Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1996-07-01 / 150. szám

I_NAPI. -----gazdaság LAPSZÉL ♦ A JUGOSZLÁV KORMÁNY A NATWEST MARKETS be­fektetési bankot, a Natwest Group tagját nevezte ki tanács­adónak a hitelező kereskedelmi bankokkal folytatott tárgyalások során. Belgrád és a pénzinté­zetek abban állapodtak meg a pénteken véget ért kétnapos londoni tanácskozáson, hogy július második felében folytat­ják a megbeszéléseket a kap­csolatok normalizálásáról. A Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia - a kamat­­hátralékokkal együtt - 2,6 mil­liárd dollárral tartozik a keres­kedelmi bankoknak. ♦ LENGYELORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA villamos távve­zeték létesítéséről állapodott meg a hét végén. A dél-len­gyelországi Krosno és a ke­let-szlovákiai Lemes közötti 2000 megawattos vezeték épí­tése 1997. áprilisban kezdő­dik és 15 hónappal később Len­gyelország megkezdheti az áram szállítását déli szomszéd­jának. ♦ CSEHORSZÁG ÉS MALAY­SIA SZABADKERESKEDEL­MI megállapodást kötött. A je­lenleg még kismértékű árufor­galom Vladimír Dlouhy ipari és kereskedelmi miniszter szerint elsősorban az energia- és élel­miszeriparban, a cementgyár­tásban, valamint a közlekedés terén bővíthető. Rafidah Aziz malaysiai külkereskedelmi mi­niszter szerint a növekedést fő­ként a kölcsönös befektetések alapozhatják meg. 1995-ben Csehország 7,1 millió dollár ér­tékben exportált az ázsiai or­szágba és 43,9 millió dollár ér­tékben vásárolt onnan árukat. ♦ MEGBUKOTT A FRANCIA KORMÁNYFŐVEL SZEMBEN benyújtott bizalmatlansági in­dítvány szombaton a törvény­­hozás alsóházában, így törvény­erőre emelkedett a francia táv­közlési vállalat közszolgálati stá­tusának megváltoztatására vo­natkozó javaslat. A France Te­lecom részleges privatizáció­jának előkészítését célzó lé­pést a szocialista és kommu­nista ellenzék módosító javas­latok tömegével próbálta obst­ruálni a parlamentben, ahol a kormányzó jobbközép koalíció kényelmes többségre támasz­kodhat, a kormány pedig a ház­szabály lehetőségeivel élve bi­zalmi szavazás kiprovokálásá­­val rövidítette le a jogszabály elfogadását. ♦ LEMONDOTT A CHILEI JEGYBANK ELNÖKE a hét végén. Az ország pénzpiacait sokkoló döntést Roberto Zahler azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapok folyamán kialakult helyzet közepette munkájának folytatása lehetetlenné vált. A lépést megfigyelők azzal a par­lamenti döntéssel hozzák össze­függésbe, amely lehetővé teszi a kereskedelmi bankok számá­ra, hogy átütemezzék a központi bankkal szemben a 80-as évek folyamán felgyűlt adósságaikat. ♦ AZ IZRAELI KORMÁNY va­sárnapi ülésén a várakozások ellenére nem hozott intézke­déseket a felduzzadt költség­­vetési hiány lefaragására an­nak ellenére, hogy Don Meridor, az új kabinet pénzügyminisz­tere gyors lépéseket sürgetett. Az első félévben becslések sze­rint 5,5 milliárd sékel (1,2 mil­liárd dollár) volt a deficit, így fennáll a veszélye, hogy a hi­ány az év végére a tervezett 7,6 milliárd sékel helyett több mint 10 milliárd lesz. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit# Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest. Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 140-8111;# Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyed évre 5700 Ft, egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. Brüsszel bírálja az olasz kormányprogramot Az IMF vezérigazgatója elégedett Élesen bírálta az olasz kormány által csütörtökön elfogadott há­roméves gazdasági programot (NAPI Gazdaság, 1996. június 28., 2. oldal) az Európai Unió brüsszeli bizottságának a belső­ piac egységesítéséért felelő­s tag­ja. Mario Monti a Corriere della Sera című olasz lapnak adott in­terjújában kifejezetten aggasztónak nevezte, hogy az 1997-re vonat­kozó célkitűzésekkel a kormány eleve lemondani látszik arról, hogy teljesítse az 1999-re tervezett eu­rópai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) egyik fő­ feltételét, a költ­ségvetési hiány kellő­ mértékű le­szorítását. A program 88 ezer milliárd lírás deficitet irányoz elő 1997-re, ami a várható bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékának felel meg, noha a maastrichti szerződés az EMU-csatlakozás kritériumaként 3 százalékot ír elő (amit jövőre kell elérni, hogy 1998-ban dön­tés születhessen arról, mely or­szágok vehetnek részt az EMU-ban). Csütörtökön csupán a program fő számait közölték, pénteken viszont ismertté vált a dokumentum azon passzusa is, amely szerint az európai gazda­ságok gyengélkedése megnehe­zítette a maastrichti követelmé­nyek teljesítését, és bizonytalanná tette az EMU terv szerinti bein­dítását. Az olasz tervezet alapján a költ­ségvetési hiány csak 1998-ban csökkenne a GDP 3 százaléká­ra. Monti csalódásának adott han­got, amiért a kormány nem hasz­nálta ki nemzetközi elismertsé­gét és az ellenzék gyengeségét, és nem állapított meg ambició­­zusabb célokat, hanem gyakor­latilag nyíltan elismerte - az EU-tagok közül elsőként -, hogy nem tudja teljesíteni a Maastrichtban előírtakat. Monti szerint az olasz döntés a teljes EMU-terv tekintetében zavaro­kat okozhat. Ha Róma arra szá­mít, hogy az EU-partnerek eny­híteni fogják számára a feltéte­leket, akkor ezzel azt a szerepet vállalja magára, hogy pénzügyi problémák forrása lehet az EMU-n belül. (Monti megfogalmazásá­­­­ból nem derült ki, hogy való­ban elképzelhető-e egy ilyen eny­hítés.) Rómában azzal érvelnek, hogy a kormányprogramban szereplő célok a szociálisan keresztülvi­hető maximumot jelentik, és a jövő évi költségvetés elkészíté­sekor csak abban az esetben le­het alacsonyabb deficitet tervezni, ha addig számottevő kamatcsök­kenés következik be, élénkítő ha­tást gyakorolva a gazdasági te­vékenységre. Romano Prodi vissza­utasította a bírálatot, az olasz kormányfő a hetek csúcsértekez­letének befejezése alkalmából tar­tott csúcsértekezleten egyúttal megerősítette, hogy az olasz líra idén ősszel visszatér az EU árfo­lyam-mechanizmusába. Michel Camdessus, a Nemzetközi Valu­taalap ugyancsak Lyonban tar­tózkodó vezérigazgatója, ugyan­csak védelmébe vette a hároméves olasz kormányprogramot, amely a maga ambiciózus célkitűzése­ivel messzemenően kielégíti az IMF elvárásait. (Reuter) ­ Mától Írország az EU soros elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Elemzők szerint ugyanakkor az EMU menetrend szerinti létre­hozásáról Brüsszelben már meg­született a politikai döntés, így az unió akkor is életbe lép 1999 januárjában, ha az EU legfon­tosabb gazdaságai (mindenekelőtt Németország és Franciaország) történetesen nem teljesítik ma­radéktalanul a feltételeket. Ez­zel a véleménnyel értett egyet az ír programot ismertető sajtó­­tájékoztatón ugyancsak megje­lent ír központi banki elnök, Maurice O’Connel is, aki szerint a részvételről szóló döntés nem a „maastrichti matematika” alap­ján születik majd meg. Dublin ugyancsak legfontosabb elnöki teendői közé sorolja a mun­kanélküliség elleni hatékonyabb fellépést, és támogatja azt a Nagy-Britannia által makacsul ellenzett elképzelést, hogy az EU átdolgozás alatt álló alapszerző­désébe vegyék be az úgyneve­zett „foglalkoztatási fejezetet", amely többek között lehetővé ten­né Brüsszel számára, hogy meg­vizsgálja: egyes tagországokban a gazdasági fellendüléssel miért nem jár együtt a foglalkoztatás bővülése. John Bruton miniszterelnök sze­rint ez megkönnyítené, hogy az egyes kormányok úgymond „el­adják”, az új szerződést állam­polgáraiknak. Hasonló megfon­tolásokból támogatja Dublin az EU költségvetését megkurtító visszaélések elleni harcot. Írország egyébként az EU leg­lelkesebb tagjai közé tartozik, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy nem kis részben a regionális és egyéb támogatások formájában kapott segítségnek, illetve a külföldi befektetések­nek az 1973-as EU-csatlakozást követő fellendülésének köszön­heti az elmúlt évtizedben elért látványos gazdasági sikereit. Az európai viszonylatban páratlan ütemű gazdasági növekedés alap­ján sokak által Európa „kistig­risének” tekintett Írországban a közvélemény-kutatások szerint a lakosság 175 százaléka támogat­ja az EU-tagságot, és 69 száza­lék a maastrichti szerződéssel is egyetért. B. V. Elégedetlen a Nemzetközi Energiaügynökség a francia energiapolitikával A Nemzetközi Energiaügynök­ség (IEA) most közzétett szokatla­nul kritikus hangvételű jelenté­se bírálja Franciaországot amiatt, hogy centralizált energiapoliti­kát folytat és megóvja a piaci versenytől a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatókat. Az IEA, mint a jelentés leszögezi, elvárja Franciaországtól, hogy - akár az áramszolgáltató szektor liberalizálására vonatkozó EU- egyezményen (NAPI Gazdaság, 1996. június 24., 1. oldal) túl­lépve - ténylegesen nyissa meg energiapiacát. Párizs azonmód visszautasította a jelentés főbb megállapításait, kinyilvánítva ugyanakkor azt az álláspontját, hogy az egy hete aláírt EU-egyez­­mény elég messzire ment, további engedményeket nem szándéko­zik tenni az energiaszektor libe­ralizálása irányában. A hosszas alkudozás után tető alá hozott egyezmény azonban - mint meg­figyelők rámutatnak - a való­ságban az elektromos energiaszek­tor jelentős részében érintetle­nül hagyta az eddigi monopo­lisztikus struktúrákat. (Az IEA jelentése még a múlt héten alá­írt EU-egyezmény előtt elkészült, de francia kérésre annak meg­kötése után hozták csak nyilvá­nosságra.) Tény, hogy az állami villamos­művek, az Electricité de France (EDF) csak a politikai beavat­kozásnak köszönhetően tudta el­érni, hogy megmaradjon az ed­digi támogatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a kis- és kö­zépvállalatoknak felszámolt ma­gasabb tarifákból alacsonyan tárják a háztartások által felhasz­nált áram árát. Ezzel azonban - mint az IEA jelentése rámutat - ösztönzik a lakossági túlfogyasz­tást, és a növelik munkahelyte­remtés költségeit. Franck Borotta francia ipari miniszter szerint azon­ban a munkahelyteremtést nem az ipari felhasználóknak felszá­mított magas energiaárak nehe­zítik, hanem a magas társada­lombiztosítási járulék, amelynek csökkentése érdekében a fran­cia kormány már meghozta a szük­séges intézkedéseket. (Reuter) BLAC­K*BOX MODEM: 212-0760 / 0-24H INFORMÁCIÓ: 326-0920 E-MAIL, INTERNET, TALLÓZÓ, SZOFTVER, FÓRUMOK, STB. INTERNET CSAK HAVI 1800 FT! VILÁGGAZDASÁG Tovább nő a munkanélküliség Japánban Májusban tovább nőtt a munkanélküliség Japánban, noha a szakértők többsége arra számí­tott, hogy megáll az állástala­nok számának év eleje tartó nö­vekedése. A növekedés mindössze 0,1 százalékos volt, de az euró­pai országok számára irigylésre méltó májusi 3,5 százalék rekord­­magasságot jelent Japánban, ahol az elmúlt évtizedekben 1 száza­lék volt a megszokott arány. A növekedés a japán kormány szerint két ellentétes trendre ve­zethető vissza. Egyrészt a jelen­legi fellendülés miatt megnőtt munkavállalási kedv az aktív ál­láskeresők számának ugrásszerű növekedésével járt együtt. Az elő­ző munkahelyükről önként tá­vozó, valamint a hosszabb meg­szakítás után állást keresők szá­ma az egy évvel ezelőttihez ké­pest 160 ezer fővel nőtt. Ugya­nakkor egy év alatt 9 százalék­kal nőtt a vállalati csődök szá­ma, így sokan önszántukon kí­vül vesztették el állásukat. Az állásvesztők többsége férfi volt, így körükben 3,6 százalékos a munkanélküliség, a nők eseté­ben 3,4 az arány. Ugyancsak re­kordnagyságú, 50 ezer fős a ta­nulmányaik befejezése után el­helyezkedni nem tudó fiatalok tábora. Ez utóbbiak és a létszám­­leépítés miatt elbocsátott mun­kanélküliek száma együttesen 140 ezerrel nőtt egy év alatt. A számok tehát azt jelzik, hogy a munkaerőpiacra újonnan be­lépők számának növekedésével nem tud lépést tartani a fellen­dülés teremtette álláskínálat, rá­adásul a vállalatok elsősorban rész­­munkaidős és alacsony állásbiz­­tonsággal járó munkaköröket kí­nálnak. (Reuter) 1996. július 1. Mától újabb megszorítások Ausztriában Bécsi tudósítónktól: Újabb kellemetlen megszorí­tások lépnek mától életbe a ta­karékossági csomagterv kereté­ben, amely 1996-97-ben össze­sen 100 milliárd schillinggel kí­vánja az osztrák költségvetés hi­ányát csökkenteni. Az eddigi 22 százalékról 25 szá­zalékra növekszik a forrásadó a bankkamatok és az osztalékok után, a kötvények után a for­rásadó 23 százalékra, majd ok­tóbertől 24 százalékra, jövő év januárjától pedig 25 százalékra emelkedik. A forrásadómentes biz­tosítási megtakarítások esetében a biztosítási adó 4 százalékról 11 százalékra nő. A 3600 schillingnél nagyobb összegű szerződéses mun­kák után júliustól a biztosított­nak 12,25 százalék, a megbízó­nak pedig 15,8 százalékos nyug­díj- és társadalombiztosítási il­letéket kell fizetnie. Két évről másfél évre csökken a gyermek­­gondozási idő, napi 70 schillingről 180-ra nő a szanatóriumi önré­szesedés. Átmeneti türelmi idő után megszűnik a 15 ezer schil­linges szülési segély. Júliustól lép életbe az úgynevezett „kékfény­­adó”, a közúti balesetekhez a rend­őrség kihívása 500 schillingbe ke­rül. F. Zs. Privatizálják a brit kormányőrséget? Londoni tudósítónktól: A brit kormány azt tervezi, hogy a kormányzati intézmények és egy sor további közintézmény - köztük a miniszterelnök Downing Street 10. szám alatti rezidenciája, a királyi család több, jelenleg használaton kívüli kastélya és a koronaékszerek­­ őrzését magánkézben lévő biztonsági cégekre bízza - jelentette be Roger Freeman, a közszolgáltatásokért felelő­s miniszter. A kormányőrség magánkézbe adását ellenző szakszervezetek az elképzelést meggondolatlan hazardírozásnak bélyegezték, mondván, hogy a legfontosabb közintézmények őrzését felelőtlenség magánvállalkozásokra bízni. A miniszterelnöki hivatal mindazonáltal megerősítette, hogy tervei szerint a kormányzati hivatalok közül csak a védelmi minisztériumnak és az M15 titkosszolgálat központjának az őrzése maradna állami alkalmazottak feladata. Both Vilmos (BBC World Service) Világbanki támogatás Oroszországnak (Folytatás az 1. oldalról) A Világbank szakértői szerint f a­ szénfogyasztás folyamatos zsu­gorodása­ ellenére az orosz bá­­­­nyák közel kétharmada létszám­­csökkentéssel túlélheti a jelen­leg válságot, amely korántsem olyan súlyos, mint amilyet az ága­zat Nyugat-Európában átélt a 70-es és 80-as években. A hét végén jóváhagyott vi­lágbanki hitelekből 500 millió dol­lárt fordíthat az orosz kormány a szénbányászat szerkezetátala­kítására, vagyis újabb tárnák be­zárására és az emiatt keletkező költségvetési hiány fedezésére. A hitelkeretből fennmaradó 25 millió dollár egy hároméves kölcsön for­májában járul hozzá az ágazat átszervezésének hatékonyságához. A bányászat támogatása mel­lett a Világbank igyekszik eny­híteni a járműhiánnyal küszkö­dő orosz tömegközlekedés gond­jain is. A nemzetközi pénzinté­zet 150 millió dollár értékben 904 buszt rendelt a Mercedes cég­től. A német cég törökországi leányvállalata a tervek szerint 744 buszt szállít le az idén nyár vé­gétől­ jövő márciusig, míg a töb­bit a Mercedesszel 1993 óta együtt­működő orosz Avtrokon csoport Gol AZ nevű vállalata készíti majd el. A­ Világbank mellett az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is hozzájárul az orosz tömegközlekedés fejlesztéséhez, 120 millió dolláros hitelt bizto­sítva a vasúthálózat korszerűsí­téséhez. Az orosz vasutak bonyo­lítják le a világ teherfuvarozá­sának 34, személyszállításának 15 százalékát, és ezzel első helyen állnak a világranglistán. Az EBRD hiteléből elsősorban a fővárost Szentpétervárral, Nyizsnyij- Novgoroddal, valamint Szama­rával összekötő, vagyis forgalom­­sűrűség szempontjából legkriti­kusabb vonalakat fogják korsze­rűsíteni. Sz. M. A CO-NEXUS LIKVID Kft. mint a Csepeli HÍD Fuvarozó Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Határ út 12-14.) felszámolója. 1996. július 8-tól július 12-ig naponta 9 órától 15 óráig NYILVÁNOSAN ÉRTÉKESÍTI az F. A. társaság tulajdonában lévő - tehergépkocsikat (7 db) - pótkocsikat (3 db) - tehergépkocsi-alkatrészeket. Az értékesítés helye: Budapest XXII., Kővirág sor 1917. Az értékesítés kizárólag készpénzfizetés ellenében­­ történik. A Hitelezők a nyilvános értékesítés során élhetnek elővásárlási jogukkal.­­ Bővebb információt nyújt munkaidőben Tóth Ákos a 226-8186 és 226-8197 telefonszámokon. Csődmenedzser és Felszámoló Kft.

Next