Napi Délkelet, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
1993. ÁPRILISI., CSÜTÖRTÖK ITTHON Antall József fogadta Horn Gyulát A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdai tájékoztatása szerint Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke hivatalában - kérésére - fogadta Horn Gyulát, az MSZP elnökét. A találkozó során Horn Gyula három kérdéskörről ismertette álláspontját. A privatizációról és azzal összefüggésben a parlamenti ellenőrzés kérdéséről, a mezőgazdasággal kapcsolatban kialakult helyzetről, illetve a termelőszövetkezetek tulajdonviszonyait érintő kérdésekről és a nyugdíjasok helyzetéről. A miniszterelnök tudomásul vette Horn Gyula tájékoztatását és javaslatait, azokat ismerteti a kormánnyal, illetve az MDF elnökségével és képviselőcsoportjával. MDF-MSZOSZ-tanácskozás : A Magyar Demokrata Fórum és az MSZOSZ tárgyaló csoportja - Boross Péter alelnök és Nagy Sándor elnök vezetésével - 1993. március 30-án megbeszélést folytatott. Az MSZOSZ sajtóosztályától szerdán kapott információ szerint a találkozón többek között gazdasági és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoztak, és kifejtették véleményüket a közelgő társadalombiztosítási önkormányzati választások előkészületeiről. Az utóbbival kapcsolatban mind az MDF, mind az MSZOSZ igen fontosnak tartja, hogy május 21-én a választások érvényesek legyenek, a választópolgárok minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz, létrejöjjenek az önkormányzatok. Szakkiállítások a vásárvárosban Két kiállításnak is otthont ad április 1. és 4. között a Budapesti Vásárváros. A Szépség és egészség szakkiállítást másod-, míg a Karát óra-, ékszer- és drágakőkiállítást első ízben rendezi meg a Consum Stúdió. A kiállítás első két napján elsősorban a szakmák képviselőit, valamint a témák iránt mélyebben érdeklődő laikusokat, míg szombaton és vasárnap a nagyközönséget várják a szervezők. A nemzetközi fodrász, fodrászkellék, kozmetika, bizsu és egészséges életmód szakkiállításhoz kapcsolódóan vérnyomásmérésre, koleszterinszint-meghatározásra, grafológiai és makrobiotikai tanácsadásra, valamint teljes körű egészségügyi felvilágosításra is lehetőség nyílik. Hamisított videokazetták A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megállapította, hogy a legális és zugkereskedelemben egyaránt árusítanak olyan videokazettákat, amelyek silány minőségük miatt használatra alkalmatlanok, illetve a videokészülékeket károsíthatják. A hamisított kazetták típusjelzése: TDK HS E-195, Sony Vivax E-195, Sony DX E-180 és E-195, valamint JVC SX E-180. Ezek a kazetták általában feltűnően alacsony - 300 forint körüli - áron kaphatók, de más ismertetőjelek alapján is megkülönböztethető az eredeti termékektől. A hamisított kazettákon az eredetitől eltérő a csomagolás, s az azonosító számok sem egyeznek meg az eredetiekkel. A Kermi a hamisított kazetták forgalmazását megtiltotta. A forgalmazókat kötelezte, a vásárlók reklamációját a vételár visszafizetésével rendezze. BÉKÉS MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 2. Telefon/fax: (66) 441-610 Hirdetésfelvétel: 442-596 Felelős szerkesztő: Kőhalmi Endre Kiadó: BÉDÉKÁ Kft. Készült: a Denbinder Bt. Színes Lap- és Könyvnyomdájában, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Terjeszti: a Magyar Posta. A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban. _____________________55_____________________________________________________________NAPI DÉLKELEI Békési munkanélküliek Új helyre költözött a Békés Megyei Munkaügyi Központ békési kirendeltsége. Eddig a városháza hátsó épületében működött, de a Viharsarok Tsz Petőfi út 25. szám alatti központjában nagyobb helyre találtak. Az átköltözés okozta változásokról Domokos Zoltán kirendeltségvezető tájékoztatta lapunkat. Ezentúl kényelmesebb körülmények között folyhat a munka, és remélhetően az ügyintézés is meggyorsul. Az ajtón belépve információs irodába „botlunk”, innen mindenkit a megfelelő helyre irányítanak. Külön irodában foglalkoznak az átképzésre várókkal, az álláskeresőkkel és a napi jelentkezőkkel. A faliújságon három tanfolyam hirdetése látható: Gyakorlati vállalkozóképző, Job Club és Vállalkozói alapismeretek és állásvadászat. Ez most a kínálat. Valójában mégiscsak a békési munkanélküliek helyzetének feltérképezése volt célunk. Megtudtuk, a városban 10 555 munkaképes személy van, közülük 2322 a nyilvántartott munkanélküli. Ez 22 százalékos munkanélküliséget jelent a városban. Vagyis, minden negyedikötödik embernek nincs munkája. (Viszonyításul: a megyei átlag 17,8%.) A munkanélküliek többsége szakképzetlen. Jó hír, hogy a tavaszi munkák kezdetével a körzeti mezőgazdasági üzemek hetven embert vettek fel és a későbbiekben ez a szám még növekedhet is. Habár velük ősszel várhatóan újra találkozni fognak a kirendeltség dolgozói. A már meglévő gazdálkodóegységek kamatmentes hitel reményében munkahelyteremtő beruházásokat terveztek, s pályázataikat a Megyei Munkaügyi Központba nyújtották be. A tizenegy kérelmet a Megyei Munkaügyi Tanács bírálja el, s ha ezek megfelelnek, akkor ötvenöt új munkahely teremthető. Jelenleg Békésről a munkaügyi központ által szervezett tanfolyamokra 120-an járnak, egyéni kérelem alapján 35 átképzésre vállalkozót támogatnak a tanulásban. Gondolnak a pályakezdő fiatalokra is, ezért igyekeznek kapcsolatot teremteni a város középfokú oktatási intézményeivel. Egy-egy munkatársuk felkeresi az iskolákat és tájékoztatja a végzős tanulókat az éppen aktuális tanfolyamokról, rosszabb esetben arról, mire számítsanak, ha mégis a munkanélküliek népes táborába kerülnének. A polgármesteri hivatal közhasznú munkákra 42 fő felvételét tervezi április 1-jétől. Szomorú tény, hogy ez évben az ellátás valamely formájából kikerülők száma 1100. Eddig szociális támogatást kérhettek és kaphattak ezek az emberek, ha megfeleltek a feltételeknek. E pénzbeli juttatás feltétele, neve, összege február elejétől megváltozott. Most már munkanélküliek ö jvédelempótló támogatásának nevezik, és 5120 forintot fizetnek havonta egy-egy jogosult személynek. tw Andó, Angyal, Antovszki, Araczki... így kezdődik az a hosszú^.névsor, mely egy nem mindennapi meghívó hátoldalán díszeleg. Persze, nem csak e már-már történelminek nevezhető nevek viselőit várták tegnap este az „Első csabai családok” című előadásra - melynek helyszíne a Megyei Könyvtár Klubja volt, hanem mindazokat, akiknek ősei között akadt ilyen nevű, illetve a város története iránt érdeklődőket. Békéscsaba lakóinak nem kell bemutatni Born Miklóst, s azt sem szükséges bizonygatni: egyike ő azoknak a lokálpatriótáknak, akiknek köszönhetően élnek még e táj hagyományai. Márpedig azt mondják, múlt nélkül nincs jövő, csak a hagyományok biztos talaján állhatunk helyt a jelenben. Meglehet, épp ez a gondolat késztette arra a Balassi Néptáncegyüttes (ma már nyugdíjban lévő) vezetőjét, hogy negyedszázaddal ezelőtt egyfajta ösztönös kutatómunkába kezdjen... - Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy összegyűjtsem az első csabai családokról még fellelhető adatokat. Az anyakönyvekből, levéltári anyagokból próbáltam megtudni, kik éltek itt a város újratelepülésének első szakaszában: 1716 és 1735 között. Az is érdekelt, honnan jöttek és miért kutattam a nevek eredetét, a családok sorsát. 1200 név merült fel, s ebből került be a könyvbe az a 405 család, amely hosszabb ideig élt Csabán. Megpróbáltam egyfajta kortörténetet adni, s nyomon követni három-négy nemzedéket. Végül is összeállt az egészből 250 gépelt oldal. - Mi volt a célja ezzel a nem kis energiát igénylő munkával? - A csabaiak lokálpatriotizmusát szeretném felkelteni, erősíteni. Úgy gondoltam, az embereket a múlt leginkább a családjuk szemszögéből érdekli. Mióta nyilvánosságot kapott a dolog, többen felkerestek, kérdeznek a család történetéről, nevük eredetéről. Nemcsak a grófok, bárók kíváncsiak a családfájukra, hanem az egyszerű emberek is... - Mikor kerül kiadásra a könyv? - Ehhez pénz kell, az pedig nincs, bár sokan biztosítottak támogatásukról. Sokszor már azt mondom mérgemben, hogy bevágom az egészet a papírkosárba. Pedig nem valami „puccos" könyvre gondolok, csak egészen egyszerűre. Az anyag egy részét egyébként már felhasználták a Békéscsaba monográfia I. kötetében. Jó lenne, ha a többi sem veszne el, de hát nem értek én a menedzseléshez. Pedig már gondoltam a folytatásra is: a következő kötet az 1738- 1753 közötti időszakban itt élő családok történetét dolgozná fel. G. K. BORN MIKLÓS KÖNYVET IRT Csabai családok Bilincsbe verve a gyulai éjszakában (Az alábbi írás egy megtörtént esemény valódi szereplőinek elmondása alapján készült.) Normálisan unalmas vasárnap estének indult. A négy fiú előbb Békéscsabán, a Pálmában, később a Korzó téri biliárd- és bowlingszalonban múlatta az időt. Fél egy körül „világosodott meg az elméjük”: ezt az estét Gyulán kellene befejezni. A gondolatot tett követte. Kocsiba szálltak, s Gyulán, a Szent István utcában, az egykor „Ibolya” névre hallgató presszó helyén működő éjszakai lokál felé vették az irányt. Mégsem hajtottak teljesen a bejáratig, mert az ajtó előtt egy rendőrségi Ford Escort kombi állt. Jól tudták, miért cselekszenek így, hiszen a kocsinknak már régen lejárt a műszakija7^, nem akarták felesleges izgalmaknak kitenni magukat. Ezért, mintegy százméternyi séta után, gyalog érkeztek a bejárathoz. A „beengedés ember” minden további nélkül ajtót nyitott nekik, s megbeszélték, hogy a belépőt majd a számlával együtt rendezik. Ekkor még nem gondolták, hogy itt bizony semmiféle számla nem lesz. A helyiségben a lányokon és a személyzeten kívül csak egy egyenruhás rendőr tartózkodott, kényelmesen ülve az egyik asztalnál. A fiúk éppen el akarták foglalni fogyasztói pozíciójukat, amikor a tulajdonos elébük lépett, egyikőjükre rámutatott, s közölte vele: „Semmi keresnivalója ebben az egységben nincsen, azonnal hagyja el a helyiséget!" (Ez volt mondanivalójának tartalma - a szerk.) A srác szót fogadott, elindult kifelé, s társai nem hagyva őt sorsára, vele mentek. Mindössze egyetlen percet töltöttek a lokálban. Mivel ráértek, elsétáltak a Lidóba, ittak valamit, majd fél órával később kocsijukba szálltak, s elindultak Békéscsabára. Már a Shell-kútnál jártak, amikor szirénázó, villogó rendőrautó vágódott eléjük, s megállásra kényszerítette őket. A kocsiban egy rendőr ült, aki felszólította a társaságot, hogy zárják le az autót, kezeiket helyezzék a kocsira! Eközben az „Ibolya” előtti Ford is megérkezett, melyből a „vendégrendőr”, a jobb első ülésről pedig a lokál tulajdonosa szállt ki. A civil úr végigkommentálta az intézkedést, melynek során kiderült, hogy nemcsak a fiúk kocsijának papírjai nincsenek rendben, de egyikőjüknél sincs személyi igazolvány sem. Előkerültek a bilincsek, párosával „összekötözték” az áldozatokat, s irány a kapitányság. (Az egyik srác keze frissen volt műtve, ezért kérte, hogy a másik kezére csatolják a bilincset, de kérése hatástalan maradt.) Kétórányi adategyeztetés után, figyelmükbe ajánlva, hogy az igazolványok miatt felmentették őket, újra szabadok voltak a szórakozni vágyók.Történetükkel azért kerestek meg, mert úgy érzik, amit átéltek, az nem teljesen „normális” dolog. Mert nem értik, miért lehet ott egy civil személy-aki ráadásul rendőrautóval érkezett a helyszínre, amikor a rendőrök intézkednek? Mert nem értik, hogyan ülhet egy éjszakai lokálban egyenruhás rendőr? Mert nem értik, miért kellett őket megbilincselni, amikor semmiféle ellenállást nem tanúsítottak? Mert nem értik, miért került elő fenyegetően a gumibot és még a pisztoly is, amikor megbilincselték őket?) fér-