Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1996-07-01 / 150. szám

4 A HOLLÓHÁZI TERMELÉS NEGYEDE EXPORT Idén nyereségre számítanak Négy éve alakult részvénytársasággá 540 millió forintos alaptőkével a Hollóházi Porcelángyár. Az 1993-at megelő­ző évek gazdasági eredményeit tekintve a csúcs az 1989-es esztendő volt, amikor a 744 tonnás porcelántermelés mellett a 358 millió forintos nettó árbevételből 68 milliós expor­tot produkáltak - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Chikán András kereskedelmi igazgató. A társaság 51 százalékban a Corvinbank, 9 százalékban a Kvantumbank, 7 százalékban az rt. munkavállalói, a fennmara­dó részben a Pannonplast Rt., a hollóházi illetve Budapest X. ke­rületi önkormányzat tulajdoná­ban van. A társaság fő tevékeny­ségi körei: a kézzel festett és mat­­ricázott finomporcelán-edények és dísztárgyak gyártása, ezek nagy- és kiskereskedelme, de saját kéz­ben van a külkereskedelem is. Az 1992-es részvénytársaság­gá alakulás idején a gyár komoly nehézségekkel küzdött, és 1993 volt a mélypont éve. Ekkor a porcelántermelés az 1989-es ál­lapothoz képest közel 50 száza­lékkal csökkent, és mindössze 431 tonnát tett ki. Az export is ilyen mértékben esett vissza, és csu­pán 38 millió forintos bevételt hozott. Az 1994-es év hozta meg a kilábalást, amelyet annak a fe­lismerésnek köszönhetnek, hogy intenzívebb külföldi marketing­­munkát kell az rt.-nek kifejte­nie. Ennek eredményeként sike­rült az exportból származó előző évi árbevételt 250 százalékkal túl­szárnyalni, így az elérte a 82 millió forintot, és az 1989-es csúcsot is 30 százalékkal meghaladta. Ta­valy az exportbevételt 50 száza­lékkal növelték, az idei tervek pedig még ennél is jelentősebb - 70 százalékos - fejlődéssel szá­molnak. Míg az exportbevétel össszbevételre vetített hányada 1993-ban mindössze 8 százalé­kot tett ki, addig ez a mutató ez évre a tervek szerint eléri a 25 százalékot. Az exportértéke­sítés célországai: Olaszország, Né­metország, az Egyesült Államok, Kanada és Japán. Az 1994-es nettó árbevétel 518 milliós összege 1995-re 644 mil­lió forintra emelkedett, és az idei tervek ennek közel 30 százalé­kos bővülését tartalmazzák. A mérleg szerinti eredményt tekintve az rt. az 1994-es évet és a múlt esztendőt veszteséggel zárta. Idén már 6,5 milliós nyereségre szá­mítanak. A hollóházi két üzem éves kapacitása együttesen 900 tonna, az 1996-os tervek 700— 750 tonnányi porcelán termelé­sét irányozzák elő. S. L GYÓGYESZKÖZÖKRE 1,3 MILLIÁRDOT KÖLTÜNK Növekvő igények, csökkenő bevétel A Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Ter­mékeket Gyártó Részvénytársaság (GYSGY-Rehab Rt.) három éve alakult át részvénytársasággá 690 millió forintos jegyzett tőkével. Tulajdonosa a magyar állam, de várhatóan még ez év nyarán a részvények 50 százaléka, plusz 1 szavazat az ÁPV Rt., a fennmaradó 50 százalék mínusz 1 szavazat pedig az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) tulajdo­nába kerül - mondta Soproni Tamás, a társaság frissen kinevezett vezérigazgatója. Az elképzelések szerint a kö­zeljövőben nem kerül sor a tár­saság privatizációjára. Az 1991-es 500 milliós forgalom - egyenle­tes növekedést mutatva - a múlt évre elérte az 1,7 milliárdot. Ebből a kereskedelmi célú bevétel 400 millió (ugyanez 1992-ben mind­össze 10 millió). A fennmaradó 1,3 milliárd fo­rint 10 százalékát a lakosság té­ríti, 90 százalékát pedig a társa­dalombiztosítási alap fizeti a cég számára. Az adózás utáni ered­mény nem követte a forgalom emelkedését, és az öt évvel ez­előtti 70 millió forintos összeg a múlt évre változatlan szinten ma­radt. A társaság jelenlegi piaci ré­szesedése - a konkurencia öt évvel ezelőtti megjelenése ellenére - eléri a 70 százalékot. Idei bevé­teli tervükben 150 millió forinttal kevesebb szerepel, aminek leg­főbb oka a rendeletileg csökken­tett állami hozzájárulás mérté­ke. Ennek hatására például az or­topéd cipők forgalma 40 száza­lékkal esett vissza (ezek javítá­sának támogatását teljes egészében megvonta az OEP). A társaság 400 ezer tartósan mozgássérült, valamint 2 milliót meghaladó át­menetileg mozgáskorlátozott be­teget lát el gyógyászati eszközök­kel. A vezérigazgató kiemelte, hogy míg Európa nyugati országaiban az állam elsősorban a beteget tá­mogatja és fő törekvése, hogy azok minél nagyobb hányada ak­tivizálódjék, addig Magyarországon az a szemlélet az uralkodó, hogy az állam a gyógyászati segédesz­közt támogatja. (NAPI) r­­ A Pioneer Hi-Bred Magyarország Vetőmagtermelő­ és Forgalmazó Részvénytársaság (székhely: 1036 Budapest, Lajos utca 48-66.) 1995. évi beszámolójának kivonatát az alábbiak szerint teszi közzé: MÉRLEG Eszközök (aktívák) (E Ft­­A) Befektetett eszközök 711 495 I. Immateriális javak 1 931 II. Tárgyi­­eszközök 709 564 III. Befektetett pl. eszközök 0 B) Forgóeszközök 3 618 140 I. Készletek 2 007 832 II. Követelések 365 239 III. Értékpapírok 0 IV. Pénzeszközök 1 245 069 C) Aktív időbeli elhatárolások 3 405 Eszközök összesen 4 333 040 Források (passzívák) (E Ft) D) Saját tőke 976 272 I. Jegyzett tőke 812 995 II. Tőketartalék 100 166 III. Eredménytartalék 0 V. Mérleg szerinti eredmény 63 111 E) Céltartalékok 0 F) Kötelezettségek 3 244 488 I. Hosszú lejár, kötelezettség 1 063 444 II. Rövid lejár, kötelezettség 2 181 044 G) Passz. időbeli elhatárolás 112 280 Források összesen 4 333 040 EREDMÉNYKIMUTATÁS (E Ft) I. Értékesítés nettó árbevétele 433 230 I. Egyéb bevételek 128 298 IV. Az értékesítés közvetlen költségei 318 480 IV. Az értékesítés közvetett költségei 144 712 V. Egyéb ráfordítások 38 343 A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 59 993 B. PÉNZÜGYI M­VELETEK EREDMÉNYE­­35 044 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 24 949 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 52 758 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 77 707 X. Adófizetési kötelezettség 14 596 F. ADÓZOTT EREDMÉNY 63 111 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 63 111 Az Rt. könyvvizsgálója, Kajtár László (KI-0997/94/II) a beszámolót hitelesítési záradékkal látta el. MAGYAR GAZDASÁG Az ország sorsa az agrárágazattól függ (Folytatás az 1. oldalról) A kérdőív kitöltéséről: a me­zőgazdasági bizottság és albizott­sága belenézhetett a válaszok­ba. Mi úgy éreztük, elég passzí­van álltak a kérdéshez, javasol­tuk tehát, hogy kemény, magyar érdekeket képviselő magatartást kell tanúsítanunk a csatlakozá­si tárgyalások során, aminek egyik alapja éppen a kérdőívre adott válasz. Azt is javasoltuk, hogy ne csak a kérdésekre adjunk választ, hanem az EU-n belül a leendő magyar pozíciókat a mos­tanihoz képest próbáljuk kedve­zőbb helyzetbe hozni. Ha három év adatait kérdezik tőlünk és mi tudjuk, hogy ezek nem jellem­zőek, akkor már most tegyük mellé azt a variációt is, ami a tárgya­lások során nekünk jelenthet ked­vező kiindulópontot. Egyébként azt tapasztaltam a nemzetközi megbeszélések során, hogy azo­kat a partnereket becsülik iga­zán, akik a saját érdekeiket is keményen megjelenítik, és emel­lett érvekkel is kiállnak.­­ Ma az agrárágazatban azért is nehéz egyértelmű stratégiát meg­fogalmazni, mert különböző ér­dekcsoportok viaskodnak egymás­sal. A közelmúltban Horn Péter akadémikus jelentette ki, hogy azért sikerült az agrár felsőoktatást el­venni a Földművelésügyi Minisz­tériumtól, mert az agrárértelmi­ség rendkívül megosztottá vált. Hogyan lehetne egységes(ebb) ag­rárlobbit létrehozni? - Horn Péterrel sokszor egyet­értek, s ebben a kérdésben is osztom a véleményét. Ha nem hitte volna az agrárértelmiség a rendszerváltás időszakában, hogy neki lehetnek az ágazat egészé­től elkülöníthető útjai, akkor vél­hetően jobban megvédhette volna magát az ágazat. Bármennyire is sérti az érintetteket, ezúttal is kimondom: szanaszét futott az agrárértelmiség, s felelősek a ki­alakult helyzetért. Ki-ki a maga útját gondolta bejárni, ezért meg­feledkeztek az ágazat egészéről, s innentől kezdve a dolog ön­törvényűen kezdett működni. A ma nehézségeinek gyökerei ide nyúlnak vissza. S miközben ki-ki a maga útját járta, az ágazat vál­ságba került. Az agráriumért fe­lelősséget viselő legkülönböző szer­vezetek egymásnak homlokegye­nest ellentétes véleményüknek adnak hangot, tág teret enged­ve az agráriumon kívül levő, az ágazat egészét negligálni szán­dékozó politikai érdekeknek. Eb­ben a helyzetben pedig nehéz egy­séges agrárlobbit létrehozni. Abban bízom, hogy az EU-csatlakozás folyamata, az egység nemlétéből eredő hatalmas hátrányok ké­pesek lesznek ezen a helyzeten enyhíteni. Egyébként sem hiszem, hogy létezik külön esély az EU-csatlakozáshoz, az ország egé­sze válhat teljes jogú taggá, s nem külön az agrárium és az ipar. S ágazaton belül sincs külön esé­lye sem a gabona-, sem a hús­vertikumnak.­­ Az esély azonban nem csak a mi oldalunkról fogalmazódik meg: az EU agrárreformján je­lenleg is dolgoznak a szakembe­rek, s több változatot is felvá­zoltak. Többek között azt is, hogy a közép-kelet-európai országok csatlakozásakor esetleg az agrár­témát kiveszik a csatlakozási fo­lyamatból. Ugyanakkor az ag­rárkormányzat részéről egyfajta sikerként könyvelik el a mező­­gazdaságban lezajlott folyama­tokat, kereskedelmi eredménye­ket, miközben egy-egy ágazat sze­replői nem tudnak igazi fejlődést megvalósítani. Ennek okát az ag­rárkormányzat kiszámíthatatlan támogatáspolitikájában, a tőke­­szegénységben látják.­­ Az ország sorsa az agrárága­zat sorsának alakulásától függ. Siker-e, ami eddig lezajlott a me­zőgazdaságban? Ha el lehet hall­gatni a sikertelenséget, akkor ez egy félresikerült sikerpropagan­da. Kétségtelen, hogy voltak po­zitív elemek, de számomra meg­határozóbb a megoldandó fela­datok sora. A siker egy megle­hetősen szűk réteget érintett, míg a problémák az ágazat nagyob­bik felében jelentkeznek. Két­ségtelen az is, hogy a szereplők mindig az államra mutogatnak, de az elmúlt évtizedek reflexeit nem lehet máról holnapra kira­dírozni. Ugyanakkor az állami magatartás alakítható a leg­könnyebben, s néhány félre­sikeredett újságcikkel intézkedé­seket lehet kicsikarni. Ez az oka a mutogatásnak az egyik oldal­ról. A másik oldalról viszont né­­hányan nem igazán tudják, hogy mi a jövőjük. Állami szervezet­ben megalapozatlan döntéseket hozva ne reméljék, hogy meg­marad a helyük. Szép lassan el­jutunk oda, hogy az FM-et mind a kormányban, mind máshol le­írják. Információk nélkül, időn­ként felelőtlenül - ezalatt azt ér­tem, hogy nem fűződik jogi fe­lelősség az intézkedéshez -, ennyire direkt módon a piacba beavat­kozni nem volna szabad. Ennek ellenére mindenki ragaszkodik a hatásköréhez, azokhoz a felada­tokhoz is, amelyektől jobb vol­na megszabadulnia. Pedig akad tennivaló, hogy csak egyet, az intézményrendszer átalakítását említsem. Eddig még nem sike­rült olyan struktúrát kialakíta­nunk, amely EU-konform. Az ál­lamnak az agrárigazgatásban a saját feladatát kőkeményen el kel­lene látnia, míg a hatáskör egy részét az érintetteknek kell oda­adni. S itt válaszolnék az EU-csat­­lakozás esélyéről szóló kérdésre: csakis egységes esélyről lehet tár­gyalni. Ha ez nem így lesz, ak­kor az ország fog úgy járni, mint az agrárgazdaság. Remélem, Ma­gyarországon nincs olyan mér­tékadó politikai erő, amelyik úgy gondolja, sikeres a csatlakozás, miközben az ország nagyobbik há­nyadának az érdekeit veszni hagy­juk. A tárgyalásokon a magyar agrárgazdaság és a vidékfejlesz­tés szempontjait prioritásként kell kezelni.­­ Térjünk rá a konkrét tenni­valókra: milyen törvénykezési me­netrendet valósít meg a par­la­ment? Megszületnek-e a várva várt alaptörvények, mint példá­ul a földhitelintézetről szóló, a föld tulajdonlását rendező vagy éppen a szövetkezeti üzletrész kér­dését megoldó törvények? - Négy nagy csoportra osztom a feladatokat. Az első a tulaj­donviszonyok rendezését, a má­sodik az intézményrendszer áta­lakítását, a harmadik az agrár­finanszírozás működő intézmény­­rendszerének átalakítását, míg a negyedik a nemzetközi harmo­nizáció kérdéseit öleli fel. Ez a négy fő irány, amelynek men­tén a törvényhozásnak és az ál­lami irányításnak működnie kell. Ennek a követelményrendszer­nek az általam ismert második féléves törvényhozási program több ponton nem felel meg. Beígért - és mindenki által fontosnak tartott­­ törvények nem szere­pelnek benne, így a kulcsfon­tosságú földtörvény módosítása, a földhitelintézet kérdése sem. Ezt tragikusnak érzem, mivel enél­­kül sem a szövetkezeti, sem a privatizációs sem más égető ügye­ket nem lehet rendezni.­­ Ön a Föld ’96 konferencián a modernizációs program végre­hajtását sürgette. Mit ért moder­nizáció alatt? - A vidékfejlesztés komplex megvalósítását, amit pártom, az MSZP is ígért a programjában. Itt az ideje, hogy ezt az ígéretet nagyobb sebességfokozattal be­váltsuk. Erre egyébként látok esélyt, hiszen a kormánynak szán­déka a vidék integrált, komplex fejlesztése. Hajtun György AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Ózdi Ipari Park Kft. (3600 Ózd, Október 23. tér 1.) az alábbi berendezéseket, műszereket kívánja megvásárolni, melyekre az eladóktól (gyártó cégektől) ajánlatot kér: 1. Tarifadíj-számláló és naplózó berendezés 60/1600 Combi-X típusú telefonközpontba (számlázandó mellékállomás min. 600). 2. Hordozható ultrahangos áramlásmérő. 3. 7 db 50-70 m3/ó teljesítményű, 20 bar üzemi nyomású légkompresszor. 4. 1 db személyautó, 5 személyes, alsó-közép, középkategóriás. 5. Áramfejlesztő aggregát (3x380/220 V, 50 Hz, 12 kV A). 6. Nyomásmérő készülékek ellenőrző, kalibráló berendezése. 7. Hőmérsékletmérő eszközök, hőelemek stb. ellenőrző, kalibráló berendezése. 8. Akkumulátor telep (360 Ae teljesítményű, 62 db, 2 V-os egységű). 9. Hordozható érintésvédelmi, szabványossági és szigetelésvizsgálók. 10. Villamosenergia-fogyasztásmérő (45 db) és programozható távösszegzők (6 db). 11. Különböző villamos kézi műszerek. Az 1-11. sorszám alatt felsorolt eszközök eladására pontonként, önállóan lehet ajánlatot tenni. A megvásárolni kívánt eszközökről tájékoztatók állnak rendelkezésre az Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nél, 3600 Ózd, Gyár út 1. (OERG Kft.). Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - azon eszközök megnevezését (típus stb.), amelyek eladására az ajánlattevő vállalkozik, - eladási árat (áfa feltüntetésével), - az ajánlattevő referenciáit. Az ajánlatok - zárt borítékban, 4 példányban, az írásos tájékoztatókban szereplő jeligével történő - leadásának határideje: 1996. július 20. Az ajánlatok leadásának helye: Ózdi Ipari Park Kft. 3600 Ózd, Október 23. tér 1. Az ajánlatok értékelését bizottság végzi a beadási határidőt követő 15 napon belül. Az eredményről minden pályázó írásban kap tájékoztatást. A bíráló bizottság fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására. Részletes tájékoztatást ad: Balázs Zoltán, az OERG Kft. műszaki igazgatója. Telefon: 48/472-344/1941-es mellék. A 1. 1996. július 1. ­r ................................ AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Ózdi Ipari Park Kft. (3600 Ózd, Október 23. tér 1.) az alábbi, 1996-ban megvalósítani kívánt beruházási és korszerűsítési munkáira kivitelezőket keres és árajánlatot kér: 1. 2 x 960 fm 10 kV-os, 240 mm2 keresztmetszetű tápkábel fektetése meglévő kábelhídon. 2. 1300 fm hosszú, (átmérő 63-160 mm-ig) KPE P—10 anyagú ivóvízvezeték 26 db vízmérőaknával történő kiépítése. 3. 125 fm NA 600-as, 5 bar üzemi nyomású ipari vízvezeték építése. 4. 92 fm hosszú, NA 400-as, 5 bar üzemi nyomású ipari vízvezeték építése. 5. 473 m2-es lapostető újraszigetelése, saroklemez és csatornalefolyó pótlásával. 6. Hengerműi víztisztító berendezés kotróinak és olajleválasztójának felújítása. 7. 3900 fm hosszú telefonhálózat kiépítése részben alépítmény­kiépítéssel, részben földbe fektetve. Az 1-7. sorszám alatt felsorolt munkákra pontonként önállóan lehet ajánlatot tenni.­­ A tervezett munkákról kiviteli tervek, illetve tájékoztatók állnak rendelkezésre, amelyek térítési díj ellenében megvásárolhatók az Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nél, 3600 Ózd, Gyár út 1. (OERG Kft.) Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - az elvégzendő munkák megnevezését, leírását, a megvalósítás módját - a vállalási árat (áfa feltüntetésével), - az ajánlattevő referenciáit. Az ajánlatok - zárt borítékban, 4 példányban, az írásos tájékoztatókban szereplő jeligével történő­­ leadásának határideje: 1996. július 20. Az ajánlatok leadásának helye: Ózdi Ipari Park Kft., 3600 Ózd, Október 23. tér 1. Az ajánlatok megtételének feltétele a kiviteli tervek megvásárlása. Az ajánlatok értékelését bizottság végzi a beadási határidőt követő 15 napon belül. Az eredményről minden pályázó írásban kap tájékoztatást. A bírálóbizottság fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására. Részletes tájékoztatást ad: Balázs Zoltán, az OERG Kft. műszaki igazgatója. Telefon: 48/472-344/1941 mellék. ^ 4

Next