Napi Délkelet, 1993. október (2. évfolyam, 228-252. szám)

1993-10-01 / 228. szám

NAPI DÉLKELET Bővülő kínálat kárpótlási jegyért Tovább bővül a kárpót­lási jeggyel megszerezhe­tő állami tulajdon kínálata. Októberben és novem­berben több mint 70 olyan pályázat beadási határ­ideje jár le, amelyekben kárpótlási jeggyel is fizet­hetnek a jelentkezők - tá­jékoztatta az Állami Va­gyonügynökség illetékese csütörtökön az MTI-t. A pályázatokon meghir­detett cégek jegyzett tő­kéje meghaladja a 34,5 milliárd forintot. Akadnak közöttük rész­vénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és vállalatok. A pályázatok többsége üzletrész, illetve részvény megvásárlására szól, de egyes esetekben tulajdonjogra, telepek és eszközök, illetve egyes üzletek és boltok megvá­sárlása is lehetséges. A pályázatokat nem mindig a teljes cégek megvásár­lására írták ki, az azokban felajánlott részek teljes összege mintegy 18,5 mil­liárd forint, és ebből vala­mivel több mint 13 milliárd forintnyi vagyon vásárol­ható meg kárpótlási jegy ellenében. Számos olyan cég is akad a listán, amelynek a teljes egészé­re elfogad kárpótlási je­gyet az Állami Vagyon­ügynökség. Lezárult részvénycserék Szeptember végén három részvénycsere-akció zárult le, amelyek pontos eredményéről azonban csak a jövő héten várhatók adatok - tájékoztatta a Budapest Értékpapír és Be­fektetési Rt. illetékese csütörtökön az MTI-t. A három papír, amelynek kárpótlási jegy ellenében történő jegyzése ezen a héten zárult, a Julius Meinl, a Soproni Faipa­ri Rt., valamint a Titán Rt. részvényei voltak. Ezek közül egye­dül a Julius Meinl papírokat jegyezték túl a kárpótlásijegy-tu­­lajdonosok. A kibocsátott 400 millió forintos csomagból már a múlt héten is 440 milliónyira jelentettek be igényt, és még ezen a héten is voltak jegyzések. A nyilvános kibocsátások keretében a kárpótlásijegy-tulaj­­donosoknak jelenleg öt papírt kínálnak, a Pillér Ingat­lanbefektetési Alap befektetési jegyeit, a Budapest Bank, az Arvit Hűtőipari Rt., a Zala Bútorgyár Rt., valamint a Hajdúsági Iparművek Rt. részvényeit. 1993. OKTÓBER 1., PÉNTEK Beiktatták az új főrendőröket Megható és egyben örömteli állománygyűlé­sen vettek részt tegnap délután megyénk rendő­ri vezetői. Hónapok óta zajló folyamatok ered­ményeként megürese­dett a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettesi széke. dr. Sutka Sándor alezre­des pályájának új feje­zetéhez érkezett, hiszen október 1 -től a Hajdú-Bi­­har Megye első számú rendőri vezetője. Meg­üresedett helyét ezentúl ketten fogják betölteni, ugyanis mostantól külön bűnügyi és külön közbiz­tonsági helyettese is lesz a megyei főkapi­tánynak. Az újak: Dr.Hajdú Antal és dr.Ábrahám Béla teg­nap vehették át kineve­zésüket dr. Túrós András vezérőrnagytól, az Or­szágos Rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági főigazgatójától. Egyikük sem ismeretlen az itteni­ek számára, hiszen dr. Hajdú Antal ezidáig a megyei főkapitányság jogtanácsadója, dr.Ábra­­hám Béla pedig (akit ez alkalommal léptettek elő alezredessé) megye­­székhelyünk rendőrkapi­tánya volt. A távozó főkapitány-he­lyettes röviden búcsú­zott el itteni kollégáitól. Elmondta, hogy nehéz szívvel hagyja itt a me­gyét, sokat tanult az itt eltöltött évek alatt, ugyanakkor várakozás­sal és optimizmussal kezd munkához Hajdú- Biharban. Nemcsak egy rendőrvezetőt vesztett el légiónk, hiszen dr.Bánfi Ferenc alezredes, aki eddig Sarkad rendőrka­pitánya volt, ezentúl Haj­­dú-Bihar Megye közbiz­tonsági főkapitány-he­lyettese lesz. A kinevezéseket átadó dr.Túrós András vezér­őrnagy az állományhoz intézett beszédében el­mondta, hogy szegé­nyebbek lettek az itteni­ek két igen jó vezetővel, ami persze szomorúság, de ugyanakkor büszkék­­lehetnek arra, hogy kol­légáikat bízták meg ez­zel a komoly, nagy felké­szültséget kívánó fel­adattal. Az állománygyű­­lés utáni sajtótájékozta­tón a vezérőrnagy a Na­pi Délkelet kérdésére válaszolva a következő­ket mondta: - Dr.Sutka Sándor utca­hosszal hagyta el riváli­sait a Hajdú-Bihari főka­­pitányi pályázat elbírálá­sakor. Sajnos olyan pá­lyázatok is érkeztek, melyek alkalmatlanok voltak az értékelésre, de a jók között is a legjobb Sutka úré volt. Miután vi­lágossá vált, hogy ő lesz az új főkapitány, egy tu­datos, irányított döntés­sel helyeztük mellé (az ugyancsak Békés Me­gyében szolgálatot telje­sítő) dr.Bánfi Ferencet. Nem titok, hogy Bánfi Ferenc lassan két esz­tendeje szerepel az ORFK „kádertartaléká­ban”. Neve már több al­kalommal számításba jött, s most úgy ítéltük meg, hogy Sutka Sán­dorral együtt alkalmas lesz a Hajdú-Biharban kialakult kritikus helyzet kezelésére. (gaj­dács) FOTÓ: Világosi M. Attila dr.Hajdú Antal, a főkapi­tány bűnügyi helyettese dr.Ábrahám Béla, a fő­kapitány közbiztonsági helyettese A fák nem állva haltak meg A természetjáró ember mindig felszisszen, amikor kopaszra letarolt tisztást ta­lál azon a helyen, ahol nemrég még életerős erdő­ben barangolhatott. Így jár­tak azok a kirándulók, akik­nek néhány napja a dobozi erdőbe vitt az útjuk, ahol 4-5 hektárnyi területen tarra vágták az erdőt. Csörgött is rendesen ezután Szele­­kovszky László Békés me­gyei természetvédelmi fel­ügyelő telefonja, és kérdez­ték tőle az aggódó embe­rek: mi történt itt, lehet ilyet...? Mint a természetvédelmi felügyelőtől megtudtuk: le­het, de mégis van a dolog­ban valami sajnálatos. Vá­gásra érett, „üzemterve­zett” erdőterületről van szó, ahol 60 év körüli cserfák áll­tak. Sajnálatosnak tartotta azonban, hogy tarvágást végzett az ott illetékes er­dészet, ugyanis helyszíni szemléje alapján úgy talál­ta, hogy a cserek között ko­csányos tölgyek is voltak, melyeket úgynevezett ha­gyásfákként nem kellett volna kivágni, így némiképp megmaradt volna az erdő­jelleg, és az az egyéb élet­közösség (lágy szárú növé­nyek, állatok...) sem vesz­tette volna el élőhelyét, amely eredetileg ott léte­zett. Szelekovszky László az erdőgazdálkodók és a természetvédelem érdek­­egyeztetését hiányolta. Mint elmondta, ha a termé­szetvédelmi szakhatóság védetté akar nyilvánítani valamit, akkor az előtt min­dig egyeztet mindenkivel, akit a dolog érinthet. Fordít­va viszont - mármint ami­kor a természetvédelem ügyét érintheti valamilyen beavatkozás - az egyezte­tés rendre elmarad. Az er­dőnek pedig - bár az erdő­­gazdaságé, és adott eset­ben üzemtervezett - nem­csak gazdasági, hanem táj­képi, egészségügyi, tehát egyéb társadalmi jelentősé­ge is van. Szóval, a termé­szetvédelem szakembere szerint, megint csak szó szerint kellett volna érteni a dalt: „ne vágj ki minden fát...” De mit szól mindehhez az erdész? - merül fel a jogos kérdés. Ezzel fordultunk Gál Imréhez, a Dél-alföldi Erdészeti Rt. Kőrös-vidéki Erdészetének vezetőjéhez. Az erdészetvezető szerint a szóban forgó területen egyetlen tölgy sem volt - amit a megmaradt tüskék is igazolnak -, hanem csak egynemű cserfaállomány, melynek üzemterv szerinti ki­­termelése most érkezett el. - Ez ugyanolyan termé­szetes dolog, mint amikor az érett búzát vagy kukori­cát learatják - mondta Gál Imre. - Ez a faállomány százszázalékosan fagylé­ces (A téli fagyoktól megre­pesztett - a szerz.), így csak tűzifának használha­tó. Erre a termékre ugyan­olyan szükség van, mint az említett búzára, kukoricára, de a jó szándékú laikus azt látja, hogy szép, életerős fákat vágunk ki. Nem kó­­nyünk-kedvünk, hanem tíz­éves üzemterv szerint ter­meljük ki a fát, és ráadásul az esedékes vágásokat minden évben ellenőrzi az erdőfelügyelőség. Hagyás­fákat ilyen mesterségesen telepített cserállományban azért nem hagyunk, mert ezek a fagyléces fák nem bírnak ki a következő vágá­si ciklus végéig. Jövőre új­ratelepítjük a területet vö­­rös tölggyel, valamint cser­rel és ha 6-8 év múlva a meghagyott öreg fák „ös­­­szeomlanak”, az új telepí­tésben nagyobb kár kelet­kezik, mint amennyi haszna a hagyásnak van. Ami az erdőjelleget illeti, az a né­hány hagyásfától még nem maradt volna meg. Néhány éven belül ott egy nagyon szép, fiatal erdő lesz. Azo­kon a területeken, ahol ter­mészetvédelmi érték talál­ható, mindig egyeztetünk a Kiskunsági Nemzeti Park il­letékeseivel. Ahol nincs táj­vagy természetvédelmi ér­ték, az egy kommersz ter­melési terület, és megítélé­sünk szerint ott ennek az egyeztetésnek nincs jelen­tősége... Az erdészetvezetőtől megtudtuk, hogy idén mint­egy 8 hektár erdőt termel­tek ki, ezzel szemben tíz­egynéhány hektáron felújí­tottak, és tizenötön új erdőt telepítettek. Vincze FOTÓ: BARTOLF ÁGNES Jövőre már új erdőt telepítenek ide ■ ■ ár­­ m wwm m ár *■ m Hétfőig postázzák a hto-utalványokat Hétfőn kilenc óráig postázzák az utolsó háztartási tüzelő­olaj jegyeket is a Pest Megyei Vámhivatal munkatársai a Buda környéki hivatal körzetébe tartozó igénylőknek - tájé­koztatta a megyei hivatal vezetője, Nagy Lajos csütörtökön az MTI-t. A vámparancsnok az MTI érdeklődésére elmondta: a Bu­da környéki vámhivatal hatáskörében komoly fennakadást okozott a hto-utalvány igénylések nagy száma. A hivatal­hoz több mint 16,5 ezer kérelem érkezett, és ezt a mennyi­séget csak nagy késéssel tudták volna feldolgozni. Ezért intézkedett úgy, hogy a kérelmek feldolgozása a megyei parancsnokságon és ne a területileg illetékes vámhivatal­ban folyjon. A feldolgozáshoz - hogy az minél hamarabb megtörténhessen - külső vállalkozókat is igénybe vettek a megyei hivatalban. Azonban hétfőnél korábban még így sem tudják postázni az összes utalványt. A Pest megyei pa­rancsnoksághoz három megye tíz vámhivatala és négy ki­­rendeltsége tartozik, és ezek közül egyedül a Buda környé­kében okozott nagyobb fennakadást a hto-utalványok ki­adása. Másutt az igénylők általában 10-12 nap alatt, de leg­később 30 nappal a hivatalba érkezés után megkaphatják utalványaikat. Nagy Lajos elmondta azt is, hogy a környező települések polgármesterei közül is többen megkeresték őt a hto-val kapcsolatos kérdésekben. A polgármesterek véleménye, miszerint az utalványok rendszere nem a legjobb megoldás a háztartási tüzelőolajjal való visszaélések visszaszorításá­ra, mert ez talán többe kerül, mint az elérhető eredmény. Nem váltak be azok a számítások, amelyek szerint az utal­vány bevezetésével csökkenni fog a háztartási tüzelőolaj vásárlási igény. Pest megyében háromszor annyian igé­nyeltek hto-utalványt, mint amennyire az illetékesek számí­tottak. Jobb megoldást jelenthetne az, ha az utalványokra és azok feldolgozására fordított összegeket inkább a gép­kocsik jelenleg is folyó ellenőrzésének fokozására fordíta­nák. A jövőre nézve a vámparancsnok megígérte - amennyi­ben a jelenlegi szabályok érvényben maradnak - a torlódás lehetősége jelentősen csökkenni fog, mivel a jelenlegi igénylések alapján a Pest megyei vámhivatalok május vé­géig mindenkinek automatikusan postázzák majd az utal­ványokat. Egyben csökkenni fog a Buda környéki vámhiva­talhoz tartozó terület is, mivel január 1-jétől Ócsán nyílik egy vámkirendeltség, amelyhez 37 község tartozik majd a jelenleg a Buda környéki hivatalhoz tartozó települések kö­zül.

Next