Napi Délkelet, 1994. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
1994. MÁRCIUS 1., KEDD A VILÁGBAN Egyeztető konzultációk A boszniai horvát-muzulmán területi egység létrehozásáról Washingtonban tárgyaló felek úgy döntöttek, hogy hétfőn folytatják az egyeztető konzultációkat. A háromoldalú megbeszélések szombaton kezdődtek az amerikai kormányzat segédletével. Mate Granic horvát külügyminiszter a vasárnapi, kimerítő tárgyalás forduló után azt mondta, hogy sikerült haladást elérniük, de még jó néhány kérdés nyitott maradt. Hozzátette, hogy főképpen bonyolult, alkotmányjogi ügyekről van szó. A tárgyalásokon a boszniai muzulmánokat Haris Salajdzic kormányfő, a horvátokat Kresmir Zubak, a közösség vezetője képviseli. Nagy erejű robbanás Szarajevóban Nagy erejű robbanás hallatszott hétfőn nem sokkal éjfél után Szarajevóban, és szemtanúk állítása szerint aknavetőből kilőtt lövedék okozta a detonációt. Egyelőre nem tudni pontosan, hogy honnan és milyen messzeségből lőtték ki az aknát. A helyszínen állomásozó ENSZ-erők vasárnap azzal vádolták a szerb és a muzulmán erőket, hogy a városon kívül ugyan, de a NATO által meghatározott húsz kilométeres tilalmi övezeten belül tüzérségi párbajt vívtak egymással. A vasárnap egyébként teljes nyugalomban telt el Szarajevóban, és a szép tavaszias időben mind többen merészkedtek ki az utcára. Hurd: görög-macedón párbeszédet Athénba érkezett vasárnap este Douglas Hurd brit külügyminiszter, és arra szólította fel a görög és a macedón vezetést, hogy kezdjenek párbeszédet a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. Hurd túlzónak minősítette Athén Szkopjéval szemben táplált aggályait, és kijelentette, hogy Macedónia rendkívül sebezhető térség a Balkán közepén, így mindenképpen rendezni kell a körülötte kialakult helyzetet, és nem szabad veszélybe sodorni. Az AFP jelentése szerint Hurd majd igyekszik rávenni a görög kormányt arra, hogy oldja fel a Macedónia ellen tizenegy napja életbe léptetett gazdasági barikádot. Antiszemita feliratok Egy franciaországi kisvárosban, a Párizs-környéki Sarcelles-ben hétfőre virradóra és a helyi rendőrkapitányság falain „zsidó gyilkosok, Palesztina győzni fog” - hirdették a hatalmas betűkkel mázolt jelszavak, nyilván a hebroni eseményekre utalva. (Részarányát tekintve Sarcelles-ben él Franciaország legnagyobb zsidó közössége.) A szomszédos városban, Villiers-le-Belben az előző éjszaka a zsinagóga két ablakát törték be ismeretlen tettesek. Hajtóvadászat a muzulmánok ellen Nyolc iszlám szélsőséges vesztette életét hétfőre virradóra egy összecsapás következtében, nem messze Asszuántól. A biztonsági erők azért indítottak hajtóvadászatot a muzulmánok ellen, mert részt vettek egy rendőr meggyilkolásában egy felsőegyiptomi faluban — közölték rendőrségi források hétfőn. Százezrek sztrájkolnak A román rádió és a Rompres hétfő kora délutáni jelentései szerint a 41 román megyében tíz-, illetve százezres létszámmal, különböző formákban vesznek részt a dolgozók a két legnagyobb román szakszervezeti központ által hétfőre meghirdetett egynapos sztrájkban, amely elsősorban az ipar különböző ágazataira, a közoktatásra, a távközlésre terjed ki - de általában oly módon, hogy közvetlenül nem érinti az emberek mindennapi életét. Az egymillió tagot számláló Alfa kartell déli becslése szerint mintegy 500 ezer tagja kapcsolódott be az akciókba. A CNSLR-Fratia (Testvériség) elnöke Victor Ciorbea elmondta, hogy a résztvevők mintegy harmada „japán sztrájkot” folytat, azaz beéri az akció jelképes bejelentésével, de tovább dolgozik. A zsilvölgyi bányavidéken csak néhány ezer ember tette le hétfőn a szerszámot. BÉKÉS MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. Telefon/fax: (66) 448-585, Hirdetésfelvétel: 443-553 Szerkeszti a szerkesztőbizottság A szerkesztőbizottság elnöke: Kepenyes János Rovatvezetők: Gubucz Katalin, Rendes Sándor, Bakulya Mihály Kiadó: BÉDÉKÁ Kft. Készítette: a Hungária-Infó Nyomdaipari Kft. Magyar vállalkozás: Mentalonik 26 ezer példányban. " ,_______________ NAPI-DÉLKELET Szerb repülőgépeket lőttek le a NATO-vadászgépek A NATO két F-16-os amerikai vadászgépe lelőtt négy kétüléses szerb katonai gyakorlórepülőgépet hétfőn hajnalban az ENSZ boszniai légtérre vonatkozó repülési tilalmának megsértése miatt Banja Lukétól 80 kilométerre északnyugatra. A hírt a görög hadsereg vezérkari főnöke jelentette be Athénban - írta AFP és a Reuter. A dpa jelentése szerint a NATO brüsszeli központjában megerősítették a hírt. A Banja Luka közelében lelőtt négy szerb repülőgép a közép-boszniai Vitéz közelében éppen egy üzemet bombázott - közölte a francia védelmi minisztérium. A Boszniai fölötti akcióban összesen hat, Galeb típusú szeb repülőgép vett részt, ebből az amerikai harci gépek négyet lőttek le. A gépek lelövésének hírét Banja Lukéban szerb katonai források sem erősíteni, sem cáfolni nem tudták. Szarajevóbn az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szóvivője közölte, hogy felfüggesztették a humanitárius segélyek légi úton történő továbbítását a városba. Beszüntették a szerbek ellenőrizte területek felé történő mozgásokat is Boszniában. A hétfő reggeli légiakcióra az ENSZ BT tavaly áprilisban elfogadott 916. számú határozatának értelmében került sor - közölte a NATO szóvivője Brüsszelben - , azaz annak formálisan semmi köze nem volt a legutóbbi hetek boszniai fejleményeihez. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának említett határozata repülési tilalmat rendelt el Bosznia légterében, amelynek ellenőrzésére és betartására a NATO légierejének adott felhatalmazást. Ez utóbbi kapcsán a szóvivő külön is emlékeztetett arra, hogy az ENSZ- mandátum „valamennyi szükséges eszköz” igénybevételét lehetővé teszi a légtérzárlat érvényesítése érdekében. Belgrádban is bejelentették, hogy a NATO vadászgépei hétfő délelőtt lelőttek négy repülőgépet, amely megsértette a repülési tilalmat. A brüsszeli közlemény nég Gabb típusú szerb repülőről tett említést, amelyet Banja Luka körzetében semmisítettek meg. A belgrádi jelentés csak annyit közöl, hogy nem jugoszláv gépekről volt szó. Ez az első eset, hogy a NATO lelőtt szerb repülőgépeket. A légtérzárlat megsértését rengetegszer regisztrálták, de eddig még nem léptek közbe. Eddig zömmel helikopterekkel sértették meg a légtérzárlatot. ZEMEDELSKÉ NOVINY Elfogadhatatlan kisebbségi követelések A szlovákiai magyarok olyan kisebbségi követeléseket támasztanak, amelyek a pozsonyi kormányzat számára - még az ellenzék szerint is - egyszerűen elfogadhatatlanok - írta hétfői beszámolójában a Zemedelske Noviny. A magyar nemzetiség követelései a cikk írója, Rajecky kiemeli „például valamilyen etnikai igazgatás megteremtését, más szóval a Szlovák Köztársaság oktatás- és tudományügyi minisztériumának nemzetiségi alapon való megoszlását, a Szlovákia területén működő magyar tannyelvű iskolák önálló irányítását. A kormány kisebbségi tanácsa kizárólag a kisebbségek képviselőiből állna. Ráadásul két olyan, a kisebbséget érintő erurópai dokumentumot is alá kellene írni, amelyek közül az egyiket eddig csak Norvégia írta alá” - ecsetelte a Zemedelské Noviny a Szlovákiával szemben támasztott, elfogyhatatlannak minősített követeléseket. A lap szerint az ellenzéki térfélen jókora konfliktus keletkezett a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, illetve a Duray Miklós vezette Együttélés között. Elsősorban Duray az agresszív, a radikális. Olyan pozícióba szorítja Bugár mozgalmát, ahová annak hívei nem akarnak elkrülni. Arról van szó, hogy előrehozott parlamenti választásokon (és az azt követő helyhatósági választások) esetén az MKDM elveszíthetné szavazói bázisának nagy részét. Elveszíthetné azok támogatását, akik úgy gondolnák, hogy az MKDM az Együttélésnél kevésbé küzd a Szlovákiában élő 600 ezres magyar jogaiért - írta Rajecky. A cseh újságíró megfogalmazása szerint Duray „újabb pontot szerzett” azzal a minapi populista kijelentésével, hogy a szlovákiai magyarok többsége - ha lenne magyar választójoga - az MDF-re szavazna. Szabad-Peresz találkozó Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel találkozott hétfőn reggel izraeli látogatásának második napján Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Mint arról a negyven perces megbeszélés után Szabad György az MTI-t tájékoztatta, a találkozó elején köszönettel nyugtázta, hogy Peresz személyesen ott volt Antall József gyászszertartásán. Regionális politikai kérdéseket érintve a magyar parlament elnöke kifejezte a meggyőződését, hogy az izraeli kormány a pénteki tragikus esemény, a több mint 50 palesztin életét követelő telepes merénylet után, egyensúlytartó politikájával a békefolyamat előrehaladásán fog munkálkodni. A tragédia - fejtette ki a házelnök - bár a fanatikusokat vélhetően tovább fanatizálja, remélhetően a fanatikusok és a józanok között ingadozókat a józanok táborához közelíti. E gondolatmenettel - mondta Szabad György - a külügyminiszter messzemenően egyetért. A közép-európai térséggel összefüggésben mindenekelőtt a boszniai fejleményekről ejtettek szót. A magyar álláspontot ismertetve a házelnök kifejezte Budapest mennyire fontosnak tartja, hogy a szerb katonai sikerek ne egyoldalúan határozzákmeg a rendezést, s hogy a cél szerb-horvát-boszniai megállapodás kell, hogy legyen. Peresz elismerését fejezte ki a magyar magatartást illetően ebben a kérdésben éppen úgy, mint Magyarország európaiságát a parlamenti demokrácia érvénysülését tekintve. A magyar törvényhozás elnöke, aki először jár Izraelben ellátogatott a második világháborúban elpusztított zsidóknak emléket állító Jad Vasembe és koszorút helyezett el az Emlékezés Csarnokában. Németország támogatja az EU-csatlakozásunkat Németország támogatja, hogy Magyarország kérelmet nyújtson be az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás ügyébne, ez a támogatás remélhetőleg Helmut Kohl német kancellár és Boross Péter magyar miniszterlenök keddi tárgyalásain még egyszer megerősítést nyer - közölte hétfőn Bonnban az újságírókkal Martonyi János, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki német-magyar jogi-gazdasági szemihivatal munkatársaival, 1994 második felében az a Németország tölti majd be az Európai Unió tanácsának tisztét, amelynek vezetői többször is kijelentették: a nyugati intézményekbe törekvő közép-európaiak „ügyvédjei” kívánnak lenni. Martonyi János azonban azzal számol, hogy Magyaroszág már a görög elnökség idején, az első fél évben benyújtja a csatlakozási kérelmét, vázoló memorandumot is csatolnak majd. Hétfői bonni eszmecseréivel Martonyi János lényegében lezárta az Európai Unió fővárosaiban az elmúlt három évben folytatott felmérő jellegű megbeszéléssorozatot, a társulási tanács március 7-én sorra kerülő első ülésének peremén még lesznek eszmecserék. A megbeszéléssorozat a magyarországi döntést készítette elő. Mint Martonyi közölte, sehol sem ta A külügyi államtitkár kívánatosnak tartaná, hogy a kormánydöntés utáni parlamenti szavazás közel egyhangú lenne a csatlakozási kérelem tárgyában, ez aláhúzná, hogy nemzeti konszenzus van. Martonyi János elmondta, hogy a csatlakozási kérelem benyújtása folyamat eleme, amely remélhetőleg az évezred végén tetőzik majd. Ily módon tíz évet venne igénybe az előkészület a teljes jogú tagságára. Spanyolország-