Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1996-08-01 / 177. szám
LAPSZÉL 4 SZLOVÁKIA FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEGÉNEK HIÁNYA 44 százalékkal nőtt áprilisban, s az idei első három hónapban feljegyzett 419,6 millió dollárral szemben a negyedik hónap végére már 603,9 millió dollárt tett ki - derül ki a pozsonyi jegybank közleményéből. A kereskedelmi mérleghiány, amely március végén 514,8 millió dollárt tett ki, április végére elérte a 713,6 millió dollárt. CSEHORSZÁGBAN ÁTLAGOSAN 15 SZÁZALÉKKAL DRÁGUL augusztustól a lakossági földgáz és villanyáram. A pénzügyminisztérium döntése értelmében egy köbméter földgáz ezentúl 3,85 koronába, egy kilowattóra áram pedig 1,28 koronába kerül. Ez egy átlagos városi család havi kiadásait 100-200 koronával növeli meg. A minisztérium egyébként azzal számol, hogy az energiahordozók árai a következő években tovább emelkednek, ezek Csehországban elmaradnak a világpiaci szinttől. 4 BULGÁRIÁBAN 23 SZÁZALÉKKAL DRÁGUL A BENZIN augusztus elsejétől. A bolgár kormány döntése szerint csütörtöktől a 98-as oktánszámú benzin literjéért 101 levát, a 96-osért 99 levát, a 95-ös ólmozatlanért pedig 95 levát kérnek majd a kutaknál. 4 AZ AMERIKAI HÍRSZERZÉS AZ IPARI KÉMKEDÉSBEN legaktívabb országok közé Franciaországot, Izraelt, Kínát, Oroszországot, Iránt és Kubát sorolja. A CIA a japánok - nyílt csatornákon beszerezhető információkra épülő - gyűjtőmunkáját „javarészt törvényes” tevékenységnek minősíti. WASHINGTON ÓVA INTETTE AZ EU tagállamait minden megtorló intézkedéstől, amelyet a Kuba-ellenes amerikai szankciókat szigorító törvénnyel szemben foganatosítanának. Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő szerint a lépések teljesen alaptalanok, az európaiaknak inkább tárgyalniuk kellene, nem pedig szankciókat bevezetni. CSÖKKENTENI KELL BONN PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSÁT az Európai Unió költségvetéséhez. Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy Németország, a legnagyobb befizető ugyanannyit kapjon vissza, mint amennyivel hozzájárult. Olyan kiigazítás képzelhető el, hogy Németország bruttó terhét csökkentenék, miközben továbbra is a legnagyobb nettó befizető maradna. A NÉMET KORMÁNY 52 MILLIÓ MÁRKA SEGÉLYT ígért a palesztin önkormányzatnak, részben eddigi rendszeres izraeli segélyei terhére. Az összegből 15 millió márkáért berendezéseket lehet vásárolni a Gázában épülő repülőtér számára, a többi pedig idegenforgalmi fejlesztéseket, vízkezelést, hulladékfeldolgozást és más közcélú vállalkozásokat szolgál majd az önkormányzat területén. ---------------napi gazdaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simai András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek) Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter» Vezető tördelő: Máriás Judit» Szerkesztőség- 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax:270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyed évre 5700 Ft, egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. VILÁGGAZDASÁG Romlik a jugoszláv gazdasági helyzet Montenegróban 23 százalékos a növekedés? Noha a belgrádi kormány az export támogatásával és adócsökkentés kilátásba helyezésével mindent elkövet a jugoszláv gazdaság talpra állítása érdekében, folyamatosan romlik az ország iparának helyzete - állapította meg a minap egy belgrádi piackutató intézet. „Az üzleti klíma rosszabb volt július elején, mint egy hónappal korábban, a gazdasági életet még mindig a pénz és a beruházások hiánya jellemzi” - mondta Szlobodan Miliszavljevics, az intézet egyik vezető munkatársa, s hozzátette: a június megelőző 12 hónapban 1,4 százalékkal estek a reálbérek. A jugoszláv számvevő hivatal felmérése szerint június végéig egy hónap alatt 8,5 százalékkal, 18 929-re emelkedett a csődbe ment cégek száma. A vállalatok hitelhátraléka 17,1 százalékkal, 3,786 milliárd dinárra (776 millió dollár) nőtt ugyanebben az időszakban. Miliszavljevics szerint a fizetésképtelenség lassan kiterjed a kereskedelmi bankokra is, ugyanakkor a kormány felkérte a jegybankot, hogy előfinanszírozási ügyletekkel maga is segítse elő az export növelését - eddig vajmi kevés sikerrel. Jovan Todorovics, a piackutató intézet igazgatója szerint a fizetésképtelenség abból ered, hogy a gazdasági élet szereplői nincsenek hozzászokva a fizetési fegyelemhez és a szigorú pénzpolitikához. Ilyen körülmények között tarthatatlan a belgrádi kormány előrejelzése, miszerint ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) 12,5 százalékkal növekszik - mutat rá a jugoszláv statisztikai hivatal igazgatóhelyettese. Mladin Kovacsevics szerint a gazdaság valós folymatai nem igazolják a kabinetnek az ipari termelés 10,5, a mezőgazdasági termelés 3 és az export 50 százalékos növekedéséről szóló célkitűzéseit. Az ipari termelésnek a szankciók felfüggesztése utáni bővülése ugyanis elmarad a várttól, ebben az évben előreláthatóan 3 százalék körül alakul, s 4-5 százalékos emelkedése is csak abban az esetben képzelhető el, ha a kormány megfelelő monetáris politikával működőtőkéhez juttatja az ipart. Ha összjugoszláv szinten romlik is a gazdasági teljesítmény, merőben más a helyzet a kisebbik tagköztársaságban, Montenegróban. Kovacsevics Crna Gora esetében nem tartja lehetetlennek a helyi kormány által kitűzött növekedési célkitűzés megvalósítását, azaz jó esély van rá, hogy a GDP 23 százalékkal bővüljön ebben az évben, azok után, hogy az ipari teremtés az idei első félévben csaknem 53 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A szakember szerint négy nagy, a szankciók eltörlése után nekilendült termelő egység viszi előre a montenegrói gazdaságot: a podgoricai alumíniumkohó, a niksici acélművek, a pljevljai erőmű és a szintén podgoricai Július 13. mezőgazdasági szövetkezet. A Crna Gora-i gazdaság mindazonáltal nem mentes a gondoktól, az export fokozása továbbra is nehézségekbe ütközik, s a működőtőke beáramlása sem kellőképpen alakul. (Reuter) Katasztrofális hiány a német költségvetésben? Az ellenzékben lévő Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szerint csúfos kudarcot vallott a kormány fiskális politikája, miután a 60 milliárd márkás éves hiányt előirányzó szövetségi költségvetés már az első félévben 45,6 milliárd márkás deficitet halmozott fel. Erről az SPD költségvetési ügyekben illetékes szóvivője, Kari Diller számolt be egy közleményben, azt azonban nem árulta el, honnan származnak az információk. Az év elején Theo Waigel pénzügyminiszter egy sor kiadáskorlátozási intézkedést fogadtatott el, mert bizonyossá vált, hogy a vártnál súlyosabb gazdasági gyengélkedés miatt az eredeti sarokszámok mellett nem teljesíthető a 60 milliárd márkás deficit. Diller azonban azt állítja, hogy a tervezett megtakarításokból eddig mindössze 600 millió márkányit sikerült megvalósítani, és így - holott a teljes évi kiadásnak 2,9 százalékkal, 451,3 milliárd márkára kellene csökkennie 1995-höz képest - az első félévben 219,5 milliárd márka hagyta el a központi kasszát, ami gyakorlatilag megegyezik az előző évi mutatóval. A közlemény adatai szerint az első félévi adóbevételek az egész évre tervezett volumen 45 százalékára, 173,9 milliárd márkára rúgnak. Diller leszögezi, hogy bár a második félévben valószínűleg nem kétszereződik meg az első hat hónapban keletkezett hiány, a bevételek és a kiadások közti különbség folyamatos növekedése miatt az éves deficit jóval több lesz, mint 60 milliárd márka. A bonni pénzügyminisztériumban egyelőre nem kívánták sem megerősíteni, sem cáfolni a féléves hiányra vonatkozó értesülést. A tárca szóvivője mindazonáltal visszautasította azt az állítást, hogy a kiadáscsökkentési program hatástalannak bizonyult volna. Hangsúlyozta, hogy pillanatnyilag nem lehet megbízható előrejelzést adni az éves deficitről, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a hiány nem fogja meghaladni a 60 milliárd márkát. (Reuter) Oroszországban megkezdődik az adóbehajtás Az orosz kormány a közeljövőben 30 ezer milliárd rubelnyi adóhátralék behajtását tervezi annak érdekében, hogy helyreállítsa a költségvetés egyensúlyát és visszanyerje a hitelek folyósítását leállító nemzetközi pénzintézetek bizalmát. Nem lesz azonban könnyű dolga, mivel az adózás megkerülése művészetté fejlődött Oroszországban - derül ki a Wall Street Journal szerdai számában megjelent elemzésből. A vállalatok 61 ezer milliárd rubellel tartoznak a központi kormánynak. A hátralék januárban még csak 44 ezer millárd rubelt tett ki, vagyis a tartozások dinamikusan növekednek. Az hatóságok az adóknak csak mintegy 60 százalékát képesek begyűjteni, szemben az Egyesült Államokban behajtott 83 százalékkal. Az adóhátralékok növekedéséhez több tényező is hozzájárult ebben az évben. A hatóságok sohasem tartoztak a lelkes végrehajtók közé, mivel tartottak attól, hogy azonnal számos egyéb, szintén megoldatlan gazdasági és politikai problémába ütköznek. A csődeljárások erőltetése ugyanis rendkívül népszerűtlen feladat, és több olyan kiskirályba is ütközhet a felszámoló, akit eddig kapcsolatai megóvtak a felelősségre vonástól. Így járt az orosz csődhivatal elnökhelyettese, Pjotr Karpov is, akit az Interfax szerdai híre szerint a múlt hét végén letartóztattak a Ribinszki Motor repülő motorgyár privatizációja körüli visszaélések miatt. A központi hatalom adóbehajtóinak pozíciói ráadásul az idei elnökválasztással tovább gyengültek. Jelcin elnök ugyanis január közepén aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében az aktuális adóikat pontosan fizető vállalatok nyolc évre átütemezhetik hátralékuk törlesztését. Az államfői rendelet nyomán rövid idő alatt 21 százalékkal növekedett a tartozások összege. Jelcin emellett a választási kampányban számos adókedvezményt is ígért, miközben a megyék egyébként is visszatartották befizetéseiket a központi költségvetésbe, mert rájöttek arra, hogy a központi hatalom a kampány idején a hatalmas régiók kedvébe igyekszik járni, s gyenge ahhoz, hogy keményen fellépjen a tartozások behajtása érdekében. A helyzet alapvetően nem változik meg az év hátralévő részében sem, mivel a 89 orosz régióból 80-ban helyi választásokat rendeznek az év végéig. Sz. M. Moszkvának ki kellene használnia a politikai nyugalmat Az orosz vezetésnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettese szerint élnie kellene azzal a lehetőséggel, amit a belpolitikai életben beállt pár éves nyugalom biztosít, és hozzá kellene látnia a gazdaság szerkezetének átalakításához■ Az egykori kommunista országok és az OECD közötti kapcsolattartásért felelős Salvatore Zecchini úgy véli, a következő parlamenti választásokig hátralévő három és az elnökválasztásig visszamaradt öt év alatt az orosz kormánynak előre kell lépnie a reformokkal. Az olasz közgazdász szerint elsősorban az orosz bankrendszer átalakítására lenne szükség, javítva a hitelkockázat kezelésén és az új vállalkozói rétegnek nyújtandó támogatások hatékonyságán. Emellett elengedhetetlen a mezőgazdasági reform, amely a földzálogjog elfogadtatásával, illetve a termelés, az elosztás fejlesztésével és a régiók piacainak megnyitásával járna. Ami a szociálpolitika reformját illeti, Zecchini szerint a kormánynak nem az orosz vállalatokra nehezedő terheket kellene növelni, hanem az új munkahelyek teremtését ösztönözni. (Reuter) 1996. augusztus 1. Közel a megegyezés a Cobrák romániai gyártásáról Kézzelfogható közelségbe került a megállapodás a Cobra típusú helikopterek romániai gyártásáról, miután a bukaresti hadügyminisztérium és az amerikai Bell Helicopters nyilatkozatot írt alá a tárgyalások felgyorsításáról. Az egymilliárd dollárra tehető ügylet keretében a Textron cég leányvállalataként működő Bell többségi érdekeltséget szerezne az állami tulajdonú brassói Interprinderea Aeronautica Romanában (IAR), és 96 darab helyben gyártott helikoptert szállítana a román hadseregnek. A dinamikai rendszerek a bukaresti Turbomecanica cégnél készülnének, a további részek gyártását és az összeszerelést pedig az IAR-nál végeznék, amelynek a Bell adná a technológiát és a gyártóberendezéseket, valamint vállalná az alkalmazottak betanítását. A tárgyalások már egy éve húzódnak, mert a román fél modernebb AH-1W típusú helikoptereket akar, míg a Bell egy korábbi típust ajánlott. Most viszont elfogadta, hogy az újabb változat gyártásáról tárgyaljanak, és ha sikerül megegyezni, akkor a román haderő ugyanolyan helikopterekkel fog rendelkezni, mint az amerikai haditengerészet. A nyilatkozat aláírásakor a Bell részéről nem voltak hajlandók felvilágosítást adni a megbeszélések menetrendjéről, de Gheorghe Tinca román védelmi miniszter elmondta, hogy reményei szerint a szeptemberben a nagy-britanniai Farnborough-ban rendezendő légikiállítás idejére megszületik a végleges megállapodás. Az ügylet részleteiről egyelőre nincsenek biztos információk, ám úgy tudni, hogy a Bell 51 százalékos tulajdonhányadot szerez az IAR-ban, és opciót kap további 12 százalékra. Az ügylet a Textron első gyártási beruházását jelenti Kelet-Európában. Louis Campbell, a vállalat elnöke elmondta, hogy a későbbiekben bővíteni kívánják romániai tevékenységüket, megkezdve például autóalkatrészek és ipari berendezések részegységeinek előállítását. Közölte azt is, hogy az IAR megszerzéséhez már megkapták az amerikai védelmi minisztérium áldását. Az Egyesült Államok és Románia márciusban kötött megállapodást a katonai technológia transzferjéről. (Reuter) Bukarest az olajimport visszafogására kényszerül Az elérhető valutaforrások szűkössége miatt Románia július folyamán a szokásos mennyiségnek alig a felét importálta nyersolajból. Mint egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú olajipari tisztviselő elmondta, a korábbi hónapokban a behozatal átlagosan 800 ezer tonna volt, júliusban viszont mindössze 450 tonna nyersolaj érkezett az országba, miután nem állt rendelkezésre a vásárlásokhoz szükséges valuta. A lej értékvesztésének és az infláció megugrásának megakadályozása érdekében a román jegybank hosszabb ideje mesterségesen magas szinten tartja a lej árfolyamát a dollárhoz képpest, ami azzal a következménnyel jár, hogy a vállalatok -öztük az energetikai szektor cégei - alig jutnak hozzá ahhoz a valutamennyiséghez, amelyből fedezhetik importszükségleteiket. A devizapiacon most elterjedt a hír, hogy a jegybank állítólag megállapodott az egyik legnagyobb állami bankkal egy olyan mentőakció lebonyolításáról, amely biztosítaná a pénzügyi bázist egy jelentős olajmegrendeléshez; az ügyről egyelőre nem tudni részleteket. A helyzetet - mint a 12 kőolajfinomítót átfogó Rafirom állami holding egyik tisztségviselője elmondta - tovább rontják az állami vállalatok tartozásai. (Reuter) Közműdíjemelés Ukrajnában Az ukrán kormány 50 százalékkal megemelte a lakbéreket, valamint a vízdíjat és a fűtési tarifát, hogy csökkentse a támogatások miatt a költségvetésre nehezedő terheket. A gáz- és az áramszolgáltatás díjtételei - amelyek emelése a legérzékenyebben érinti a fogyasztókat - változatlanok maradtak. A kievi kabinet nem véletlenül választotta ezt az időpontot a közműdíjak egy részének megemelésére, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közeljövőben fog dönteni a megítélt 867 millió dolláros készenléti hitelkeret újabb 100 millió dolláros részletének folyósításáról. Nyugati szakértők szerint a régóta halogatott közműdíjemeléssel - valamint a kompenzációképpen megnövelt nyugdíjakkal és egyéb juttatásokkal - az ukrán kormány hozzávetőlegesen a nemzetközi pénzintézettel kialkudott keretek között maradt. A lakosság most már az érintett szolgáltatások tényleges költségeinek 80 százalékát fedezi. A kormány azonban több hónappal el van maradva a közalkalmazottak fizetésének folyósításával. A 1,5 milliárd dollárt kitevő állami bérhátralék mellett nem csoda, ha a fogyasztók rutinszerűen nem fizetik ki közüzemi számláikat. Egyelőre csak a közületi fogyasztók egy részét kapcsolták le a hálózatokról a számlák rendezetlensége miatt, a lakosságot nem háborgatják, mivel ezzel csak fokoznák az amúgy is robbanással fenyegető társadalmi feszültséget. A költségvetésre nehezedő terheken a kormányzat azzal is próbál enyhíteni, hogy kilátásba helyezte a központi intézményeknél dolgozók létszámának mintegy 10 ezer fővel való csökkentését. (Reuter) ELADÓ 5630 m2-es összközműves üzemcsarnok. Belmagassága: 15 m 3 db híddaru, irodák, szociális létesítmények. Érdeklődni: Fábiánná: 276-00-42, rádió: 06-60-326-203. V______________|