Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1996-07-01 / 150. szám
I_NAPI. -----gazdaság LAPSZÉL ♦ A JUGOSZLÁV KORMÁNY A NATWEST MARKETS befektetési bankot, a Natwest Group tagját nevezte ki tanácsadónak a hitelező kereskedelmi bankokkal folytatott tárgyalások során. Belgrád és a pénzintézetek abban állapodtak meg a pénteken véget ért kétnapos londoni tanácskozáson, hogy július második felében folytatják a megbeszéléseket a kapcsolatok normalizálásáról. A Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia - a kamathátralékokkal együtt - 2,6 milliárd dollárral tartozik a kereskedelmi bankoknak. ♦ LENGYELORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA villamos távvezeték létesítéséről állapodott meg a hét végén. A dél-lengyelországi Krosno és a kelet-szlovákiai Lemes közötti 2000 megawattos vezeték építése 1997. áprilisban kezdődik és 15 hónappal később Lengyelország megkezdheti az áram szállítását déli szomszédjának. ♦ CSEHORSZÁG ÉS MALAYSIA SZABADKERESKEDELMI megállapodást kötött. A jelenleg még kismértékű áruforgalom Vladimír Dlouhy ipari és kereskedelmi miniszter szerint elsősorban az energia- és élelmiszeriparban, a cementgyártásban, valamint a közlekedés terén bővíthető. Rafidah Aziz malaysiai külkereskedelmi miniszter szerint a növekedést főként a kölcsönös befektetések alapozhatják meg. 1995-ben Csehország 7,1 millió dollár értékben exportált az ázsiai országba és 43,9 millió dollár értékben vásárolt onnan árukat. ♦ MEGBUKOTT A FRANCIA KORMÁNYFŐVEL SZEMBEN benyújtott bizalmatlansági indítvány szombaton a törvényhozás alsóházában, így törvényerőre emelkedett a francia távközlési vállalat közszolgálati státusának megváltoztatására vonatkozó javaslat. A France Telecom részleges privatizációjának előkészítését célzó lépést a szocialista és kommunista ellenzék módosító javaslatok tömegével próbálta obstruálni a parlamentben, ahol a kormányzó jobbközép koalíció kényelmes többségre támaszkodhat, a kormány pedig a házszabály lehetőségeivel élve bizalmi szavazás kiprovokálásával rövidítette le a jogszabály elfogadását. ♦ LEMONDOTT A CHILEI JEGYBANK ELNÖKE a hét végén. Az ország pénzpiacait sokkoló döntést Roberto Zahler azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapok folyamán kialakult helyzet közepette munkájának folytatása lehetetlenné vált. A lépést megfigyelők azzal a parlamenti döntéssel hozzák összefüggésbe, amely lehetővé teszi a kereskedelmi bankok számára, hogy átütemezzék a központi bankkal szemben a 80-as évek folyamán felgyűlt adósságaikat. ♦ AZ IZRAELI KORMÁNY vasárnapi ülésén a várakozások ellenére nem hozott intézkedéseket a felduzzadt költségvetési hiány lefaragására annak ellenére, hogy Don Meridor, az új kabinet pénzügyminisztere gyors lépéseket sürgetett. Az első félévben becslések szerint 5,5 milliárd sékel (1,2 milliárd dollár) volt a deficit, így fennáll a veszélye, hogy a hiány az év végére a tervezett 7,6 milliárd sékel helyett több mint 10 milliárd lesz. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit# Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest. Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 140-8111;# Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyed évre 5700 Ft, egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. Brüsszel bírálja az olasz kormányprogramot Az IMF vezérigazgatója elégedett Élesen bírálta az olasz kormány által csütörtökön elfogadott hároméves gazdasági programot (NAPI Gazdaság, 1996. június 28., 2. oldal) az Európai Unió brüsszeli bizottságának a belső piac egységesítéséért felelős tagja. Mario Monti a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában kifejezetten aggasztónak nevezte, hogy az 1997-re vonatkozó célkitűzésekkel a kormány eleve lemondani látszik arról, hogy teljesítse az 1999-re tervezett európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) egyik fő feltételét, a költségvetési hiány kellő mértékű leszorítását. A program 88 ezer milliárd lírás deficitet irányoz elő 1997-re, ami a várható bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékának felel meg, noha a maastrichti szerződés az EMU-csatlakozás kritériumaként 3 százalékot ír elő (amit jövőre kell elérni, hogy 1998-ban döntés születhessen arról, mely országok vehetnek részt az EMU-ban). Csütörtökön csupán a program fő számait közölték, pénteken viszont ismertté vált a dokumentum azon passzusa is, amely szerint az európai gazdaságok gyengélkedése megnehezítette a maastrichti követelmények teljesítését, és bizonytalanná tette az EMU terv szerinti beindítását. Az olasz tervezet alapján a költségvetési hiány csak 1998-ban csökkenne a GDP 3 százalékára. Monti csalódásának adott hangot, amiért a kormány nem használta ki nemzetközi elismertségét és az ellenzék gyengeségét, és nem állapított meg ambiciózusabb célokat, hanem gyakorlatilag nyíltan elismerte - az EU-tagok közül elsőként -, hogy nem tudja teljesíteni a Maastrichtban előírtakat. Monti szerint az olasz döntés a teljes EMU-terv tekintetében zavarokat okozhat. Ha Róma arra számít, hogy az EU-partnerek enyhíteni fogják számára a feltételeket, akkor ezzel azt a szerepet vállalja magára, hogy pénzügyi problémák forrása lehet az EMU-n belül. (Monti megfogalmazásából nem derült ki, hogy valóban elképzelhető-e egy ilyen enyhítés.) Rómában azzal érvelnek, hogy a kormányprogramban szereplő célok a szociálisan keresztülvihető maximumot jelentik, és a jövő évi költségvetés elkészítésekor csak abban az esetben lehet alacsonyabb deficitet tervezni, ha addig számottevő kamatcsökkenés következik be, élénkítő hatást gyakorolva a gazdasági tevékenységre. Romano Prodi visszautasította a bírálatot, az olasz kormányfő a hetek csúcsértekezletének befejezése alkalmából tartott csúcsértekezleten egyúttal megerősítette, hogy az olasz líra idén ősszel visszatér az EU árfolyam-mechanizmusába. Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap ugyancsak Lyonban tartózkodó vezérigazgatója, ugyancsak védelmébe vette a hároméves olasz kormányprogramot, amely a maga ambiciózus célkitűzéseivel messzemenően kielégíti az IMF elvárásait. (Reuter) Mától Írország az EU soros elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Elemzők szerint ugyanakkor az EMU menetrend szerinti létrehozásáról Brüsszelben már megszületett a politikai döntés, így az unió akkor is életbe lép 1999 januárjában, ha az EU legfontosabb gazdaságai (mindenekelőtt Németország és Franciaország) történetesen nem teljesítik maradéktalanul a feltételeket. Ezzel a véleménnyel értett egyet az ír programot ismertető sajtótájékoztatón ugyancsak megjelent ír központi banki elnök, Maurice O’Connel is, aki szerint a részvételről szóló döntés nem a „maastrichti matematika” alapján születik majd meg. Dublin ugyancsak legfontosabb elnöki teendői közé sorolja a munkanélküliség elleni hatékonyabb fellépést, és támogatja azt a Nagy-Britannia által makacsul ellenzett elképzelést, hogy az EU átdolgozás alatt álló alapszerződésébe vegyék be az úgynevezett „foglalkoztatási fejezetet", amely többek között lehetővé tenné Brüsszel számára, hogy megvizsgálja: egyes tagországokban a gazdasági fellendüléssel miért nem jár együtt a foglalkoztatás bővülése. John Bruton miniszterelnök szerint ez megkönnyítené, hogy az egyes kormányok úgymond „eladják”, az új szerződést állampolgáraiknak. Hasonló megfontolásokból támogatja Dublin az EU költségvetését megkurtító visszaélések elleni harcot. Írország egyébként az EU leglelkesebb tagjai közé tartozik, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy nem kis részben a regionális és egyéb támogatások formájában kapott segítségnek, illetve a külföldi befektetéseknek az 1973-as EU-csatlakozást követő fellendülésének köszönheti az elmúlt évtizedben elért látványos gazdasági sikereit. Az európai viszonylatban páratlan ütemű gazdasági növekedés alapján sokak által Európa „kistigrisének” tekintett Írországban a közvélemény-kutatások szerint a lakosság 175 százaléka támogatja az EU-tagságot, és 69 százalék a maastrichti szerződéssel is egyetért. B. V. Elégedetlen a Nemzetközi Energiaügynökség a francia energiapolitikával A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) most közzétett szokatlanul kritikus hangvételű jelentése bírálja Franciaországot amiatt, hogy centralizált energiapolitikát folytat és megóvja a piaci versenytől a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatókat. Az IEA, mint a jelentés leszögezi, elvárja Franciaországtól, hogy - akár az áramszolgáltató szektor liberalizálására vonatkozó EU- egyezményen (NAPI Gazdaság, 1996. június 24., 1. oldal) túllépve - ténylegesen nyissa meg energiapiacát. Párizs azonmód visszautasította a jelentés főbb megállapításait, kinyilvánítva ugyanakkor azt az álláspontját, hogy az egy hete aláírt EU-egyezmény elég messzire ment, további engedményeket nem szándékozik tenni az energiaszektor liberalizálása irányában. A hosszas alkudozás után tető alá hozott egyezmény azonban - mint megfigyelők rámutatnak - a valóságban az elektromos energiaszektor jelentős részében érintetlenül hagyta az eddigi monopolisztikus struktúrákat. (Az IEA jelentése még a múlt héten aláírt EU-egyezmény előtt elkészült, de francia kérésre annak megkötése után hozták csak nyilvánosságra.) Tény, hogy az állami villamosművek, az Electricité de France (EDF) csak a politikai beavatkozásnak köszönhetően tudta elérni, hogy megmaradjon az eddigi támogatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalatoknak felszámolt magasabb tarifákból alacsonyan tárják a háztartások által felhasznált áram árát. Ezzel azonban - mint az IEA jelentése rámutat - ösztönzik a lakossági túlfogyasztást, és a növelik munkahelyteremtés költségeit. Franck Borotta francia ipari miniszter szerint azonban a munkahelyteremtést nem az ipari felhasználóknak felszámított magas energiaárak nehezítik, hanem a magas társadalombiztosítási járulék, amelynek csökkentése érdekében a francia kormány már meghozta a szükséges intézkedéseket. (Reuter) BLACK*BOX MODEM: 212-0760 / 0-24H INFORMÁCIÓ: 326-0920 E-MAIL, INTERNET, TALLÓZÓ, SZOFTVER, FÓRUMOK, STB. INTERNET CSAK HAVI 1800 FT! VILÁGGAZDASÁG Tovább nő a munkanélküliség Japánban Májusban tovább nőtt a munkanélküliség Japánban, noha a szakértők többsége arra számított, hogy megáll az állástalanok számának év eleje tartó növekedése. A növekedés mindössze 0,1 százalékos volt, de az európai országok számára irigylésre méltó májusi 3,5 százalék rekordmagasságot jelent Japánban, ahol az elmúlt évtizedekben 1 százalék volt a megszokott arány. A növekedés a japán kormány szerint két ellentétes trendre vezethető vissza. Egyrészt a jelenlegi fellendülés miatt megnőtt munkavállalási kedv az aktív álláskeresők számának ugrásszerű növekedésével járt együtt. Az előző munkahelyükről önként távozó, valamint a hosszabb megszakítás után állást keresők száma az egy évvel ezelőttihez képest 160 ezer fővel nőtt. Ugyanakkor egy év alatt 9 százalékkal nőtt a vállalati csődök száma, így sokan önszántukon kívül vesztették el állásukat. Az állásvesztők többsége férfi volt, így körükben 3,6 százalékos a munkanélküliség, a nők esetében 3,4 az arány. Ugyancsak rekordnagyságú, 50 ezer fős a tanulmányaik befejezése után elhelyezkedni nem tudó fiatalok tábora. Ez utóbbiak és a létszámleépítés miatt elbocsátott munkanélküliek száma együttesen 140 ezerrel nőtt egy év alatt. A számok tehát azt jelzik, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők számának növekedésével nem tud lépést tartani a fellendülés teremtette álláskínálat, ráadásul a vállalatok elsősorban részmunkaidős és alacsony állásbiztonsággal járó munkaköröket kínálnak. (Reuter) 1996. július 1. Mától újabb megszorítások Ausztriában Bécsi tudósítónktól: Újabb kellemetlen megszorítások lépnek mától életbe a takarékossági csomagterv keretében, amely 1996-97-ben összesen 100 milliárd schillinggel kívánja az osztrák költségvetés hiányát csökkenteni. Az eddigi 22 százalékról 25 százalékra növekszik a forrásadó a bankkamatok és az osztalékok után, a kötvények után a forrásadó 23 százalékra, majd októbertől 24 százalékra, jövő év januárjától pedig 25 százalékra emelkedik. A forrásadómentes biztosítási megtakarítások esetében a biztosítási adó 4 százalékról 11 százalékra nő. A 3600 schillingnél nagyobb összegű szerződéses munkák után júliustól a biztosítottnak 12,25 százalék, a megbízónak pedig 15,8 százalékos nyugdíj- és társadalombiztosítási illetéket kell fizetnie. Két évről másfél évre csökken a gyermekgondozási idő, napi 70 schillingről 180-ra nő a szanatóriumi önrészesedés. Átmeneti türelmi idő után megszűnik a 15 ezer schillinges szülési segély. Júliustól lép életbe az úgynevezett „kékfényadó”, a közúti balesetekhez a rendőrség kihívása 500 schillingbe kerül. F. Zs. Privatizálják a brit kormányőrséget? Londoni tudósítónktól: A brit kormány azt tervezi, hogy a kormányzati intézmények és egy sor további közintézmény - köztük a miniszterelnök Downing Street 10. szám alatti rezidenciája, a királyi család több, jelenleg használaton kívüli kastélya és a koronaékszerek őrzését magánkézben lévő biztonsági cégekre bízza - jelentette be Roger Freeman, a közszolgáltatásokért felelős miniszter. A kormányőrség magánkézbe adását ellenző szakszervezetek az elképzelést meggondolatlan hazardírozásnak bélyegezték, mondván, hogy a legfontosabb közintézmények őrzését felelőtlenség magánvállalkozásokra bízni. A miniszterelnöki hivatal mindazonáltal megerősítette, hogy tervei szerint a kormányzati hivatalok közül csak a védelmi minisztériumnak és az M15 titkosszolgálat központjának az őrzése maradna állami alkalmazottak feladata. Both Vilmos (BBC World Service) Világbanki támogatás Oroszországnak (Folytatás az 1. oldalról) A Világbank szakértői szerint f a szénfogyasztás folyamatos zsugorodása ellenére az orosz bányák közel kétharmada létszámcsökkentéssel túlélheti a jelenleg válságot, amely korántsem olyan súlyos, mint amilyet az ágazat Nyugat-Európában átélt a 70-es és 80-as években. A hét végén jóváhagyott világbanki hitelekből 500 millió dollárt fordíthat az orosz kormány a szénbányászat szerkezetátalakítására, vagyis újabb tárnák bezárására és az emiatt keletkező költségvetési hiány fedezésére. A hitelkeretből fennmaradó 25 millió dollár egy hároméves kölcsön formájában járul hozzá az ágazat átszervezésének hatékonyságához. A bányászat támogatása mellett a Világbank igyekszik enyhíteni a járműhiánnyal küszködő orosz tömegközlekedés gondjain is. A nemzetközi pénzintézet 150 millió dollár értékben 904 buszt rendelt a Mercedes cégtől. A német cég törökországi leányvállalata a tervek szerint 744 buszt szállít le az idén nyár végétől jövő márciusig, míg a többit a Mercedesszel 1993 óta együttműködő orosz Avtrokon csoport Gol AZ nevű vállalata készíti majd el. A Világbank mellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is hozzájárul az orosz tömegközlekedés fejlesztéséhez, 120 millió dolláros hitelt biztosítva a vasúthálózat korszerűsítéséhez. Az orosz vasutak bonyolítják le a világ teherfuvarozásának 34, személyszállításának 15 százalékát, és ezzel első helyen állnak a világranglistán. Az EBRD hiteléből elsősorban a fővárost Szentpétervárral, Nyizsnyij- Novgoroddal, valamint Szamarával összekötő, vagyis forgalomsűrűség szempontjából legkritikusabb vonalakat fogják korszerűsíteni. Sz. M. A CO-NEXUS LIKVID Kft. mint a Csepeli HÍD Fuvarozó Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Határ út 12-14.) felszámolója. 1996. július 8-tól július 12-ig naponta 9 órától 15 óráig NYILVÁNOSAN ÉRTÉKESÍTI az F. A. társaság tulajdonában lévő - tehergépkocsikat (7 db) - pótkocsikat (3 db) - tehergépkocsi-alkatrészeket. Az értékesítés helye: Budapest XXII., Kővirág sor 1917. Az értékesítés kizárólag készpénzfizetés ellenében történik. A Hitelezők a nyilvános értékesítés során élhetnek elővásárlási jogukkal. Bővebb információt nyújt munkaidőben Tóth Ákos a 226-8186 és 226-8197 telefonszámokon. Csődmenedzser és Felszámoló Kft.