Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1996-07-01 / 150. szám
4 A HOLLÓHÁZI TERMELÉS NEGYEDE EXPORT Idén nyereségre számítanak Négy éve alakult részvénytársasággá 540 millió forintos alaptőkével a Hollóházi Porcelángyár. Az 1993-at megelőző évek gazdasági eredményeit tekintve a csúcs az 1989-es esztendő volt, amikor a 744 tonnás porcelántermelés mellett a 358 millió forintos nettó árbevételből 68 milliós exportot produkáltak - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Chikán András kereskedelmi igazgató. A társaság 51 százalékban a Corvinbank, 9 százalékban a Kvantumbank, 7 százalékban az rt. munkavállalói, a fennmaradó részben a Pannonplast Rt., a hollóházi illetve Budapest X. kerületi önkormányzat tulajdonában van. A társaság fő tevékenységi körei: a kézzel festett és matricázott finomporcelán-edények és dísztárgyak gyártása, ezek nagy- és kiskereskedelme, de saját kézben van a külkereskedelem is. Az 1992-es részvénytársasággá alakulás idején a gyár komoly nehézségekkel küzdött, és 1993 volt a mélypont éve. Ekkor a porcelántermelés az 1989-es állapothoz képest közel 50 százalékkal csökkent, és mindössze 431 tonnát tett ki. Az export is ilyen mértékben esett vissza, és csupán 38 millió forintos bevételt hozott. Az 1994-es év hozta meg a kilábalást, amelyet annak a felismerésnek köszönhetnek, hogy intenzívebb külföldi marketingmunkát kell az rt.-nek kifejtenie. Ennek eredményeként sikerült az exportból származó előző évi árbevételt 250 százalékkal túlszárnyalni, így az elérte a 82 millió forintot, és az 1989-es csúcsot is 30 százalékkal meghaladta. Tavaly az exportbevételt 50 százalékkal növelték, az idei tervek pedig még ennél is jelentősebb - 70 százalékos - fejlődéssel számolnak. Míg az exportbevétel össszbevételre vetített hányada 1993-ban mindössze 8 százalékot tett ki, addig ez a mutató ez évre a tervek szerint eléri a 25 százalékot. Az exportértékesítés célországai: Olaszország, Németország, az Egyesült Államok, Kanada és Japán. Az 1994-es nettó árbevétel 518 milliós összege 1995-re 644 millió forintra emelkedett, és az idei tervek ennek közel 30 százalékos bővülését tartalmazzák. A mérleg szerinti eredményt tekintve az rt. az 1994-es évet és a múlt esztendőt veszteséggel zárta. Idén már 6,5 milliós nyereségre számítanak. A hollóházi két üzem éves kapacitása együttesen 900 tonna, az 1996-os tervek 700— 750 tonnányi porcelán termelését irányozzák elő. S. L GYÓGYESZKÖZÖKRE 1,3 MILLIÁRDOT KÖLTÜNK Növekvő igények, csökkenő bevétel A Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Részvénytársaság (GYSGY-Rehab Rt.) három éve alakult át részvénytársasággá 690 millió forintos jegyzett tőkével. Tulajdonosa a magyar állam, de várhatóan még ez év nyarán a részvények 50 százaléka, plusz 1 szavazat az ÁPV Rt., a fennmaradó 50 százalék mínusz 1 szavazat pedig az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) tulajdonába kerül - mondta Soproni Tamás, a társaság frissen kinevezett vezérigazgatója. Az elképzelések szerint a közeljövőben nem kerül sor a társaság privatizációjára. Az 1991-es 500 milliós forgalom - egyenletes növekedést mutatva - a múlt évre elérte az 1,7 milliárdot. Ebből a kereskedelmi célú bevétel 400 millió (ugyanez 1992-ben mindössze 10 millió). A fennmaradó 1,3 milliárd forint 10 százalékát a lakosság téríti, 90 százalékát pedig a társadalombiztosítási alap fizeti a cég számára. Az adózás utáni eredmény nem követte a forgalom emelkedését, és az öt évvel ezelőtti 70 millió forintos összeg a múlt évre változatlan szinten maradt. A társaság jelenlegi piaci részesedése - a konkurencia öt évvel ezelőtti megjelenése ellenére - eléri a 70 százalékot. Idei bevételi tervükben 150 millió forinttal kevesebb szerepel, aminek legfőbb oka a rendeletileg csökkentett állami hozzájárulás mértéke. Ennek hatására például az ortopéd cipők forgalma 40 százalékkal esett vissza (ezek javításának támogatását teljes egészében megvonta az OEP). A társaság 400 ezer tartósan mozgássérült, valamint 2 milliót meghaladó átmenetileg mozgáskorlátozott beteget lát el gyógyászati eszközökkel. A vezérigazgató kiemelte, hogy míg Európa nyugati országaiban az állam elsősorban a beteget támogatja és fő törekvése, hogy azok minél nagyobb hányada aktivizálódjék, addig Magyarországon az a szemlélet az uralkodó, hogy az állam a gyógyászati segédeszközt támogatja. (NAPI) r A Pioneer Hi-Bred Magyarország Vetőmagtermelő és Forgalmazó Részvénytársaság (székhely: 1036 Budapest, Lajos utca 48-66.) 1995. évi beszámolójának kivonatát az alábbiak szerint teszi közzé: MÉRLEG Eszközök (aktívák) (E FtA) Befektetett eszközök 711 495 I. Immateriális javak 1 931 II. Tárgyieszközök 709 564 III. Befektetett pl. eszközök 0 B) Forgóeszközök 3 618 140 I. Készletek 2 007 832 II. Követelések 365 239 III. Értékpapírok 0 IV. Pénzeszközök 1 245 069 C) Aktív időbeli elhatárolások 3 405 Eszközök összesen 4 333 040 Források (passzívák) (E Ft) D) Saját tőke 976 272 I. Jegyzett tőke 812 995 II. Tőketartalék 100 166 III. Eredménytartalék 0 V. Mérleg szerinti eredmény 63 111 E) Céltartalékok 0 F) Kötelezettségek 3 244 488 I. Hosszú lejár, kötelezettség 1 063 444 II. Rövid lejár, kötelezettség 2 181 044 G) Passz. időbeli elhatárolás 112 280 Források összesen 4 333 040 EREDMÉNYKIMUTATÁS (E Ft) I. Értékesítés nettó árbevétele 433 230 I. Egyéb bevételek 128 298 IV. Az értékesítés közvetlen költségei 318 480 IV. Az értékesítés közvetett költségei 144 712 V. Egyéb ráfordítások 38 343 A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 59 993 B. PÉNZÜGYI MVELETEK EREDMÉNYE35 044 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 24 949 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 52 758 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 77 707 X. Adófizetési kötelezettség 14 596 F. ADÓZOTT EREDMÉNY 63 111 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 63 111 Az Rt. könyvvizsgálója, Kajtár László (KI-0997/94/II) a beszámolót hitelesítési záradékkal látta el. MAGYAR GAZDASÁG Az ország sorsa az agrárágazattól függ (Folytatás az 1. oldalról) A kérdőív kitöltéséről: a mezőgazdasági bizottság és albizottsága belenézhetett a válaszokba. Mi úgy éreztük, elég passzívan álltak a kérdéshez, javasoltuk tehát, hogy kemény, magyar érdekeket képviselő magatartást kell tanúsítanunk a csatlakozási tárgyalások során, aminek egyik alapja éppen a kérdőívre adott válasz. Azt is javasoltuk, hogy ne csak a kérdésekre adjunk választ, hanem az EU-n belül a leendő magyar pozíciókat a mostanihoz képest próbáljuk kedvezőbb helyzetbe hozni. Ha három év adatait kérdezik tőlünk és mi tudjuk, hogy ezek nem jellemzőek, akkor már most tegyük mellé azt a variációt is, ami a tárgyalások során nekünk jelenthet kedvező kiindulópontot. Egyébként azt tapasztaltam a nemzetközi megbeszélések során, hogy azokat a partnereket becsülik igazán, akik a saját érdekeiket is keményen megjelenítik, és emellett érvekkel is kiállnak. Ma az agrárágazatban azért is nehéz egyértelmű stratégiát megfogalmazni, mert különböző érdekcsoportok viaskodnak egymással. A közelmúltban Horn Péter akadémikus jelentette ki, hogy azért sikerült az agrár felsőoktatást elvenni a Földművelésügyi Minisztériumtól, mert az agrárértelmiség rendkívül megosztottá vált. Hogyan lehetne egységes(ebb) agrárlobbit létrehozni? - Horn Péterrel sokszor egyetértek, s ebben a kérdésben is osztom a véleményét. Ha nem hitte volna az agrárértelmiség a rendszerváltás időszakában, hogy neki lehetnek az ágazat egészétől elkülöníthető útjai, akkor vélhetően jobban megvédhette volna magát az ágazat. Bármennyire is sérti az érintetteket, ezúttal is kimondom: szanaszét futott az agrárértelmiség, s felelősek a kialakult helyzetért. Ki-ki a maga útját gondolta bejárni, ezért megfeledkeztek az ágazat egészéről, s innentől kezdve a dolog öntörvényűen kezdett működni. A ma nehézségeinek gyökerei ide nyúlnak vissza. S miközben ki-ki a maga útját járta, az ágazat válságba került. Az agráriumért felelősséget viselő legkülönböző szervezetek egymásnak homlokegyenest ellentétes véleményüknek adnak hangot, tág teret engedve az agráriumon kívül levő, az ágazat egészét negligálni szándékozó politikai érdekeknek. Ebben a helyzetben pedig nehéz egységes agrárlobbit létrehozni. Abban bízom, hogy az EU-csatlakozás folyamata, az egység nemlétéből eredő hatalmas hátrányok képesek lesznek ezen a helyzeten enyhíteni. Egyébként sem hiszem, hogy létezik külön esély az EU-csatlakozáshoz, az ország egésze válhat teljes jogú taggá, s nem külön az agrárium és az ipar. S ágazaton belül sincs külön esélye sem a gabona-, sem a húsvertikumnak. Az esély azonban nem csak a mi oldalunkról fogalmazódik meg: az EU agrárreformján jelenleg is dolgoznak a szakemberek, s több változatot is felvázoltak. Többek között azt is, hogy a közép-kelet-európai országok csatlakozásakor esetleg az agrártémát kiveszik a csatlakozási folyamatból. Ugyanakkor az agrárkormányzat részéről egyfajta sikerként könyvelik el a mezőgazdaságban lezajlott folyamatokat, kereskedelmi eredményeket, miközben egy-egy ágazat szereplői nem tudnak igazi fejlődést megvalósítani. Ennek okát az agrárkormányzat kiszámíthatatlan támogatáspolitikájában, a tőkeszegénységben látják. Az ország sorsa az agrárágazat sorsának alakulásától függ. Siker-e, ami eddig lezajlott a mezőgazdaságban? Ha el lehet hallgatni a sikertelenséget, akkor ez egy félresikerült sikerpropaganda. Kétségtelen, hogy voltak pozitív elemek, de számomra meghatározóbb a megoldandó feladatok sora. A siker egy meglehetősen szűk réteget érintett, míg a problémák az ágazat nagyobbik felében jelentkeznek. Kétségtelen az is, hogy a szereplők mindig az államra mutogatnak, de az elmúlt évtizedek reflexeit nem lehet máról holnapra kiradírozni. Ugyanakkor az állami magatartás alakítható a legkönnyebben, s néhány félresikeredett újságcikkel intézkedéseket lehet kicsikarni. Ez az oka a mutogatásnak az egyik oldalról. A másik oldalról viszont néhányan nem igazán tudják, hogy mi a jövőjük. Állami szervezetben megalapozatlan döntéseket hozva ne reméljék, hogy megmarad a helyük. Szép lassan eljutunk oda, hogy az FM-et mind a kormányban, mind máshol leírják. Információk nélkül, időnként felelőtlenül - ezalatt azt értem, hogy nem fűződik jogi felelősség az intézkedéshez -, ennyire direkt módon a piacba beavatkozni nem volna szabad. Ennek ellenére mindenki ragaszkodik a hatásköréhez, azokhoz a feladatokhoz is, amelyektől jobb volna megszabadulnia. Pedig akad tennivaló, hogy csak egyet, az intézményrendszer átalakítását említsem. Eddig még nem sikerült olyan struktúrát kialakítanunk, amely EU-konform. Az államnak az agrárigazgatásban a saját feladatát kőkeményen el kellene látnia, míg a hatáskör egy részét az érintetteknek kell odaadni. S itt válaszolnék az EU-csatlakozás esélyéről szóló kérdésre: csakis egységes esélyről lehet tárgyalni. Ha ez nem így lesz, akkor az ország fog úgy járni, mint az agrárgazdaság. Remélem, Magyarországon nincs olyan mértékadó politikai erő, amelyik úgy gondolja, sikeres a csatlakozás, miközben az ország nagyobbik hányadának az érdekeit veszni hagyjuk. A tárgyalásokon a magyar agrárgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjait prioritásként kell kezelni. Térjünk rá a konkrét tennivalókra: milyen törvénykezési menetrendet valósít meg a parlament? Megszületnek-e a várva várt alaptörvények, mint például a földhitelintézetről szóló, a föld tulajdonlását rendező vagy éppen a szövetkezeti üzletrész kérdését megoldó törvények? - Négy nagy csoportra osztom a feladatokat. Az első a tulajdonviszonyok rendezését, a második az intézményrendszer átalakítását, a harmadik az agrárfinanszírozás működő intézményrendszerének átalakítását, míg a negyedik a nemzetközi harmonizáció kérdéseit öleli fel. Ez a négy fő irány, amelynek mentén a törvényhozásnak és az állami irányításnak működnie kell. Ennek a követelményrendszernek az általam ismert második féléves törvényhozási program több ponton nem felel meg. Beígért - és mindenki által fontosnak tartott törvények nem szerepelnek benne, így a kulcsfontosságú földtörvény módosítása, a földhitelintézet kérdése sem. Ezt tragikusnak érzem, mivel enélkül sem a szövetkezeti, sem a privatizációs sem más égető ügyeket nem lehet rendezni. Ön a Föld ’96 konferencián a modernizációs program végrehajtását sürgette. Mit ért modernizáció alatt? - A vidékfejlesztés komplex megvalósítását, amit pártom, az MSZP is ígért a programjában. Itt az ideje, hogy ezt az ígéretet nagyobb sebességfokozattal beváltsuk. Erre egyébként látok esélyt, hiszen a kormánynak szándéka a vidék integrált, komplex fejlesztése. Hajtun György AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Ózdi Ipari Park Kft. (3600 Ózd, Október 23. tér 1.) az alábbi berendezéseket, műszereket kívánja megvásárolni, melyekre az eladóktól (gyártó cégektől) ajánlatot kér: 1. Tarifadíj-számláló és naplózó berendezés 60/1600 Combi-X típusú telefonközpontba (számlázandó mellékállomás min. 600). 2. Hordozható ultrahangos áramlásmérő. 3. 7 db 50-70 m3/ó teljesítményű, 20 bar üzemi nyomású légkompresszor. 4. 1 db személyautó, 5 személyes, alsó-közép, középkategóriás. 5. Áramfejlesztő aggregát (3x380/220 V, 50 Hz, 12 kV A). 6. Nyomásmérő készülékek ellenőrző, kalibráló berendezése. 7. Hőmérsékletmérő eszközök, hőelemek stb. ellenőrző, kalibráló berendezése. 8. Akkumulátor telep (360 Ae teljesítményű, 62 db, 2 V-os egységű). 9. Hordozható érintésvédelmi, szabványossági és szigetelésvizsgálók. 10. Villamosenergia-fogyasztásmérő (45 db) és programozható távösszegzők (6 db). 11. Különböző villamos kézi műszerek. Az 1-11. sorszám alatt felsorolt eszközök eladására pontonként, önállóan lehet ajánlatot tenni. A megvásárolni kívánt eszközökről tájékoztatók állnak rendelkezésre az Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nél, 3600 Ózd, Gyár út 1. (OERG Kft.). Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - azon eszközök megnevezését (típus stb.), amelyek eladására az ajánlattevő vállalkozik, - eladási árat (áfa feltüntetésével), - az ajánlattevő referenciáit. Az ajánlatok - zárt borítékban, 4 példányban, az írásos tájékoztatókban szereplő jeligével történő - leadásának határideje: 1996. július 20. Az ajánlatok leadásának helye: Ózdi Ipari Park Kft. 3600 Ózd, Október 23. tér 1. Az ajánlatok értékelését bizottság végzi a beadási határidőt követő 15 napon belül. Az eredményről minden pályázó írásban kap tájékoztatást. A bíráló bizottság fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására. Részletes tájékoztatást ad: Balázs Zoltán, az OERG Kft. műszaki igazgatója. Telefon: 48/472-344/1941-es mellék. A 1. 1996. július 1. r ................................ AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Ózdi Ipari Park Kft. (3600 Ózd, Október 23. tér 1.) az alábbi, 1996-ban megvalósítani kívánt beruházási és korszerűsítési munkáira kivitelezőket keres és árajánlatot kér: 1. 2 x 960 fm 10 kV-os, 240 mm2 keresztmetszetű tápkábel fektetése meglévő kábelhídon. 2. 1300 fm hosszú, (átmérő 63-160 mm-ig) KPE P—10 anyagú ivóvízvezeték 26 db vízmérőaknával történő kiépítése. 3. 125 fm NA 600-as, 5 bar üzemi nyomású ipari vízvezeték építése. 4. 92 fm hosszú, NA 400-as, 5 bar üzemi nyomású ipari vízvezeték építése. 5. 473 m2-es lapostető újraszigetelése, saroklemez és csatornalefolyó pótlásával. 6. Hengerműi víztisztító berendezés kotróinak és olajleválasztójának felújítása. 7. 3900 fm hosszú telefonhálózat kiépítése részben alépítménykiépítéssel, részben földbe fektetve. Az 1-7. sorszám alatt felsorolt munkákra pontonként önállóan lehet ajánlatot tenni. A tervezett munkákról kiviteli tervek, illetve tájékoztatók állnak rendelkezésre, amelyek térítési díj ellenében megvásárolhatók az Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nél, 3600 Ózd, Gyár út 1. (OERG Kft.) Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - az elvégzendő munkák megnevezését, leírását, a megvalósítás módját - a vállalási árat (áfa feltüntetésével), - az ajánlattevő referenciáit. Az ajánlatok - zárt borítékban, 4 példányban, az írásos tájékoztatókban szereplő jeligével történő leadásának határideje: 1996. július 20. Az ajánlatok leadásának helye: Ózdi Ipari Park Kft., 3600 Ózd, Október 23. tér 1. Az ajánlatok megtételének feltétele a kiviteli tervek megvásárlása. Az ajánlatok értékelését bizottság végzi a beadási határidőt követő 15 napon belül. Az eredményről minden pályázó írásban kap tájékoztatást. A bírálóbizottság fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására. Részletes tájékoztatást ad: Balázs Zoltán, az OERG Kft. műszaki igazgatója. Telefon: 48/472-344/1941 mellék. ^ 4