Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1996-08-26 / 196. szám

2 NAPI, gazdaság LAPSZÉL : A DOHÁNYGYÁRAK JA­VÁRA DÖNTÖTT EGY INDIANAI BÍRÓSÁG abban a perben, amelyet egy 1987-ben tüdőrákban elhunyt férfi özve­gye és gyermekei indítottak a cégek ellen. Az indoklás sze­rint a dohányosok tudatában vannak a kockázatnak, s ezért a gyártók nem kötelezhetők kár­térítésre. Néhány hete egy floridai bíróság épp ellenkezőleg döntött egy hasonló perben, 750 ezer dollár kártérítést ítélve meg a felperesnek. A dohánygyá­raknak jókor jött a kedvező ítélet, hiszen Bill Clinton elnök pén­teken hirdette ki azt az új sza­bályozást, amely a tizenéve­sek védelme céljából jelentő­sen korlátozza a vállalatok rek­lám- és marketingtevékenysé­gét.­­ AZ EURÓPAI VALUTUNIÓ FELTÉTELEINEK ÚJRAGON­DOLÁSÁT indítványozta az olasz miniszterelnök-helyettes. Walter Veltroni szerint az eu­rópai „recesszió” miatt több or­szág számára óriási nehézséget jelent az elvárások teljesítése, s ezért revízió alá kell venni a kritériumokat, illetve ezek ér­telmezését, nem zárva ki a va­lutaunió elhalasztását sem az eredetileg tervezett 1999-ről. Veltroni mindazonáltal hangsú­lyozta, hogy Róma nem akar­ja egyoldalúan kezdeményez­ni a maastrichti szerződés új­ratárgyalását, hanem informális úton egyeztetni kíván partne­reivel a kérdésben.­­ IRÁN 9,943 MILLIÁRD DOLLÁRT FIZET VISSZA az ottani időszámítás szerint 1997. március 20-án záruló évben kö­zel 22 milliárd dolláros külföldi adósságából. Egy helyi napi­lap a jegybankra hivatkozva kö­zölte, hogy a rákövetkező év­ben 4,606, utána 3,958, 1999— 2000-ben pedig 2,635 milliárd dollárt fognak törleszteni. Je­lenleg egyébként a teljes iráni adósságállományon belül 4,536 milliárd dollárt tesznek ki a rö­vid- és a középlejáratú hitelek.­­ OROSZORSZÁG JÖVŐRE 48,5 EZER MILLIÁRD RUBEL­RE CSÖKKENTI belföldi hitel­­felvételét az idei 56,1 ezer mil­­liárdról - jelentette be a pén­zügyminisztérium egyik illeté­kese. Ezzel párhuzamosan Moszkva jelentősen növelni akarja a külföldi hitelfelvételt is. Ennek értéke a tervek sze­rint 40,6 ezer milliárd rubel lesz, de ebbe beleértendők a Nemzetközi Valutaalaptól ka­pott hitelek is.­­ LENGYELORSZÁGBAN MEGKEZDŐDÖTT A DÉL-KO­REAI HYUNDAI autógyár Accent modelljeinek összesze­relése az Universal cég var­sói üzemében. A termelés be­indítását teljes titoktartás övezte, de úgy tudni, hogy a gyár idén 1500, jövőre pedig már 15 ezer autót kíván előállítani. A HORIZON­­MULTIPLAN RT. igazgatósága augusztus 23-i hatállyal GÖMÖRY István ügyvezető igazgató urat visszahívta ügyvezetői feladatköréből. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békesi László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek) Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit· Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­­ Központi telefonszámok: 2704349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELÍR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyedévre 5700 Ft, egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. VILAGGAZDASAG Erősödik az osztrák sertéshúsimport Bécsi tudósítónktól: Lendületesen növekszik az Eu­rópai Unión kívüli országokból származó osztrák sertéshúsimport: míg az első félévben 54,7 tonna importjára adott ki engedélyt a gazdasági minisztérium, a har­madik negyedévre 764,3 tonnát hagyott jóvá. Tavaly az egész évi import 597 tonna volt; az idei látványos növekedés a kergemarhakórnak, illetve az en­nek nyomán az EU-ban kiala­kult magas sertéshúsáraknak kö­szönhető. Az osztrák agrárpiaci hatóság, az AMA figyelemre méltónak tartja, hogy milyen erőteljesen megnőtt az élősertésimport Né­metországból. Tavaly 35 500 da­rab, azaz 4150 tonna érkezett Ausztriába, az idén viszont már január-februárban 16 800 darab, azaz 1800 tonna. Tavaly 8800 tonnányi sertéshúst importált Ausztria Németországból, s ha­sonló mennyiséget Hollandiából és Belgiumból. A kergemarhakór felpezsdítette az osztrák sertés­­húspiacot, a vágósúly alapján a parasztok most 25,29 schillinget kapnak kilogrammonként, ami júniushoz képest 30 százalékos növekedést jelent. A legfrissebb EU-statisztikák azt jelzik, hogy a szarvasmarha­­hús-piac még mindig nem tért magához, annak ellenére, hogy Brüsszel nagy mennyiségű mar­hahúst vásárol raktározásra. Az árcsökkenés folytatódik, a vá­gómarha ára kilogrammonként 16,7 schilling, ami 4 százalék­kal alacsonyabb a júliusi és 12,6 százalékkal az egy évvel ezelőtti árszintnél. F. Zs. Nincs megoldás a­­olkswagen-szubvenció ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Rexrodt - bár reményét fejezte ki a kompromisszumos megoldásra - jelezte, hogy Bonn az Európai Bíróság elé kívánja vinni a brüsszeli döntést, s ezt követően a szász kormány szóvivője is bejelentette, hogy a bírósághoz fordulnak. Van Miért nem maradt adós, és közöl­te, hogy a bizottság úgyszintén perre viszi a dolgot, ha Szászország nem vonja vissza a támogatást. Jogászok szerint szinte biztos­ra vehető, hogy a bíróság Brüsszel javára fog ítélni mind a szub­venció megkurtítása, mind a szász válaszlépés ügyében. Független szakértők egyébként helyeslik a bizottság kemény fellépését, hi­szen a presztízsen túlmenően azt is számításba kell venni, hogy a többi EU-tagállam nem fogad­ná el, ha Németország enged­ményt kapna. Ezenkívül úgy vélik, hogy az egyre inkább precedens értékű ügy a kimeneteltől füg­getlenül vissza fog ütni a kelet­német tartományokra, amelyek a jövőbeni - a gazdasági felzár­kózáshoz nélkülözhetetlenül szük­séges - állami támogatások ese­tében az eddiginél szigorúbb el­bírálásra számíthatnak Brüsszel részéről. A bennfentesek szerint Szászországnak nem lett volna szabad provokálnia a bizottsá­got a pénz folyósításával, hanem arra kellett volna törekednie, hogy a nézeteltérések nyíltszíni össze­csapás nélkül, tárgyalásos úton tisztázódjanak. (Reuter, AP-DJ) Visszalépés a bulgáriai tömeges privatizációban Jegybanki önkritika az IMF-bírálat nyomán Erőteljesen megkurtította a tömeges privatizációba beso­rolt cégek egy részénél az eladásra felkínálható rész­vényhányadot a bolgár kormány. A korábbi elképzelés szerint a cégek tulajdonának átlagosan 67 százalékát ér­tékesítették volna a tömeges privatizációban. Ez az arány 60 vállalat esetében most 10-25 százalékra zsugorodott - közölte a BTA bolgár hírügynökség. A szófiai Sheraton Hotel rész­vényeinek mindössze 15 száza­lékát bocsátják eladásra a ko­rábban tervezett 25 százalék he­lyett. A sumeni sörgyárból 70 szá­zalék helyett csak 10 százalékot értékesítenek. A dimitrovgrádi Neochim vegyipari üzemből a tö­meges privatizációban értékesí­tendő részarány 70 százalékról 25 százalékra zsugorodott. A módosítást a privatizációs hatóság vezetői különbözőkép­pen indokolták. Az egyik igaz­gató, Kalin Mitrev szerint törvé­nyi és gyakorlati tényállások miatt kellett változtatni, például azért, mert több érintett cég már át­esett másféle privatizáción is. Egy másik igazgató, Veszelin Blagoev viszont úgy nyilatkozott, hogy a folyamat felgyorsítása érdekében léptek, a szóban forgó vállala­toknál ugyanis egy hónap alatt le kívánják zárni a részvényeladást. A privatizációs ügynökség be­számolója szerint egyébként ja­nuártól augusztus közepéig 1224 privatizációs ügyletre került sor. Az eladott tulajdonok közül 245 állami, 979 pedig önkormány­zati kezelésben volt. Az eladá­sok 28 milliárd leva bevételt hoz­tak (1 USD -194 leva). A pri­vatizációs ügynökség 8,2 milli­árd leva értékű fejlesztési beru­házásra kötelezte a vásárlókat a szerződésekben. A bolgár kormány pénteken jóváhagyta a mezőgazdasági fej­lesztési programot, mely egyebek között a vetésterület növelését tűzi ki célul. A BTA beszámo­lója szerint a program alapján 1,15 millió hektárt vetnek be bú­zával, 0,4 millió hektárt árpá­val, 0,5 millió hektárt pedig ku­koricával, tavaly csak 1,03 mil­lió hektáron termesztettek ga­bonát. A terv előírja, hogy a kö­vetkező mezőgazdasági szezonban, 1996-97-ben legalább 6 millió tonna gabonát kell termelni. A föld­kárpótlás lezárását a mező­­gazdasági fejlesztési program szin­tén kiemelt feladatként kezeli. A földállomány 80-90 százalé­kának felosztási terveit az év végéig el kell készíteni, s gyorsí­tani kell a birtoklevelek kiadá­sát. Bulgária elmaradt az IMF-fel júliusban egyeztetett reformterv teljesítésében - ismerte el a szófiai jegybank elnöke, Ljubomir Filipov arra a nyilatkozatra reagálva, ame­lyet a Nemzetközi Valutaalap sza­kértői küldöttségének vezetője tett az ország gazdasági helyzete fe­lülvizsgálatának megkezdésekor (NAPI Gazdaság, 1996. augusz­tus 23., 2. oldal). „Teljesítettünk néhány pénzügyi vállalást, pél­dául csökkentettük a fedezet nél­küli központi banki refinanszí­rozást és a kiegyenlítetlen bank­közi ügyleteket, de az infláció még magasabb a megcélzottnál, ami arra vall, hogy néhány té­nyezőt alábecsültünk" - mond­ta Filipov szófiai sajtóértekezle­tén. (Reuter, MTI) 1996. augusztus 26. Kedvező változások­­ a FÁK ipari termelésében A Független Államok Közös­ségének tizenkét állama közül nyolcban nőtt az ipari termelés az idei első félévben - a FÁK államközi statisztikai bizottsága által most nyilvánosságra hozott jelentés szerint. A közép-ázsiai Türkmenisz­tánban és Kirgizsztánban volt a legerősebb a növekedés, ami jó­részt az előző évi visszaesést kom­penzálta. Ugyanakkor a közös­ség legnagyobb országában, Orosz­országban tovább tart a terme­lés csökkenése. A legnagyobb visszesést a polgárháborúval küzdő Tádzsikisztánban regisztrálták. Tavaly ilyenkor még egyedül az azerikkal viselt háborúból ki­kecmergő és a földrengés­­utáni újjáépítésekbe belevágó Örmé­nyországban jeleztek növekedést. Az államközösség egészének át­lagát tekintve 2,5 százalékos a visszaesés a múlt év azonos idő­szakához képest, amit jórészt a folytatódó - noha valamelyest lassuló, 4 százalékos - oroszor­szági zsugorodás okoz. (1995 el­ső félévében mínusz 6,7 száza­lék volt a csökkenés az előző évi azonos időszakhoz képest.) A jelentés külön kiemeli az infláció letörésében elért ered­ményeket, megjegyezve, hogy a FÁK három államában is árcsök­kenés következett be június hó­napban. (Reuter) A bruttó hazai termék (GDP) és az ipari termelés éves változása, valamint a júniusi infláció az egyes FÁK-országokban (százalékos adatok) GDP Ipari Havi infláció termelés júniusban 1996.1. félév Azerbajdzsán -5,7 * -10,2 -2,5 Belarusz -0,2 +1,6 +2,3 Grúzia +18,2 +4,0 n.a. Kazahsztán -0,8 +0,2 +2,5 Kirgizsztán +0,3 +13,2 +1,0 Moldova -3,5 +8,7 +0,1 Oroszország -5,0 -4,0 +1,2 Örményország +4,3 +1,8 -1,3 Tádzsikisztán -20,2 -24,9 -15,8 Türkmenisztán n.a. +32,0 n.a. Ukrajna -8,7 -3,1 +0,1 Üzbegisztán +1,4 +5,0 n.a. Megjegyzés: Grúzia és Moldova esetében a GDP-mutató az első negyedévre, Tádzsikisztán esetében az év első öt hónapjára vonatkozik. Egy hét múlva új fizetőeszköz Ukrajnában (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a küldöttség a má­jusban beindított 867 millió dol­láros, egy évre szóló készenléti hitel esedékes részletének folyó­sítását javasolta a washingtoni központnak, miután megállapí­totta, hogy az ukrán kormány teljesítette a hitelmegállapodás­ban foglalt feltételeket. Roman Spek, az újonnan felál­lított fejlesztési és újjáépítési hi­vatal vezetője úgy nyilatkozott, hogy a stabilizációs kölcsönről még idén létrejöhet a megállapodás, elismerte viszont, hogy az IMF igazgatótanácsán belül Nagy-Bri­tannia és Japán képviselője nem támogatja a hitelnyújtást. A hosszabb távú hitelről az IMF helyi képviselője szerint ez év vége előtt nem várható döntés. A pénz­intézet szakértői azonban addig is havonta elvégzik a szokásos rutinvizsgálatokat. Most elsősor­ban azt tekintik kritikus pont­nak, hogy a kievi kormány mi­ként tudja „ledolgozni” a már 1,7 milliárd dollárnak megfele­lő összegre duzzadt bérhátralé­kot úgy, hogy egyidejűleg ne sé­rüljön az IMF-fel közösen kidol­gozott gazdaságpolitika. (Reuter, MTI) Vita a lengyel költségvetési dolgozók béremeléséről helyett a Szolidaritás szakszerve­zet 8,7 százalékot szeretne elér­ni. Ewa Tomaszewka, az érdek­­képviselet vezetőségi tagja a tár­gyalások után elmondta, hogy a költségvetési dolgozók fizetése évről évre jobban elmarad a termelés­ben fizetett bérekhez képest, és jelenleg az ottani kereseteknek már csupán kétharmadát teszi ki. A Szolidaritás azt szeretné kivív­ni, hogy a következő három év alatt ez a különbség kiegyenlítődjék. Az érdekegyeztető bizottság ta­valy még egyetértett abban, hogy 1996-ban átlagosan 5,5 százalék­kal növekedjenek reálértékben a bérek a költségvetési szférában. Az ennél nagyobbra sikeredett ka­tonai és rendőri fizetésemelések után azonban a civil szférának már jóval kevesebb jutna az ere­deti 5,5 százalékból. A tanárok, a tudományos dolgozók, az egé­szségügyiek és a kultúrában dol­gozók ezt rendkívül sérelmesnek tartják, és azzal vádolják a kor­mányzatot, hogy az értelmiséget csupán koloncnak tekinti. A szakszervezetek szerint a költ­ségvetés immár nem szegény, len­nének elosztható pénzek, ami - mint állítják - abból is látszik, hogy a koalíció különböző lobbyjai viszonylag könnyedén tudnak kü­lönféle juttatásokat és dotáció­kat kiharcolni maguknak. (MTI) A lengyel kormányt, a dolgozók érdekképviseleteit és a munkálta­tókat tömörítő háromoldalú bizott­ság nem tudott megállapodni a költségvetési dolgozók béremelé­séről. Ha nincs egyetértés, akkor a szabályok szerint a kormány dönt. A kormányzati ajánlatban szereplő 3,5 százalékos reálbér-növekedés Amerikai kereskedelmi deficit: Kína Japán előtt Júniusban fordult elő először, hogy az amerikai-kínai kereskedelemben elszenvedett amerikai deficit megha­ladta a Japánnal szemben elkönyvelt hiányt. Májushoz képest az Egyesült Államok hiánya 8,8 százalékkal, 3,33 milliárd dollárra nőtt, míg a japán többlet 3,24 milliárdot tett ki. Mickey Kantor amerikai keres­kedelmi miniszter egyértelműen Kína zárt piacait, a magas vá­mokat és Peking méltánytalan közbeszerzési gyakorlatát tette fe­lelősé a mérleg alakulásáért. Köz­gazdászok óvatosabban közelítik meg a kérdést. Szerintük a de­ficit növekedésében a kereske­delmi korlátokkal legalább azo­nos szerepet játszik az alacsony kínai bérszint és az ennek meg­felelően gyenge vásárlóerő, va­lamint a jüan viszonylag alacsony árfolyama. Ehhez járul, hogy a Kínába irányuló amerikai ipari exportnak fokozott konkurenciát támasztanak az ázsiai államok. Más szakértők rámutatnak arra is, hogy Kínának globálisan is kereskedelmi többlete van; pe­kingi statiszikák szerint ennek nagysága az év első hét hónap­jában több mint 2 milliárd dol­lár volt - bár ez a tavaly ilyen­kori 14,3 milliárd dollárhoz ké­pest tetemes csökkenést jelent. Nem tesz jót az amerikai cé­gek pozícióinak a Washington és Peking közti politikai feszült­ség, melynek hatására számos gaz­dasági együttműködési program késedelmet szenved. Néhány elemző szerint javulhat a hely­zet, ha Kínában a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodása mel­lett csökken az infláció, ami növeli vásárlóerőt, s ezen keresztül az import megugrásához vezet. Vár­hatóan lökést ad majd az ame­rikai deficit csökkenésének az is, ha Kína belép a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), mivel ez esetben köteles mérsékelni a beviteli vámokat. Éppen ezért Washingtonnak nem akadályoz­nia, hanem előmozdítania kel­lene Kína WTO-csatlakozását. Bill Clinton gazdasági tanács­adó testületének elnöke is óva­kodik attól, hogy kizárólag az elfogadhatatlan kínai praktiká­kat tegye felelőssé a hiány mi­att. Joseph Stiglitz szerint a júni­usra vonatkozó adatok nem tük­rözik a szezonális sajátosságokat, ráadásul a kínai export természe­téből következően az első félév­ben mindig nő az ország többle­te. Az amerikai deficitben a gaz­dasági növekedés lassítását célzó - tehát a vásárlóerőt csökkentő - pekingi intézkedések is közreját­szanak. Nem elhanyagolható kö­rülmény végül az sem, hogy a Kínával szomszédos, újonnan iparodosott országok fokozott mér­tékben helyezik át termelésüket a kontinensnyi országba, miáltal az USA külkereskedelmi mérlege Kínával szemben romlik ugyan, a térség többi országával szem­ben viszont javulnak az ameri­kai pozíciók. (Reuter, AP-DJ)

Next