Napi Délkelet, 1993. október (2. évfolyam, 228-252. szám)

1993-10-21 / 245. szám

NAPI DÉLKELET A Gazdaságkutató Rt. előrejelzése Kedvezőtlen kilátások A magyar gazdaság 1993. évi fejlődése minden korábbi előrejelzésnél kedvezőtle­nebb pályára került - állapíta meg a GKI Gaz­daságkutató Rt. most elkészült, ez évi harma­dik prognózisa. A részletekről a társaság veze­tői szerdán sajtótájékoztatót tartottak. Vértes András, a GKI vezetője elmondta: mintegy 1200 cégnél, továbbá a bankoknál és a lakosság körében tájékozódtak arról, ho­gyan látják a magyar gazdaság alakulását az év utolsó harmadában. A tapasztalatok alap­ján megállapították: valószínűsíhető, hogy a GDP az idén mintegy 2 százalékkal mérséklő­dik. Az ipari termelés ugyan legalább ekkora ütemben bővül, s az építőipar produktuma is meghaladja a tavalyit, de a két ágazat együtt­véve már csak a GDP egyharmadát álltja elő Magyarországon. Más területeken a vissza­esés továbbra is igen erőteljes, a mezőgazda­ságban például 10 százalékos a GDP mérsék­lődése, s még ennél is jóval nagyobb mérték­ben zuhan a száll­ás jövedelemtermelése. El­marad a tavalyitól a közszolgáltatások reáltel­jesítménye is. Az előrejelzés szerint a GDP belföldi­­ el­használása körübelül 5 százalékkal bővül. Ilyen hazai keresletnövekedésre az elmúlt 15 évben nem volt példa. Azonban sem a lakos­ság fogyasztása, sem a beruházások nem emelkednek számottevően, így a bővülés el­sősorban a készletek nagyfokú növekedésé­nek a következménye. A GKI szakértői szerint a külkereskedelmi mérleg mintegy 2,5 milliárd dollárral romlik, az áruforgalmi deficit feltehetően eléri a 3 milliárd dollárt. Ennek alapvető oka, hogy az export volumene legalább 15 százalékkal visszaesik, miközben az import mennyisége 8 százalék­kal nő. A romlás a folyó fizetési mérlegben ha­sonló nagyságrendben várható, a prognózis szerint 2,8 milliárd dollár hiányra lehet számí­tani. Ennek valószínűleg már a felét sem fi­nanszírozza a készpénzben beáramló műkö­dő tőke, így a nettó eladósodás mértéke 1,5 milliárd dollár körül alakul. Az államháztartás teljes deficitje megközelíti vagy eléri a 300 mil­liárd forintot, ezen belül a központi költségve­tés hiánya 250 milliárd forint körül várható. A deficit a GDP 8-9 százalékát teszi ki, ez több, mint az elmúlt évben volt. Az előrejelzés előrevetít: a fogyasztói ár­színvonal éves átlagos növekedése valószínű­leg 23 százalék körül lesz, ez az eredeti -14- 17 százalékos - kormányzati inflációs prognó­zisnál számottevően magasabb. Az elmúlt években egyszer sem volt ekkora eltérés a kormányzati inflációs prognózis és a valóság között - szögezi le az előrejelzés. Év végére a regisztrált munkanélküliek számát 650 ezer körülire becsüli a GKI, ezzel a munkanélküliségi ráta 12-13 százalékos lesz, s legalább 200 ezerre emelkedik a re­gisztrálatlan - ellátásban nem részesülő - munkanélküliek száma. A felmérés végezetül megállapítja: a ma­gyar gazdaság teljesítménye a kialakult gaz­dasági helyzet, valamint a várható politikai fej­lemények figyelembevételével 1994-ben való­színűleg stagnálni fog. A szakemberek arra számítnak, hogy ezen belül az ipar, az építő­ipar és a hírközlés produktuma emelkedik, az agrárgazdaság, a szállítás és a közszolgálta­tások teljesítménye visszaesik. A belföldi f el­használás tovább növekszik, de minden bi­zonnyal az ideinél kisebb ütemben. A külke­reskedelmi mérleg hiánya jövőre 3,5 milliárd dollár körül alakul, a folyó fizetési mérleg defi­citje pedig 3 milliárd dollár körül várható. Az infláció jövő év elején ugyan alacsonyabb lesz, de az év egészét tekintve nem mérséklő­dik, körülbelül 23 százalékos szinten alakul. A munkanélküliség stagnálni fog, ám ezen belül a regisztrált munkanélküliek és az ellátottak száma csökken. A GKI Rt. összességében az­zal számol, hogy 1994-ben a magyar gazda­ság helyzete enyhén tovább romlik. Westel Az év végére a legkisebb fehér folt is eltűnik, és az egész ország területét lefe­di a Westel rádiótelefon­rendszer - jelentette be szerdán Sátoraljaújhelyen tartott sajtótájékoztatóján Winkler János, a cég vezér­­igazgatója. A tájékoztatóra azért került sor az északi határ menti városban, mert itt épült fel a Westel legú­jabb bázisállomása, amely lehetővé teszi, hogy az ed­dig ellátatlan zempléni tá­jon is igénybe vehessék a rászorulók ezt a szolgálta­tást. Mint a vezérigazgató el­mondta: 1990. október 15- én három bázisállomással és egy önálló digitális köz­ponttal kezdte meg műkö­dését az első magyar rádió­telefon-rendszer. A hálózat­bővítés a tervezettnél is gyorsabban haladt: először a Balaton és az M7-es az­ ország tópálya környéke, majd a Budapestet Hegyeshalom­mal összekötő főút kapcso­lódott be a rendszerbe. A fejlesztés további lépései: 1992 januárjában Északke­­let-Magyarország Záho­nyig, Debrecen és Nyíregy­háza térségének érintésé­vel, májusban a Dunaka­nyar körzete, júniusban Nyugat-Magyarország, júli­usban pedig Pécs és Sze­ged vidéke kapcsolódott be a rendszerbe. Ma Buda­pesten 48, vidéken 113 bá­zisállomás működik, ame­lyek segítségével az ország területének 85 százalékán vehető igénybe a rádiótele­fonos szolgáltatás. Az idén december végére befejező­dik az egész országra kiter­jedő hálózat építése. Kez­detben 2 ezer, most 36 ezer, az év végére pedig 40 ezer rádiótelefon-tulajdo­nos lesz az országban. Magyar-szlovák agrár-együttmű­ködés A magyar és a szlovák ag­rárgazdaság helyzete és a termelőszövetkezetek átala­kulása meglepően sok ha­sonlóságot mutat, ezért mindkét országnak érdeke a tapasztalatok kölcsönös megismerése - mondta Hor­váth Géza, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) főtitkára és Cyril Mo­­ravcik, a Szlovák Mezőgaz­dasági Szövetkezeti Szövet­ség elnöke szerdán, az együttműködést előkészítő tárgyalások utáni közös saj­tótájékoztatón. Cyril Moravcik elmondta, hogy Szlovákiában a 965 ter­melőszövetkezet jogilag már átalakult, az egyre széle­sebbre nyíló agrárolló miatt azonban a szövetkezetek ne­héz helyzetbe kerültek. Költ­ségeik az elmúlt időszakban 200 százalékkal növekedtek. Szlovákiában a csődtörvényt még nem fogadta el a parla­ment, amennyiben jóváhagy­ják, a termelőszövetkezetek 30 százaléka kerül a csőd szélére. A két ország agrárképvise­letének vezetői úgy vélték, hogy a korábbi és jónak mi­nősíthető szlovák-magyar együttműködést újra tarta­lommal kell megtölteni. A fe­lek ezt szerződésben kíván­ják rögzíteni, amelyet a kö­zeljövőben Pozsonyban ír­nak alá. Ebben külön fejezet foglalkozik az élelmiszerek kereskedelmével, a határ menti települések lehetséges együttműködésével, üzleti in­formációk cseréjével, illetve az érdekképviseletek munká­jának összehangolásával. 1993. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Újabb MNB-kötvénykibocsátás A Magyar Nemzeti Bank újabb - ezúttal 50 millió dolláros - kötvényt bocsátott ki az europiacon. A kötvény lejárata öt év. Ez a csomag a május 18-án kibocsátott 150 millió dollá­ros Euro-kötvényhez kapcsolódik. Minderről Hárshegyi Fri­gyes, az MNB alelnöke szerdán tájékoztatta az MTI-t. A kibocsátás fő szervezője a Bankers Trust International. A májusi MNB-kötvényt a piac igen kedvezően fogadta. En­nek a következménye az újabb 50 millió dolláros kibocsá­tás, amely így növeli az MNB-papírok piaci likviditását. A mostani MNB-kötvény feltételei a kibocsátó számára kedvezőbbek. A kibocsátási ár ugyanis a névérték fölé ke­rült, elérte a 101,97 százalékot a májusi 99,5 százalékkal szemben. A kamat nem változott, továbbra is 8 százalék. A kötvény éves hozama csökkent, 8,125 százalékról 7,15 szá­zalékra. Ez az értékpapír az MNB ez évi 14. kibocsátása. A forgalomba hozott papírok révén a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben közel 4 milliárd dollár értékű hitelhez jut Nőtt az import, csökkent a kivitel A szezonális hatásoktól elvo­natkoztatva az ipari termelés vo­lumenindexe augusztusban, júli­ushoz képest 0,4 százalékkal, a kiskereskedelmi eladásoké 3,5 százalékkal csökkent. Az ipari ter­melői árak ugyanebben az idő­szakban az előző hónaphoz ké­pest 1 százalékkal, a belföldi érté­kesítési árak 0,7 százalékkal, míg a fogyasztói árak ennél jóval na­gyobb mértékben, augusztusban 1,8, szeptemberben pedig 2,9 százalékkal emelkedtek - állapít­ja meg a Központi Statisztikai Hi­vatal MTI-hez eljuttatott közlemé­nye. A KSH szerint továbbra is nő a vállalkozókedv, a jogi személyisé­gű gazdasági társaságok száma augusztusban 1115-tel, szeptem­berben pedig 1172-vel nőtt. Vél­hetően ennek is szerepe van ab­ban, hogy a nyilvántartott munka­­nélküliek száma 2000 fővel csök­kent. Tovább nőtt a külkereskedelmi passzívum, mégpedig 15 milliárd forinttal, az állami költségvetés hi­ánya pedig 9 milliárd forinttal. Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 3,4 százalkkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel egy időben viszont a mezőgazda­­sági termékek értékesítése 29 százalékkal esett vissza az el­múlt év hasonló időszakához képest. A szállítási ágazatba tartozó vállalatok januártól au­gusztusig 17 százalékkal keve­sebb árut szállítottak el. A folyóáron számított import 16 százalékos növekedése mellett a magyar kivitel 15 százalékkal csökkent, és jelentős, 209 milliárd forint, azaz 2,3 milliárd dollár ér­tékű behozatali többlet keletke­zett. Az export visszaesése az ipari késztermékek és a mező­­gazdasági cikkek körében egya­ránt megfigyelhető volt. A külke­reskedelmi mérleg passzívuma nagy mértékben járult hozzá a fi­zetési mérleg hiányához, amely június végén 1,8 milliárd dollárt tett ki. Az állami költségvetés nyolchavi hiánya elérte a 147 mil­liárd forintot, míg a kiadási többlet 24,4 milliárd forinttal haladta meg a tavalyit. A lakosság pénzbevétele a megelőző esztendőhöz képest ki­sebb ütemben emelkedett, reál­értéke eközben viszont 4-5 szá­zalékkal csökkent A lakosság megtakarítása nőtt, de kisebb mértékben, mint az előző év­ben. Állásajánlatok a megyében Békéscsaba: autószerelő, 1 fő; járművillamossági szerelő, 2 fő; mg. gépszerelő-traktoros, 1 fő; lakatos (Bcs., Mezőberény, Csabaszabadi), 13 fő; minősített he­gesztő, 1 fő; szerszámköszörűs (Mezőberény), 1 fő; szerszámgéplakatos (Mezőberény), 1 fő; esztergályos (Mezőberény), 1 fő; központifűtés-szerelő, 3 fő; öntő, 2 fő; fémfestő, lakkszóró, 2 fő; festő-mázoló (Bcs., Csaba­szabadi), 6 fő; kőműves (Bcs., Csabaszabadi), 3 fő; hi­degburkoló, 3 fő; épületasztalos, 3 fő; kárpitos, 3 fő; asz­talost fő; felszolgáló, 4 fő; szakács, 3 fő; vendéglátó-e­ladó, 1 fő; járműalkatrész-eladó, 1 fő; molnár, 1 fő; pék (Békéscsaba, Köröstarcsa), 4 fő; varrónő (Gerendás, Telekgerendás), 17 fő; gondozónő, 5 fő; ált. iskolai tanító (Szabadkígyós), 1 fő; főkönyvelő, 1 fő; villamosmérnök, 1 fő; épületgépész (Mezőberény), 1 fő; gépészmérnök, 1 fő; vegyésztechnikus, 1 fő; ékszerész (Mezőberény), 5 fő; kazánfűtő (Mezőberény), 1 fő; fogtechnikus (Szarvas), 6 fő; üzletkötő, 10 fő; gépjármű kárszakértő, 1 fő; pénzügyi tanácsadó, 1 fő. Békés: kosárfonó (bedolgozó is), 19 fő; textilkonfekci­onáló, 60 fő; kéményseprő, 2 fő; cukrász, 1 fő; felszolgá­ló, 2 fő; szakács, 2 fő; ruhaipari technikus, 1 fő; marós, 1 fő; lakatos (hegeszteni tudó), 1 fő; asztalos, 1 fő; bolti el­adó, 3 fő; mezőgazdasági gépszerelő, 1 fő; védőnő (Tar­­hos szóig, lakás), 1 fő; műszaki vezető (gépip.), 1 fő; áruforgalmi értékesítési fogl., 1 fő; biztosítási ügynök, 9 fő; műszaki ügyintéző (Bélmegyerre), 1 fő; körzeti orvos (Bélmegyerre), 1 fő; jogász, 1 fő. Gyula: láncoló-ketliző, 3 fő; gépi varró, 5 fő; varrónő (megváltozott munkaképességű), 6 fő; nagyüzemi sza­bász, 1 fő; cukrász, 1 fő; ált. asztalos (Elek), 1 fő; bútor­­asztalos, 3 fő; ács-állványozó (Elek), 1 fő; fényező (lakk­szórásban jártas), 5 fő; ápolónő, 3 fő; ideg-pszich. szak­ápoló, 1 fő; felszolgáló (német vagy angol ismeret), 2 fő; autóbusz-vezető, 5 fő; kontírozó könyvelő, 1 fő; mérleg­képes könyvelő, 1 fő; könyvelő (ff. karász), 1 fő; adóta­nácsadó (számítógépes ismerettel),1 fő; gépész üzem­mérnök (30 éves korig), 1 fő; védőnő (Sarkad), 1 fő; kon­fekció-üzemvezető (technikus), 1 fő; jogász, 1 fő; ve­gyészmérnök, 1 fő. Orosháza: varrónő, 29 fő; varrónő (Tótkomlós), 21 fő; varrónő (Csanádapáca), 25 fő; pék (Kaszaper), 1 fő; of­szetgépmester, 1 fő; nyomdai fotós, 5 fő; autóbusz-ve­zető (Pusztaföldvár vagy Csanádapáca és Tótkomlós), 2 fő; fodrász, 1 fő; cukrász, 2 fő; védőnő, 1 fő; dietetikus, 1 fő; vámügyintéző (gyakorlott), 1 fő; cipőipari technikus, 1 fő; fordító (középf. angol nyelvvizsg.), 1 fő; ügynök (gépkocsival), 25 fő; programozó matematikus (angol nyelvismeret), 1 fő; közegézségügyi felügyelő, 1 fő; iro­dalmi muzeológus, 1 fő. Szarvas: felszolgáló, 4 fő; gépkocsivezető (E. kat.), 3 fő; gépkocsivezető (ADR jog.), 1 fő; targoncavezető, 1 fő; asztalos, 3 fő; autószerelő, 3 fő; ács, 1 fő; fodrász, 10 fő; kárpitos, 1 fő; lakatos-lánghegesztő, 1 fő; műszaki­­cikk-eladó, 1 fő; ügynök, 10 fő; üzletkötő, 10 fő; víz-, gáz-, központifűtés-szerelő, 1 fő; varrónő, 10 fő. Mezőkovácsháza: varrónő, betanított varrónő (Dombegyháza, Mezőhegyes), 10 fő; pék (Kaszaper), 1 fő; felszolgáló (Mezőkovácsháza), 1 fő; ügynök, 30 fő; óvónő (Magyarbánhegyes), 2 fő; tanító (Battonya), 1 fő; napközis nevelő (Nagykamarás), 1 fő; német-bármely szakos tanár (Nagykamarás), 1 fő; angol-bármely sza­kos tanár (Mezőhegyes, Dombegyház), 1-1 fő; gyógype­dagógus (Magyarbánhegyes), 1 fő; igazgatási főelőadó (jogi végz., Mezőhegyes), 1 fő; ügyintéző ( számv. főis­kolai vagy közgazdasági egyetemi vég., Orosháza), 1 fő. Gyomaendrőd: vasaló (Kisújszállás), 4 fő; varrónő (Kisújszállás), 80 fő; betanított varrónő, 10 fő; szabász (Kisújszállás), 4 fő; üzletkötő, 8 fő; varrónő, 15 fő; gaz­dasági ügyintéző, 1 fő. Szeghalom: textilkonfekcionáló (betanított munkás, Biharnagybajom), 16 fő, (Körösújfalu), 1 fő; autóvilla­mossági­ szerelő, 1 fő; karosszérialakatos, 1 fő; textil­konfekcionáló, 1 fő; szalagvezető (Vésztő), 1 fő; bolti el­adó, 1 fő; biztosítási üzletkötő, 16 fő; védőnő (Füzes­gyarmat), 1 fő; óvónő (Vésztő), 1 fő; óvónő (Szegha­lom), 1 fő; magasépítő mérnök, üzemmérnök, 1 fő; köz­gazdász (jogász), 1 fő; számítógéphálózat-szervező, karbantartó (Füzesgyarmat), 1 fő; gépészeti előadó (Fü­zesgyarmat), 1 fő; karbantartási előadó (Füzesgyarmat), 1 fő; targoncavezető (Okány), 1 fő; hegesztő, lakatos (Vésztő), 2 fő; műszaki bolti eladó, vagy autószerelő, 1 fő. Érdeklődni személyesen a kirendeltségeken lehet.

Next