hagyta el a csolnoki tábort az utolsó szállítmány, s ezzel ért véget Magyarországon a munkatáborok korszaka. Az emléktáblát avatókat Göncz Árpád levélben köszöntötte. A köztársaság elnöke üdvözlő levelében egyebek között a következőket írja: „Amikor a munkatábor fölszámolására emlékezünk, az üldöztetésben megszenvedett emberség legyen az a fölemelő erő, mely hozzásegíthet jobbik énünk megtalálásához. Legyünk képesek szolidárisak lenni egymással a békében is. Az emberség ne csak határhelyzetekben mutassa meg az ember jellemlehetőségeit. Ez a gondolat vezethet ki bennünket a fájdalom bénultságából, és a múlt így válhat éltető jellé bennünk.”