Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1996-08-26 / 196. szám
2 NAPI, gazdaság LAPSZÉL : A DOHÁNYGYÁRAK JAVÁRA DÖNTÖTT EGY INDIANAI BÍRÓSÁG abban a perben, amelyet egy 1987-ben tüdőrákban elhunyt férfi özvegye és gyermekei indítottak a cégek ellen. Az indoklás szerint a dohányosok tudatában vannak a kockázatnak, s ezért a gyártók nem kötelezhetők kártérítésre. Néhány hete egy floridai bíróság épp ellenkezőleg döntött egy hasonló perben, 750 ezer dollár kártérítést ítélve meg a felperesnek. A dohánygyáraknak jókor jött a kedvező ítélet, hiszen Bill Clinton elnök pénteken hirdette ki azt az új szabályozást, amely a tizenévesek védelme céljából jelentősen korlátozza a vállalatok reklám- és marketingtevékenységét. AZ EURÓPAI VALUTUNIÓ FELTÉTELEINEK ÚJRAGONDOLÁSÁT indítványozta az olasz miniszterelnök-helyettes. Walter Veltroni szerint az európai „recesszió” miatt több ország számára óriási nehézséget jelent az elvárások teljesítése, s ezért revízió alá kell venni a kritériumokat, illetve ezek értelmezését, nem zárva ki a valutaunió elhalasztását sem az eredetileg tervezett 1999-ről. Veltroni mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Róma nem akarja egyoldalúan kezdeményezni a maastrichti szerződés újratárgyalását, hanem informális úton egyeztetni kíván partnereivel a kérdésben. IRÁN 9,943 MILLIÁRD DOLLÁRT FIZET VISSZA az ottani időszámítás szerint 1997. március 20-án záruló évben közel 22 milliárd dolláros külföldi adósságából. Egy helyi napilap a jegybankra hivatkozva közölte, hogy a rákövetkező évben 4,606, utána 3,958, 1999— 2000-ben pedig 2,635 milliárd dollárt fognak törleszteni. Jelenleg egyébként a teljes iráni adósságállományon belül 4,536 milliárd dollárt tesznek ki a rövid- és a középlejáratú hitelek. OROSZORSZÁG JÖVŐRE 48,5 EZER MILLIÁRD RUBELRE CSÖKKENTI belföldi hitelfelvételét az idei 56,1 ezer milliárdról - jelentette be a pénzügyminisztérium egyik illetékese. Ezzel párhuzamosan Moszkva jelentősen növelni akarja a külföldi hitelfelvételt is. Ennek értéke a tervek szerint 40,6 ezer milliárd rubel lesz, de ebbe beleértendők a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelek is. LENGYELORSZÁGBAN MEGKEZDŐDÖTT A DÉL-KOREAI HYUNDAI autógyár Accent modelljeinek összeszerelése az Universal cég varsói üzemében. A termelés beindítását teljes titoktartás övezte, de úgy tudni, hogy a gyár idén 1500, jövőre pedig már 15 ezer autót kíván előállítani. A HORIZONMULTIPLAN RT. igazgatósága augusztus 23-i hatállyal GÖMÖRY István ügyvezető igazgató urat visszahívta ügyvezetői feladatköréből. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békesi László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek) Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit· Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 2704349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELÍR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyedévre 5700 Ft, egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. VILAGGAZDASAG Erősödik az osztrák sertéshúsimport Bécsi tudósítónktól: Lendületesen növekszik az Európai Unión kívüli országokból származó osztrák sertéshúsimport: míg az első félévben 54,7 tonna importjára adott ki engedélyt a gazdasági minisztérium, a harmadik negyedévre 764,3 tonnát hagyott jóvá. Tavaly az egész évi import 597 tonna volt; az idei látványos növekedés a kergemarhakórnak, illetve az ennek nyomán az EU-ban kialakult magas sertéshúsáraknak köszönhető. Az osztrák agrárpiaci hatóság, az AMA figyelemre méltónak tartja, hogy milyen erőteljesen megnőtt az élősertésimport Németországból. Tavaly 35 500 darab, azaz 4150 tonna érkezett Ausztriába, az idén viszont már január-februárban 16 800 darab, azaz 1800 tonna. Tavaly 8800 tonnányi sertéshúst importált Ausztria Németországból, s hasonló mennyiséget Hollandiából és Belgiumból. A kergemarhakór felpezsdítette az osztrák sertéshúspiacot, a vágósúly alapján a parasztok most 25,29 schillinget kapnak kilogrammonként, ami júniushoz képest 30 százalékos növekedést jelent. A legfrissebb EU-statisztikák azt jelzik, hogy a szarvasmarhahús-piac még mindig nem tért magához, annak ellenére, hogy Brüsszel nagy mennyiségű marhahúst vásárol raktározásra. Az árcsökkenés folytatódik, a vágómarha ára kilogrammonként 16,7 schilling, ami 4 százalékkal alacsonyabb a júliusi és 12,6 százalékkal az egy évvel ezelőtti árszintnél. F. Zs. Nincs megoldás aolkswagen-szubvenció ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Rexrodt - bár reményét fejezte ki a kompromisszumos megoldásra - jelezte, hogy Bonn az Európai Bíróság elé kívánja vinni a brüsszeli döntést, s ezt követően a szász kormány szóvivője is bejelentette, hogy a bírósághoz fordulnak. Van Miért nem maradt adós, és közölte, hogy a bizottság úgyszintén perre viszi a dolgot, ha Szászország nem vonja vissza a támogatást. Jogászok szerint szinte biztosra vehető, hogy a bíróság Brüsszel javára fog ítélni mind a szubvenció megkurtítása, mind a szász válaszlépés ügyében. Független szakértők egyébként helyeslik a bizottság kemény fellépését, hiszen a presztízsen túlmenően azt is számításba kell venni, hogy a többi EU-tagállam nem fogadná el, ha Németország engedményt kapna. Ezenkívül úgy vélik, hogy az egyre inkább precedens értékű ügy a kimeneteltől függetlenül vissza fog ütni a keletnémet tartományokra, amelyek a jövőbeni - a gazdasági felzárkózáshoz nélkülözhetetlenül szükséges - állami támogatások esetében az eddiginél szigorúbb elbírálásra számíthatnak Brüsszel részéről. A bennfentesek szerint Szászországnak nem lett volna szabad provokálnia a bizottságot a pénz folyósításával, hanem arra kellett volna törekednie, hogy a nézeteltérések nyíltszíni összecsapás nélkül, tárgyalásos úton tisztázódjanak. (Reuter, AP-DJ) Visszalépés a bulgáriai tömeges privatizációban Jegybanki önkritika az IMF-bírálat nyomán Erőteljesen megkurtította a tömeges privatizációba besorolt cégek egy részénél az eladásra felkínálható részvényhányadot a bolgár kormány. A korábbi elképzelés szerint a cégek tulajdonának átlagosan 67 százalékát értékesítették volna a tömeges privatizációban. Ez az arány 60 vállalat esetében most 10-25 százalékra zsugorodott - közölte a BTA bolgár hírügynökség. A szófiai Sheraton Hotel részvényeinek mindössze 15 százalékát bocsátják eladásra a korábban tervezett 25 százalék helyett. A sumeni sörgyárból 70 százalék helyett csak 10 százalékot értékesítenek. A dimitrovgrádi Neochim vegyipari üzemből a tömeges privatizációban értékesítendő részarány 70 százalékról 25 százalékra zsugorodott. A módosítást a privatizációs hatóság vezetői különbözőképpen indokolták. Az egyik igazgató, Kalin Mitrev szerint törvényi és gyakorlati tényállások miatt kellett változtatni, például azért, mert több érintett cég már átesett másféle privatizáción is. Egy másik igazgató, Veszelin Blagoev viszont úgy nyilatkozott, hogy a folyamat felgyorsítása érdekében léptek, a szóban forgó vállalatoknál ugyanis egy hónap alatt le kívánják zárni a részvényeladást. A privatizációs ügynökség beszámolója szerint egyébként januártól augusztus közepéig 1224 privatizációs ügyletre került sor. Az eladott tulajdonok közül 245 állami, 979 pedig önkormányzati kezelésben volt. Az eladások 28 milliárd leva bevételt hoztak (1 USD -194 leva). A privatizációs ügynökség 8,2 milliárd leva értékű fejlesztési beruházásra kötelezte a vásárlókat a szerződésekben. A bolgár kormány pénteken jóváhagyta a mezőgazdasági fejlesztési programot, mely egyebek között a vetésterület növelését tűzi ki célul. A BTA beszámolója szerint a program alapján 1,15 millió hektárt vetnek be búzával, 0,4 millió hektárt árpával, 0,5 millió hektárt pedig kukoricával, tavaly csak 1,03 millió hektáron termesztettek gabonát. A terv előírja, hogy a következő mezőgazdasági szezonban, 1996-97-ben legalább 6 millió tonna gabonát kell termelni. A földkárpótlás lezárását a mezőgazdasági fejlesztési program szintén kiemelt feladatként kezeli. A földállomány 80-90 százalékának felosztási terveit az év végéig el kell készíteni, s gyorsítani kell a birtoklevelek kiadását. Bulgária elmaradt az IMF-fel júliusban egyeztetett reformterv teljesítésében - ismerte el a szófiai jegybank elnöke, Ljubomir Filipov arra a nyilatkozatra reagálva, amelyet a Nemzetközi Valutaalap szakértői küldöttségének vezetője tett az ország gazdasági helyzete felülvizsgálatának megkezdésekor (NAPI Gazdaság, 1996. augusztus 23., 2. oldal). „Teljesítettünk néhány pénzügyi vállalást, például csökkentettük a fedezet nélküli központi banki refinanszírozást és a kiegyenlítetlen bankközi ügyleteket, de az infláció még magasabb a megcélzottnál, ami arra vall, hogy néhány tényezőt alábecsültünk" - mondta Filipov szófiai sajtóértekezletén. (Reuter, MTI) 1996. augusztus 26. Kedvező változások a FÁK ipari termelésében A Független Államok Közösségének tizenkét állama közül nyolcban nőtt az ipari termelés az idei első félévben - a FÁK államközi statisztikai bizottsága által most nyilvánosságra hozott jelentés szerint. A közép-ázsiai Türkmenisztánban és Kirgizsztánban volt a legerősebb a növekedés, ami jórészt az előző évi visszaesést kompenzálta. Ugyanakkor a közösség legnagyobb országában, Oroszországban tovább tart a termelés csökkenése. A legnagyobb visszesést a polgárháborúval küzdő Tádzsikisztánban regisztrálták. Tavaly ilyenkor még egyedül az azerikkal viselt háborúból kikecmergő és a földrengésutáni újjáépítésekbe belevágó Örményországban jeleztek növekedést. Az államközösség egészének átlagát tekintve 2,5 százalékos a visszaesés a múlt év azonos időszakához képest, amit jórészt a folytatódó - noha valamelyest lassuló, 4 százalékos - oroszországi zsugorodás okoz. (1995 első félévében mínusz 6,7 százalék volt a csökkenés az előző évi azonos időszakhoz képest.) A jelentés külön kiemeli az infláció letörésében elért eredményeket, megjegyezve, hogy a FÁK három államában is árcsökkenés következett be június hónapban. (Reuter) A bruttó hazai termék (GDP) és az ipari termelés éves változása, valamint a júniusi infláció az egyes FÁK-országokban (százalékos adatok) GDP Ipari Havi infláció termelés júniusban 1996.1. félév Azerbajdzsán -5,7 * -10,2 -2,5 Belarusz -0,2 +1,6 +2,3 Grúzia +18,2 +4,0 n.a. Kazahsztán -0,8 +0,2 +2,5 Kirgizsztán +0,3 +13,2 +1,0 Moldova -3,5 +8,7 +0,1 Oroszország -5,0 -4,0 +1,2 Örményország +4,3 +1,8 -1,3 Tádzsikisztán -20,2 -24,9 -15,8 Türkmenisztán n.a. +32,0 n.a. Ukrajna -8,7 -3,1 +0,1 Üzbegisztán +1,4 +5,0 n.a. Megjegyzés: Grúzia és Moldova esetében a GDP-mutató az első negyedévre, Tádzsikisztán esetében az év első öt hónapjára vonatkozik. Egy hét múlva új fizetőeszköz Ukrajnában (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a küldöttség a májusban beindított 867 millió dolláros, egy évre szóló készenléti hitel esedékes részletének folyósítását javasolta a washingtoni központnak, miután megállapította, hogy az ukrán kormány teljesítette a hitelmegállapodásban foglalt feltételeket. Roman Spek, az újonnan felállított fejlesztési és újjáépítési hivatal vezetője úgy nyilatkozott, hogy a stabilizációs kölcsönről még idén létrejöhet a megállapodás, elismerte viszont, hogy az IMF igazgatótanácsán belül Nagy-Britannia és Japán képviselője nem támogatja a hitelnyújtást. A hosszabb távú hitelről az IMF helyi képviselője szerint ez év vége előtt nem várható döntés. A pénzintézet szakértői azonban addig is havonta elvégzik a szokásos rutinvizsgálatokat. Most elsősorban azt tekintik kritikus pontnak, hogy a kievi kormány miként tudja „ledolgozni” a már 1,7 milliárd dollárnak megfelelő összegre duzzadt bérhátralékot úgy, hogy egyidejűleg ne sérüljön az IMF-fel közösen kidolgozott gazdaságpolitika. (Reuter, MTI) Vita a lengyel költségvetési dolgozók béremeléséről helyett a Szolidaritás szakszervezet 8,7 százalékot szeretne elérni. Ewa Tomaszewka, az érdekképviselet vezetőségi tagja a tárgyalások után elmondta, hogy a költségvetési dolgozók fizetése évről évre jobban elmarad a termelésben fizetett bérekhez képest, és jelenleg az ottani kereseteknek már csupán kétharmadát teszi ki. A Szolidaritás azt szeretné kivívni, hogy a következő három év alatt ez a különbség kiegyenlítődjék. Az érdekegyeztető bizottság tavaly még egyetértett abban, hogy 1996-ban átlagosan 5,5 százalékkal növekedjenek reálértékben a bérek a költségvetési szférában. Az ennél nagyobbra sikeredett katonai és rendőri fizetésemelések után azonban a civil szférának már jóval kevesebb jutna az eredeti 5,5 százalékból. A tanárok, a tudományos dolgozók, az egészségügyiek és a kultúrában dolgozók ezt rendkívül sérelmesnek tartják, és azzal vádolják a kormányzatot, hogy az értelmiséget csupán koloncnak tekinti. A szakszervezetek szerint a költségvetés immár nem szegény, lennének elosztható pénzek, ami - mint állítják - abból is látszik, hogy a koalíció különböző lobbyjai viszonylag könnyedén tudnak különféle juttatásokat és dotációkat kiharcolni maguknak. (MTI) A lengyel kormányt, a dolgozók érdekképviseleteit és a munkáltatókat tömörítő háromoldalú bizottság nem tudott megállapodni a költségvetési dolgozók béremeléséről. Ha nincs egyetértés, akkor a szabályok szerint a kormány dönt. A kormányzati ajánlatban szereplő 3,5 százalékos reálbér-növekedés Amerikai kereskedelmi deficit: Kína Japán előtt Júniusban fordult elő először, hogy az amerikai-kínai kereskedelemben elszenvedett amerikai deficit meghaladta a Japánnal szemben elkönyvelt hiányt. Májushoz képest az Egyesült Államok hiánya 8,8 százalékkal, 3,33 milliárd dollárra nőtt, míg a japán többlet 3,24 milliárdot tett ki. Mickey Kantor amerikai kereskedelmi miniszter egyértelműen Kína zárt piacait, a magas vámokat és Peking méltánytalan közbeszerzési gyakorlatát tette felelősé a mérleg alakulásáért. Közgazdászok óvatosabban közelítik meg a kérdést. Szerintük a deficit növekedésében a kereskedelmi korlátokkal legalább azonos szerepet játszik az alacsony kínai bérszint és az ennek megfelelően gyenge vásárlóerő, valamint a jüan viszonylag alacsony árfolyama. Ehhez járul, hogy a Kínába irányuló amerikai ipari exportnak fokozott konkurenciát támasztanak az ázsiai államok. Más szakértők rámutatnak arra is, hogy Kínának globálisan is kereskedelmi többlete van; pekingi statiszikák szerint ennek nagysága az év első hét hónapjában több mint 2 milliárd dollár volt - bár ez a tavaly ilyenkori 14,3 milliárd dollárhoz képest tetemes csökkenést jelent. Nem tesz jót az amerikai cégek pozícióinak a Washington és Peking közti politikai feszültség, melynek hatására számos gazdasági együttműködési program késedelmet szenved. Néhány elemző szerint javulhat a helyzet, ha Kínában a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodása mellett csökken az infláció, ami növeli vásárlóerőt, s ezen keresztül az import megugrásához vezet. Várhatóan lökést ad majd az amerikai deficit csökkenésének az is, ha Kína belép a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), mivel ez esetben köteles mérsékelni a beviteli vámokat. Éppen ezért Washingtonnak nem akadályoznia, hanem előmozdítania kellene Kína WTO-csatlakozását. Bill Clinton gazdasági tanácsadó testületének elnöke is óvakodik attól, hogy kizárólag az elfogadhatatlan kínai praktikákat tegye felelőssé a hiány miatt. Joseph Stiglitz szerint a júniusra vonatkozó adatok nem tükrözik a szezonális sajátosságokat, ráadásul a kínai export természetéből következően az első félévben mindig nő az ország többlete. Az amerikai deficitben a gazdasági növekedés lassítását célzó - tehát a vásárlóerőt csökkentő - pekingi intézkedések is közrejátszanak. Nem elhanyagolható körülmény végül az sem, hogy a Kínával szomszédos, újonnan iparodosott országok fokozott mértékben helyezik át termelésüket a kontinensnyi országba, miáltal az USA külkereskedelmi mérlege Kínával szemben romlik ugyan, a térség többi országával szemben viszont javulnak az amerikai pozíciók. (Reuter, AP-DJ)